Gazdaság

Dollármilliárdokat mozgattak meg tavaly a koreai akkumulátorgyártók

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A Samsung Gödön már a harmadik akkumulátorgyárának építésére készül, Iváncsán az SK On ellenkező irányban mozgott: tömeges elbocsátást hajtott végre nemrég. Vegyes a kép a magyarországi akkumulátorbizniszben, kasszát egyelőre nem robbantottak, de a már beindult gyáraknál tízmilliárdos nagyságrendű profit termelődött.

Egyre több a kérdőjel az elektromos autózás és a kínai gyártás körül, a magyar kormány azonban nem enged akkumulátornagyhatalmi terveiből. Az akkumulátorgyártó kapacitást tekintve a negyedikről hamarosan a második helyre ugrik Magyarország a világon – vetítette előre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly októberben, Pekingben. Az Egy övezet, egy út kezdeményezés nemzetközi fórumán a növekedési terveket ecsetelve arról beszélt, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójának mindegyike keleti vállalat, és ezek közül „már öt elkötelezte magát Magyarország mellett”. Megnéztük, hogy ezek közül a három koreai, már működő komplett akkumulátorgyár – a gödi Samsung, illetve az SK On Hungary Kft. és az SK ON Battery Manufacturing Kft. – hogyan zárta a 2023-mas évet. (A kínai CATL  és az EVE Energy még épül Debrecenben.)

Samsung: a Mol, az MVM és az Audi nyomában

Bő 6 milliárd euró árbevételt mutatott ki tavaly a gödi monstrumot működtető Samsung SDI Magyarország Zrt., a mérlegében megadott árfolyammal számolva ez 2310 milliárd forint. Alaposan felpörgött a gödi gyártóbázis, egyetlen év alatt több mint 700 milliárd forinttal nyomták meg a forgalmat. Ezzel a teljesítménnyel a koreai akkumulátorgyártó megerősítette a pozícióját a 10 legnagyobb árbevételű magyarországi cég között.

Már 2022-ben is csak olyanok előzték meg, mint a Mol, az MVM, a Audi, a Robert Bosch és az E.On, de ezzel a növekedési tempóval még előbbre juthat, különösen, ha megépül és beindítják a harmadik gyárat is. Koreai forrás alapján írta meg a hírt az Átlátszó, hogy a Hyundai-jal működnek majd együtt, és a tervek szerint 2026-32 között 500 ezer elektromos jármű akkumulátorát gyártanák le.

Az árbevétel döntően exportbevételt jelent, durván 2000 milliárd forint a koreai, és 309 milliárd az EU-n belüli értékesítésből folyt be. A belföldi – magyarországi – bevétel mindössze 5,7 milliárd forint, ez azonban nem a főtevékenységből, hanem hulladékértékesítésből származik.

Az adózott eredmény 28,5 milliárd forint volt, hajszállal elmaradt az előző évben elért profittól. Üzemi szinten, tehát maga a gyártó tevékenység vastagon nyereséges volt, a pénzügyi ráfordítások (például kamatfizetés) rontották a képet. A Samsungnak jelentős hitelt kell kitermelnie a következő években, tavaly év végén csaknem 765 milliárd forint hosszú lejáratú, beruházási, fejlesztési hitelt mutattak ki a könyvekben, és közelítette a 400 milliárdot a rövid lejáratú hitelállomány.

A társaság – amint a mérleghez fűzött kiegészítésben írják –, továbbra is „beruházási szakaszban van”, ezt jelzi, hogy az eszközállománya 6,32 százalékkal nőtt az előző évhez képest. 2023-ban a gyártókapacitás növelés érdekében további gyártósorokat és gyártást kiszolgáló épületeket aktiváltak.

Közben jelentősen bővült a dolgozólétszám is, az átlagos állományi létszám 2 667-ről  3 358 főre nőtt, a bérköltség pedig 43 milliárd forint, a járulék 5,5 milliárd forint volt. Hogy milyen arányban foglalkoztattak kölcsönzött munkaerőt, arra nem tért ki a beszámoló, de az kiolvasható, hogy az igénybe vett szolgáltatások között a legnagyobb tétel a munkaerőkölcsönzés, erre bő 45 milliárd forintot költöttek.

Mohos Márton / 24.hu

Közgazdászok korábban azt számolgatták, milyen hozadéka lesz az akkumulátorgyártásnak a magyar gazdaság számára. A feltételezés az volt, hogy óriási anyagigénnyel, viszonylag kevés élőmunkával komoly környezeti terhelést okoznak majd a gyárak, a profit osztalék formájában a Távol-Keletre távozik, a hulladék marad itt, a magyar költségvetés pedig a bérjárulékokból és a társasági adóból láthat valamicskét, miközben bőkezű támogatást nyújt az akkuberuházóknak.

  • Nos, a Samsung mérlegéből az látszik, hogy rengeteg a termelés érdekében felhasznált anyagköltség, 1800 milliárd forintot találni ezen a soron.
  • Emellett eltörpül a bérköltség 43 milliárdja (a kölcsönzött munkaerőre kifizetett összeggel együtt is).
  • A költségvetésbe befolyik: a bérjárulékból 5,5 milliárd forint, a nyereség után fizetett adóból pedig 4,7 milliárd forint.
  • Profitkivétnek viszont nincs nyoma, az alapítói határozat szerint osztalék megállapítására nem került sor, ahogy a 2022-ben elért eredmény után sem.
  • Ami a hulladékot illeti, a gödi gyárban 57,7 ezer tonna hulladék termelődött tavaly, ebből 34,5 ezer tonna veszélyes hulladék, ezen belül pedig 28 ezer tonna volt a veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék. Összehasonlítva a tavalyi adatokkal, a kiegészítő mellékletből úgy fest, hogy miközben 50 százalékkal nőtt a termelés, a hulladék összmennyisége mindössze 2800 tonnával nőtt, a veszélyes hulladéké pedig egyenesen csökkent.

A közgazdászok forgatókönyve egyelőre teljesülni látszik, kivéve az osztalékrepatriálást, de ez beruházási szakaszban lévő cégek esetében nem is várható.

Az akkugyárak nagyvonalú állami támogatásban részesülnek a magyar kormánytól, a beruházásoknak általában a tizedét állja, de arra is van példa, hogy a beruházási költségek közel 40 százalékát is megkaphatja adott cég. A Samsung tavalyi mérlegében a 2023-ban lehívott támogatások összesen 101 millió eurót, azaz 38 milliárd forintot tettek ki. Ennek zöme a még 2021-ben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás, de a cég részesült a gyármentő program vissza nem térítendő támogatásából is, amit a HIPA energiahatékonysági és energiatermelő beruházásokhoz nyújtott a nagyvállalatok számára, hogy „kimaradjanak az Európát érintő gazdasági recesszióból”.

SK On: Egymilliárd dolláros forgalom, több száz fős elbocsátás

Ha nem is a Samsung tempójában, de az SK On Hungary Kft. is növelte a forgalmát és a nyereségét 2023-ban. Árbevételét az egy évvel korábbihoz képest 395 milliárd forintra, közel 16 százalékkal növelte, és több mint megduplázva a profitot 13 milliárd forint adózott eredményt ért el. (Az SK a mérlegét dollárban vezeti, a tavaly év végi 346,44 forintos árfolyammal számítottuk át.)

Komáromi üzemük 2020 óta termel, ennek gyártási kapacitása 7,5 GWh, ami 250 ezer autó kiszolgálására alkalmas. Ennél sokkal nagyobb, 30 GWh kapacitású üzemet építettek Iváncsán, a 680 milliárd forint beruházással megépült gyár azonban csak idén kezdi meg a tömeggyártást. Az új üzem sikerjelentések helyett néhány hete azzal került be a hírekbe, hogy a tesztüzem alatt 609 kölcsönzött munkást (külföldi vendégmunkásokat) bocsátottak el, visszaesett ugyanis a kereslet az elektromos autók iránt.

Egy év alatt több mint ezer fővel duzzasztották fel a létszámot, így az átlagos állományi létszám 2310 volt a 2023-as évben, bérköltségnek pedig 24,7 milliárd forintot adtak meg.

Mohos Márton / 24.hu

SK Battery: a Volkswagen mindent visz

Négyszeresére, 450 milliárd forintra növelte a bevételét egy év alatt az ugyancsak a koreai SK On csoportba tartozó és szintén Komáromban megtelepedett SK Battery Manufacturing Kft. Mondhatjuk, hogy ez volt a cég első teljes éve, hiszen az értékesítést csak 2022 első negyedévében kezdték meg. A cég legjelentősebb vevője a VW, a mérleg szerint a forgalomból több mint 350 milliárd forintot tesz ki a német autógyártó. állandó partneréről felsőfokon ír az SK: „jó üzleti kapcsolatunkból úgy látjuk, hogy vevő értékvesztés elszámolására nincs szükség, partnerünk mindig időben teljesíti társaságunk felé fennálló kötelezettségeit”.

Az SK Battery üzemi szinten már nyereséges volt 2023-ban, de a pénzügyi ráfordítások (lízing és hitelkamatok) mínuszba fordították az eredményt: 5,8 milliárd forint veszteséget mutattak ki.

Az átlagos statisztikai létszám 1143 fő volt tavaly, az ehhez tartozó személyi jellegű ráfordítás pedig 16,5 milliárd forint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik