Gazdaság

Fordulat történt a minimálbér-tárgyalásokon, ezt így nem akarják a munkaadók

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Már a kormányoldal részéről is azt emlegették, hogy a minimálbér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedhet, méghozzá nem 2024. január elsejétől, hanem már az idén december elsejétől. A VKF csütörtöki ülésén azonban kiderült: az egyik munkáltatói szervezet sokallja a bérminimum kétszámjegyű növelését, míg a másiknak az előrehozott emeléssel szemben vannak kifogásai.

Nem január elsejétől, hanem már december elsejétől emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér 15, a bérminimum pedig 10 százalékkal növekedhet – így fogalmazott alig több mint egy hete Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A politikus nyilatkozata tükrözi két munkavállalói konföderáció – a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok – álláspontját is, és mostanáig úgy tűnt, hogy mindezt a munkáltatói szervezetek is támogatni fogják.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 9-i ülésén azonban kiderült, hogy ezzel a követeléssel szemben két nagy munkaadói szervezetnek is kifogása van. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képviselői nem támogatják a 10 százalékos garantáltbérminimum-emelést, hanem csak 8 százalékos növekedést tartanának elfogadhatónak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pedig az előrehozott minimálbér-emelést nem helyesli: december elseje helyett csak jövő januártól gondolnák helyénvalónak a legkisebb bérek megnövelését – tudta meg lapunk Zlati Róberttől, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.

A munkaadók legfőbb ellenérve, hogy a magyar gazdaság egy éve recesszióban van, miközben a KSH legutóbbi, második negyedéves adatai szerint a hazai GDP 2,4 százalékkal esett vissza a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A munkáltatókkal szemben viszont a kormányoldal továbbra is támogatná a két szakszervezet javaslatait. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelen volt a csütörtöki VKF-ülésen, ahol kifejtette: a kabinetnél örülnének a kétszámjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésnek, mert ez plusz fogyasztást generálna, amely a GDP-bővülés szempontjából létfontosságú. Nagy szerint ezzel javulnának a lakossági várakozások: vagyis az emberek bátrabban költekeznének, miközben a mostani inflációs környezetben inkább az óvatosság, a kivárás jellemző.

Szajki Bálint / 24.hu Nagy Márton

Megállapította ugyanakkor, hogy a kabinet tiszteletben tartja, hogy a legkisebb bérekről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük, így nem kíván döntőbíróként fellépni.

Jelenleg a munkaadói fenntartások ellenére még nincs lefutva semmi: a felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat egy hét múlva folytatják.

Szabotőrök lepték el a VKF üléstermét?

A szakszervezeti konföderációk közül egyedül a MASZSZ nem támogatja, hogy a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedjen, szerintük legalább 15 százalékos növelésre lenne szükség.

A másik két konföderáció azonban támogatja a bérminimum 10 százalékos mértékű emelésének tervezetét. Ennek kapcsán szerdán a kormánypárti mandiner.hu-n megjelent egy érdekes írás, amelyben Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke egyaránt „szabotázzsal” vádolta meg a MASZSZ-t. Álláspontjuk szerint: „megdöbbentő a MASZSZ magatartása, mivel egy ilyen lépéssel (a javaslat nem elfogadásával) veszélybe sodorja nem csak a tervezett, decemberre előrehozott béremelést, de a minimálbér és a bérminimum emelését is megakadályozza, ha nem írja alá a megállapodást.”

Zlati Róbert szerint ez a másik félre mutogatás nagyon nem korrekt, hisz jelen állás szerint, a munkaadók is „szabotálnák” azt, hogy még a 10 százalékos vagy az előrehozott emelésről se szülessen megegyezés. „Megegyezésre törekszünk felelősen, nem egymásra mutogatva, hanem komplexen kezelve ezt a bonyolult helyzetet” – hangsúlyozta.

Bérminimum-megszüntetés: mi a gond ezzel?

Az érdekképviseleti vezető rámutatott, azért emelnék a garantált bérminimumot a minimálbérhez képest visszafogottabb mértékben, mert egy, a VKF asztalán heverő javaslat alapján a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt összeolvadhat, és 2027-re egységes minimálbér jöhet létre. Ezzel szemben a majdan megszűnő garantált bérminimumot ágazati bértarifarendszerek váltanák fel, ami azt jelenti, hogy ágazatonként állapodnának meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról.

A MASZSZ szerint azonban az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje, ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig

a MASZSZ az egységes, országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.

Ahhoz, hogy az új rendszer a szövetség számára elfogadható legyen a MASZSZ garanciákat várna el a kormánytól. Egyebek közt az érdekeltség megteremtése érdekében szükségesnek tartják, hogy az ágazati megállapodásban részes munkáltatók élvezzenek előnyt a közbeszerzések, az európai uniós, illetve egyéb pályázatok terén, valamint részesüljenek adókedvezményben.

A javaslat részleteiről itt írtunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik