Súlyos, költségvetési megszorításokkal terhes év vár a magyarokra jövőre is – ez derül ki a kormány 2024-es büdzsé tervezetéből, amelyből a Költségvetési Tanács (KT) hozott nyilvánosságra részleteket. A várható kormányzati spórolást, vagyis a megszorításokat jól jelzi, hogy a költségvetés kiadásai mindössze 4,2 százalékkal emelkednek, ez a tervezett hat százalékos infláció mellett 1,8 százalékos reálérték-csökkenés – olvasható a lapban.
A költségvetési szervek kiadásai nominálisan 2,3 százalékkal csökkenek, vagyis reálértéken nyolc százalékos a visszalépés. Érdemben nem változnak, vagyis reálértéken csökkennek a családtámogatási kiadások. Kevés pénzt kapnak az önkormányzatok, a KT szerint kockázatos a gyermekétkeztetés támogatása. 2,6 százalékkal csökkenek az egészségügy gyógyításra fordítható kiadásai, ami az inflációval együtt nyolc százalékos értékcsökkenést jelent az egészségügyben.
A kormány korábbi vállalásaival szemben jövőre is megmarad az extra magas magyar inflációt okozó különadók egy része – derül ki az elemzésből. A különadókat csak részben vezeti ki a kormány: csökkenhet a energiacégek és a bankok terhelése részben, ez utóbbiaknál megfelezik a különadót. Hatalmas többletinflációt okozó kiskereskedelmi adó viszont teljes mértékben megmarad. Ez az adó plusz áfaként terhel minden a kereskedelem által forgalmazott terméket, így azt a vásárlók fizetik meg, miközben tovább növeli az árakat.
Az Orbán kormány korábban az uniós pénzek utalásáért cserébe vállalta az ágazati különadók kivezetését 2024-től, mi több az Európia Bizottság is erre szólította fel a kormányt a napokban, mondván azok inflációt gerjesztenek és lassítják a gazdasági növekedést. A kormány az elmúlt években a túlköltekezés csapdájába került, így most a hiányt csökkenteni kell a GDP 2,9 százalékára, ez pedig nem megy úgy, hogy közben még évi 800-1000 milliárd forintnyi különadóról is lemond. Ezért nem tudják kivezetni a különadókat – ezzel viszont az uniós pénzek lehívását veszélyeztetik, ami újabb kockázat magyar gazdaságra nézve.
A KT láthatóan komoly kockázatokat lát a 2024-es tervekben, kezdve a makropályával: amely 2024-re már négy százalékos növekedést ígér, ami túlzó a testület szerint is, ugyanis sem 3,7 százalékos beruházásnövekedés, sem az 1,6 százalékos nettó (az importon felüli) exportnövekedés ma még nem megalapozott.
amit a költségvetésnek kell majd kifizetnie jövőre.
A KT komoly kockázatot lát abban is, hogy az államigazgatás kiadásait már idén és tavaly is erőteljesen visszafogta a kormány, ennek következtében egyes költségvetési szervek kiadásai reálértéken 10 százalékkal zsugorodnak. Fennáll a veszélye annak, hogy 2024-ben pótlólagos támogatásra lesz szükség, amelynek nincs meg a fedezete.
KT óvatosan megrótta a kormányt azért is, hogy már most beterjesztette a 2024-es büdzsét, a jelentős kockázatok már most azt vetítik előre, hogy ezt a büdzsét is újra kell majd tervezni.
