Mini felmérésünkben 11 bankszámlánál néztük meg, hogy tavaly mennyi volt a bankköltségük.
- A legkevesebbet egy nyugdíjasnak számított fel a bankja, 16 ezer forintot,
- a legtöbbet pedig egy prémium számlánál, 94 ezer forintot, de ebből 66 ezret visszatérítettek.
Átlagban pedig 30–43 ezer forint jött ki attól függően, hogy két speciális számlánál figyelembe vettük-e a kedvezményeket, vagy sem. Ha azt nézzük, hogy a Bankmonitor számításai szerint
akkor azt mondhatjuk, hogy, bár minifelmérésünk korántsem reprezentatív, az eredménye nem lóg ki jelentősen a nagy képből.
Az átnézett banki kimutatások közül csak két K&H prémium számlánál tüntették fel, hogy mennyi volt a tranzakciós illeték (20,7 ezer, illetve 18,6 ezer forint/év), a többi költségkimutatáson ilyen sor nem szerepelt. Jobb híján a tranzakciós illetékről szóló törvény alapján minden olyan tételt tranzakciós illetéknek vettünk, mely műveleteknél (átutalások, csoportos beszedés, készpénzfelvétel díja) felszámítható az illeték. Tettük ezt azért is, mert ahol feltüntettek százalékos díjat, az a nem készpénzes tranzakcióknál erősen közelített a 0,3 százalékos tranzakciós illetékhez (maximum összeggel), illetve a 0,6 százalékos készpénzfelvételi illetékhez, szóval azzal, hogy minden pénzmozgáshoz köthető költséget összegeztünk, talán nem kerültünk messze a tényleges tranzakciós illetékektől. A bankkártyás vásárlásokra nincs tételes tranzakciós illeték, hanem évente 800 forintot kell felszámítani (érintőkártyáknál 500 forintot), amit jellemzően a kártyadíjba számítanak bele – ezzel külön nem számoltunk.
Felmérésünkből összességében az jött ki, hogy
összegszerűen pedig 3400 és 49 600 forint között lehetett, átlagban pedig közelítette a 20 ezer forintot.
Titok
Más irányból is próbáltuk kideríteni, mennyi lehet a teljes bankköltségen belül a tranzakciós illeték részaránya: megkérdeztük a bankokat. A válaszhoz azonban nem kerültünk közelebb. Ahonnan egyáltalán reagáltak, azok közül az UniCredit azt írta, nem tudnak segíteni, a CIB pedig azt, hogy a kért adatok nem kiadhatók.
Az MBH egy kicsit bővebben mondott nemet. Leírták, hogy a jelenleg értékesített lakossági bankszámlacsomagjaikra vonatkozó díjak a lakossági számlavezetési hirdetményben találhatók. Illetve a tranzakciós illetéket az ügyfelek tranzakciói után a bank vallja be és fizeti meg az állam felé. Ez mindenki másnál is így van. Kitértek még rá, hogy a nem készpénzes illeték felső értékhatárát megemelte a jogalkotó (2022 júliusától 6 ezer forintról 10 ezer forintra), ezt azonban ők nem érvényesítették lakossági számlacsomagjaikban. Írták továbbá, hogy (amint a jogszabály előírja) nem számolnak fel tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti utalásoknál. Azonban az MBH Bank által megfizetett tranzakciós illeték mértékéről, a fogyasztók által fizetett illeték arányáról üzleti titokra hivatkozva nem adtak ki információt.
Tranzakciós illeték tervek és tények
Megnéztük még a költségvetésekben, hogy a 2013-tól bevezetett tranzakciós illetéknél mennyi volt az előirányzat és a teljesülés. 2013-ban vérmes reményekkel indultak, 300 milliárd forint feletti bevételt várt a kormány az illetékből, azonban csak mintegy 260 milliárd forint folyt be.
Mint az ábrán is látható, az első évben tervezett 300 milliárd forintos bevételhez 2022-ben kerültek csak közel (293,6 milliárd forintos teljesülés). Ez nyilván nem független attól, hogy 2022. júliustól az értékpapír-forgalomra is bevezették a 0,3 százalékos illetéket (kivéve, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja), és a nem készpénzes műveleteknél 10 ezer forintban maximálták az illetéket.
A tavalyi tranzakciós illeték soron található előirányzat 332,4 milliárd forint volt, de mivel zárszámadás még nincs, nem tudni ebből mennyi teljesült.
De térjünk vissza az eredeti kérdésre, hogy vajon a banki költségekből mennyit tehet ki az államkasszába a bankok által kötelezően befizetendő tranzakciós illeték, amit részben vagy teljes egészében ránk hárítanak. Ezt végül az MNB válaszából tudtuk meg.
Így alakultak a banki díjbevételek
A jegybank megkeresésünkre azt válaszolta, hogy az általa publikált előzetes statisztikai adatok szerint – melyet minden hónapban közzétesz – 2023-ban a hitelintézeti szektor díj- és jutalékbevétele összesen 1114 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a tranzakciós műveletekből származó bevételeket is lefedő, legnagyobb súllyal rendelkező alcsoport (pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység) bevétele 509 milliárd forintot tett ki tavaly.
A díj- és jutalékbevételek többi komponenséről elmondható, hogy a kártyaüzletág 229 milliárd, a befektetési szolgáltatási tevékenység 122 milliárd, míg az egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenység – amely nagyrészt hitelekhez, garanciákhoz és devizakereskedéshez köthető – díj- és jutalékbevételei 254 milliárd forinton alakultak 2023-ban.
A bankszektor által befizetett tranzakciós illeték a tavalyi évben 305 milliárd forint volt, azaz a teljes díj- és jutalékbevétel (1114 milliárd forint) megközelítőleg 30 százalékát, míg a pénzforgalmi tevékenység (beleértve a kártyaüzletágat is) bevételeinek (738 milliárd forint) körülbelül 40 százalékát tette ki a bankok által fizetett illeték értéke.
Arra a kérdésre nem találtunk választ, hogy mennyivel lenne olcsóbb a bankolás, ha nem lenne tranzakciós illeték.
