A Népszava forrásai szerint Orbán Viktor kormányfő a júniusi helyhatósági voksolás eredményei láttán adta ki az ukázt: megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek politikai riválisai, tovább kell szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét az iparűzési adóbevételük megvágásával.
A Pénzügyminisztérium, s a többi költségvetésért felelős szervezet viszont jelezte, ezzel csődbe mennének az önkormányzatok, vagy az államnak kellene kipótolnia a keletkező irdatlan hiányt, vagyis ez a megoldás nem működik. A kormányfő viszont ragaszkodott hozzá, hogy csökkenteni kell a települések anyagi mozgásterét, így született meg a jelenlegi ötlet, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelentett be hétfőn: a helyi iparűzési adó (hipa) egy részét a járási fejlesztési alapokba irányítják. A miniszter szerint azért van szükség erre, hogy a gazdagabb önkormányzatoktól a szegényebbek irányába csoportosítsák át a forrásokat, mivel a járások uniós felzárkózása nem haladt jól az elmúlt 10 évben
Ennek ellentmondva Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára kedden a parlamentben azt mondta: nem született még végleges döntés az iparűzési adó átalakításáról.
Szerdán viszont a parlament költségvetési bizottsága előtt Varga Mihály pénzügyminiszter elismerte: a készül az iparűzési adó átalakítására a kormány, egy alapban gondolkodnak, amelyen keresztül a járási szintű fejlesztéseket hangolnák össze. Az iparűzési adó növekedése 115-120 milliárd forint lehet jövőre. Ebből lehet forrásokat átcsoportosítani területfejlesztési szempontokra.
Alapelvként Magyarországon azok a települések kapták az iparűzési adót, amelyek területén az adót fizető vállalat működött
Az új rendszerben annyi pénz kerülne területfejlesztési alapba, amennyivel több iparűzési adó keletkezik 2025-ben 2024-hez képest. Megintcsak ellentmondás, hogy Navracsics szerint a többlet 65 milliárd forint körül lesz,
2023-ban összesen 1150 milliárd forint hipa-bevétel keletkezett országosan.
A G7.hu összefoglalója szerint arra az összegre pályázhatnak a járások, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, de ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt. A vármegyeszékhely-központú járások esetén az összeghatár 500 millió forint. A 174 járásból 135 olyan járás van, amely 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezik, hat megyeszékhely pedig 500 millió forintos keretet kap.
Sok minden múlik majd azon, hogy a következő években hogyan alakul a rendszer szabályozása, az ugyanis például nem egyértelmű, hogy a 2024-es alap, esetleg ennek az inflációval növelt értéke marad-e a referenciaérték, vagy más érték lesz.
