Gazdaság

Tízből négy nyugdíjas szűkösen él, kétmillió ember öregségi nyugdíja nem érte el a jó megélhetéshez szükséges jövedelmet

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
A nyugdíjak hátránya behozhatatlannak tűnik a bérekhez képest, és a nyugdíjasok zömének elérhetetlen lehet egy átlagos életszínvonal. Megnéztük a KSH adatait, amelyek szerint önmagában az állami nyugdíj a nyugdíjasok kétharmadánál csak átlag alatti megélhetést biztosított tavaly.

Három nézőpontból vizsgáltuk meg a nyugdíjasok helyzetét az elmúlt években, és amit a számok mutatnak, az nem éppen szívderítő.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az látszik például, hogy az öregségi nyugdíjak átlagos összege egyre jobban lemarad a nettó átlagkeresetek átlagától. Míg 2010-ben meg az átlagos öregségi nyugdíj az átlagos nettó kereset háromnegyedét tette ki, addig az utóbbi években alig haladta meg annak felét, sőt volt olyan év is (2022), amikor még a felét sem érte el. Miközben ugyanis a bérek dinamikusan növekedtek (különösen 2016 után), a legutóbbi időkig ráadásul infláció feletti mértékben, addig a nyugdíjaknál csak inflációkövető emelés volt.

Hervasztó a kép akkor is, ha megnézzük, mennyi volt az utóbbi években az átlagnyugdíj, és az a jövedelem, ami a KSH adatai szerint a 65 év felettiek átlagos megélhetéséhez szükséges. Ahogy az ábrán is látszik, a rendelkezésre álló adatok alapján egyik évben sem érte el az átlagnyugdíj összege az idősek átlagos megélhetéséhez szükséges jövedelem összegét. (A statisztikában nem szerepel a 2012-2015 közötti négy év adata.)

Persze lehetséges, hogy nem feltétlenül csak a nyugdíjból származhat egy idős ember jövedelme, dolgozhat is, lehet külföldi nyugdíja, kiadhatja az ingatlanát, kaphat szerzői jogdíjat, megtakarításai alapján kiegészítő nyugdíjjáradékot, stb. De ha csak nyugdíja van, és az átlagos, akkor az életszínvonala az utóbbi években az átlag alatt volt.

Végül azt néztük meg, hogy 2023 januárjában hogyan oszlott meg az öregségi nyugdíjasok száma a nyugdíj összege szerint, és hogy ez milyen szintű megélhetéshez lehetett elég.

A nagyon szűkös megélhetéshez 126 300 forintnyi jövedelmet határozott meg a KSH a tavalyi évre a 65 év felettieknek, a nyugdíjstatisztika szerint viszont több mint 430 ezer idősnek volt ennél kevesebb a nyugdíja.

A következő mérföldkő a szűkös megélhetéshez szükséges 161 900 forintos jövedelem – ezt további 491 ezer nyugdíjas nem érte el. Ez azt jelenti, hogy ha csak nyugdíjjövedelmük van, akkor 10-ből négy magyar nyugdíjas szűkösen, vagy nagyon szűkösen él.

Az átlagos nyugdíjas megélhetéshez 221 400 forintot írt a KSH – ezt nem érte el 2023-ban még további 630 ezer nyugdíjas. Másképp fogalmazva önmagában az állami nyugdíj, mint jövedelem, a nyugdíjasok kétharmadánál csak átlag alatti megélhetést biztosított tavaly. A jó megélhetéshez havi 296 200 forint kellett volna a nyugdíjasoknak – havi 300 ezer forintot viszont még további csaknem 424 ezer nyugdíjas ellátása nem ért el a statisztikai hivatal kimutatása szerint.

Összesen majdnem 2 millió öregségi nyugdíjas nyugdíja nem érte el a jó megélhetéshez szükséges jövedelmet. Ezzel szemben mindössze 200 ezer olyan nyugdíjas lehet, akik pusztán a nyugdíjuk révén több bevételre tesznek szert, mint ami a jó megélhetéshez szükséges, és nagyjából 100 ezren lehettek, akik nyugdíja a nagyon jó színvonalú megélhetéshez is elég lehetett (412 ezer forint, vagy annál több).

Innen nézve egyáltalán nem tűnik véletlennek, hogy négyszer annyi nyugdíjas volt állásban, mint 14 éve.

Kapcsolódó
Örüljünk, vagy szomorkodjunk, hogy négyszer annyi nyugdíjas dolgozik, mint 2010-ben?
A nyugdíjszakértők szerint több szempontból is előnyös lehet, ha a nyugdíjasok aktívak maradnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik