Mi is a sajtóból értesültünk róla, hogy március 28-tól a webshopoknak kötelező felkínálniuk a postai kézbesítést is
– mondta a 24.hu megkeresésére a Postás Szakszervezet elnöke. Tóth Zsuzsanna hozzátette, rengeteg kérdésük van ezzel kapcsolatban, amiket február 20-án levélben el is küldtek a munkáltatónak.
Tudomása szerint a csomagüzletág jól fejlődik, bevételi ágon jelentős reményeket fűz ehhez a szolgáltatásukhoz a vállalat. Hozzátette, vannak olyan átszervezések a postán, amelyek segítenek a területileg, vagy időszakosan jelentkező kapacitáshiányok áthidalásában. Szerinte jelenleg el tudják végezni a feladatokat, nem okoz gondot a csomagforgalom kiszolgálása, – miként fogalmazott – „nincsenek kifeszítve”. Személyes véleménye az, hogy országosan nem egységes, hanem lokálisan eltérő a webáruházi csomagkiszállítási igény. Jellemzően a nagyobb jövedelmű, illetve nagyobb településeken elterjedtebb a webshopos rendelés, a kisebb településeken, kisebb jövedelmű térségekben kevéssé.
Mivel ők is csak a hírekből értesültek a március végétől élő változásról, arról a szakszervezetnek jelenleg nincs információja, hogy mennyi bevételt vár a posta az intézkedéstől. A postának is küldtünk a részletekkel kapcsolatban számos kérdést, de nem válaszoltak.
Rágyúrt a posta a csomaglogisztikára
Dinamikusan nő a logisztikai szolgáltatások bevétele, a társaság 2019-ben indított csomaglogisztikai fejlesztése, az MPL+ projekt gőzerővel halad. Új depók építésével több városban teremtettük meg a hatékony csomagfeldolgozás körülményeit. Nagy előrelépés, hogy megkezdtük a depók automatizálását, új csomagfeldolgozó gépsorokkal – írta az elérhető legfrissebb, 2021-es éves jelentés előszavában Schamschula György akkori vezérigazgató. 2021-ben a belföldi csomagforgalom a jelentés szerint 27,5 millió darab volt, és ahogy ábránkon látszik, az utóbbi években rendre dinamikusan nőtt, 3,4–19,9 százalék közötti mértékben, így Az is világosan kirajzolódik, hogy a csomagforgalom azokban az években is tudott nőni, amikor a postai összárbevétel alig emelkedett, vagy éppenséggel csökkent.
Ami a postai csomagüzletágat illeti, érdekes egy kicsit visszamenni az időben. 2011-ben fogalmazták meg például, hogy a csomagkézbesítésben a csomagautomaták is szerepet kaphatnak. 2013-ban pedig, hogy a csomagpiac hajtóereje az internetes kereskedelem által generált csomagforgalom, ezért szerződéses viszonyra törekednek a piac legnagyobb szereplőinek számító webáruházakkal, valamint stratégiai célként definiálták, hogy fókuszáljanak az e-kereskedelem bővülése által vezérelt csomaglogisztikai piacra. 2020-ban a pandémia miatt jelentősen megnövekedett a csomagforgalom – tavasszal annyi csomagot kézbesítettek, amennyit általában a karácsonyi csúcsidőszakban.
2020-ban (a pandémia idején) a háznál kézbesítés aránya jelentősen nőtt a fixpontok (csomagautomata, postapont, Partner Pont) rovására, 2021-ben viszont visszarendeződés történt: a fixpontokra címzett küldemények darabszáma 9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. 2021-ben már több mint 400 szerződéses ügyfélük használt automatizált és rendszertámogatott küldeményelőkészítést és nyomkövetést, 1,8 millió küldeményhez nyomtattak címiratot digitális adatkapcsolaton keresztül, valamint kb. 2,6 millió küldeményhez használták az új, digitális csatornákon keresztül elérhető nyomon követési funkciókat. Megállapították, hogy a Magyar Posta logisztikai hálózata eredményesen tud működni az online kereskedelem és a logisztikai szolgáltatások piacán. Értékelésük szerint ezt a piaci igények rugalmas kiszolgálása, a gépjármű- és eszközállomány fejlesztése és folyamatos pótlása mellett a technológiai rendszerek és kapacitások még jobb kihasználása tette lehetővé.
Az éves jelentésekben rendre téma a fluktuáció is, ami 2021-ben megint emelkedést mutatott, leginkább a logisztikai területen (1,8 százalékpontos). És itt kanyarodunk vissza a szakszervezethez, ahhoz, hogy ők hogyan látják a dolgozók helyzetét.
Béremelés a postán
Tavaly ősszel kötöttük meg az idei évre szóló bérmegállapodást – idézte fel Tóth Zsuzsanna. A részletekről elmondta, egyrészt a cég kapacitásához, teljesítményéhez igazodva, másrészt az évi 6 százalékos inflációs előrejelzés figyelembe vételével egyeztek meg 2024-re úgy, hogy már ősztől emelkedtek a juttatások, és teljesítményarányos béremelés (ösztönző) is szerepelt a megállapodásban. 2023–2024-ben összesen átlagosan mintegy 18 százalékkal nőtt a postások keresete – tudtuk meg. Vagyis infláció alatt, hiszen a tavalyi átlagos infláció 17,6 százalék volt a KSH jelentése szerint, az idei évre várt pedig 6 százalék. ez ügyben keresték a minisztériumot, és a munkáltatót is.
A postások bére eleve nyomott, és egy alacsony bérre a százalékos emelés sem túl magas. Ezt örököltük, amikor 13 éve elvállaltam az elnöki tisztséget – akkor is alacsonyak voltak már a bérek, és a százalékos emelésekkel nem sikerült leküzdeni a bérhátrányt. Az a dolgunk, hogy utolérjük más állami cégek fizetéseit, ezt várjuk el a tulajdonostól és a vezetéstől is – tette hozzá.
A logisztikai fluktuációra utalva rákérdeztünk, mennyire jelentenek elszívó erőt a konkurens csomagszállító cégek. A PSZ elnöke úgy látja, bár a posta nem fizet túl jól, de a munkavállalók számára érték az, hogy legálisan foglalkoztatják őket, ami biztonságot ad.
Lehet, hogy máshol jobb a fizetés, de ha nem, vagy nem teljesen legálisan foglalkoztatják a dolgozót, annak vannak kockázatai.
Kiszolgáltatottságot jelenthet egy betegség, gond lehet a szabadság kiadásával, a hosszú munkaidővel, egy hitelfelvétellel – sorolta. Van elszívó hatás, persze, de szerinte jobban jellemzi a helyzetet egyfajta oda-visszaáramlás, és vannak olyanok is szerinte, akik a konkurensektől kacsingatnak a posta biztonságába.
Csak a bevételéből tud gazdálkodni a posta
Vállalatként működünk, a bevételünkből kell előteremteni a kiadásainkat, abból kell finanszíroznunk a költségeinket, a fenntartást, a szükséges beruházásokat és a személyi kiadásokat is. Utóbbiak jelentős arányt képviselnek a költségeken belül – magyarázta. Útkeresésben van a vállalat, hogyan növeljük a bevételeket, viszont versenytilalmi okokból a tulajdonos (a magyar állam) közvetlen támogatása nem jöhet szóba. Pedig a vasútnál ez is belefér – jegyezte meg. onnan nézve, hogy a versenytársak eleve lefölözik a piacot, kimazsolázva a nagyobb forgalmú részeket, miközben a posta egyetemes szolgáltatóként köteles mindenhova kiszállítani, a gyéren lakott részekre is, aminek nyilván nagyobb a költsége, és ez versenyhátrányt jelent. A mundér becsületét védve, a szolgáltatás érdekeit nézve, elkötelezett postai aggyal úgy véli, a jogszabállyal előírt kötelező postai kézbesítés-felajánlás azért fontos, hogy az egyetemes postai szolgáltatás mindenkinek, mindenhol elérhető legyen a webshopos csomagkiszállításban is.
De kell még valami más jellegű tulajdonosi megoldás is szerinte, mert sokan, akik évtizedek óta a postánál dolgoznak, lojálisak a céggel, megvan a szaktudásuk, nyugdíjba vonulnak a közeljövőben, és nem lesznek helyettük ugyanilyen elkötelezett és hivatástudattal átitatott dolgozók.
A fluktuáció jelenleg mindennapos, olyan méretű, hogy már most is nagyon megnehezíti a munkánkat. A jövőben várhatóan még nagyobb lesz az elvándorlás, ami még nagyobb nehézségeket okozhat
– borítékolta.
A csomagszállítás húzóágazat a postán, jelentős mennyiséget visznek a hazai csomagforgalomból, de hogy erre a jövőben is képes legyen, meg kell lépni a szükséges beruházásokat. Ezen a terén úgy tudja, még vannak teendők.
Ajánljuk cikkünket, amiben egy kisebb webáruház szemszögéből mutattuk meg, milyen nehézségeket jelent az új előírás, amely kötelezővé teszi a webshopoknak, hogy az oldalukon feltüntessék a kiszállítók között a Magyar Postát is.
