„Tavaly ősszel az energiapiacokon pánik alakult ki, amit meglovagoltak olyan szereplők, akik az energiahordozót nem azért szerezték be, hogy végső felhasználóként igénybe vegyék, hanem azért, mert – mint egy tőzsdei termékkel – nyerészkedni próbáltak vele. Valószínűleg ez a húzás be is jött nekik. Mi áttekintettük az adatokat, és arra jutottunk, hogy ezt a piaci blöfföt nem akarjuk táplálni, nem fogunk ilyen magas árakon leszerződni” – jelentette ki lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Amikor 2022 szeptemberében megérkeztek az első piaci ajánlatok, bruttó 460 forint/kilowattóra (kWh) egységáron kínálták volna az áramot a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. számára, éves, fixáras szerződés keretében. Nem ennyire irgalmatlanul drága, de szintén kedvezőtlen ajánlatot kapott a BKV Zrt. is. A városházán úgy találták, hogy ilyen díjak mellett képtelenek lesznek kifizetni az energiaköltségeket. Ezért a megkereséseket visszautasították, és úgy döntöttek, hogy kivárnak.
Ezzel 19-re húztunk lapot
– fogalmazott a politikus, hiszen a főváros kockázatot vállalt, amikor a napról napra emelkedő energiaárak mellett abban bízott, hogy később alacsonyabb lesz a díjszint.
Korábban elképzelhetetlen árak jelentek meg a piacon, ám az önkormányzatok többsége a hagyományos modell alapján gondolkodott, mely szerint az energiát időben kell beszerezni, a szokott módon egy, vagy opcionálisan egy plusz egy évre leszerződve. Amikor olcsó volt az energia, akkor sok helyen ez elhanyagolható tétel volt, a helyzet azonban nagyon megváltozott.
Volt egy felülről érkező nyomás is a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve az MVM részéről arra vonatkozóan, hogy minél hamarabb érdemes megkötni az energiaszerződéseket. (Bár az energiahivatal rámutatott a fix árazású szerződések kockázataira is.) Nem utolsósorban pedig a kormányzati üzenetek is táplálták a pánikhangulatot, amikor a háború és a brüsszeli szankciók katasztrofális következményeire figyelmeztettek.
Nem igazolt, de nem is elvetendő az a feltételezés, hogy a tavalyi első félévben még súlyosan veszteséges MVM Csoportnak érdeke fűződhetett ahhoz, hogy rekordmagas árakat rögzítő energiaszerződésekbe hajszolja bele az önkormányzati és a vállalati felhasználókat. Mindenesetre a friss pénzügyi jelentés szerint a vállalat eddig a krízis nyertese. 2022-ben 176 százalékkal növelte árbevételét, és 524 százalékkal adózás előtti eredményét 2021-hez képest. Ennek eredményeként
Budapest szerint a nagy áremelés alaptalan volt
Amikor tavaly ősszel a főváros eldöntötte, hogy ilyen árak mellett nem szerződik le – miközben csak december 31-éig volt érvényes áramszerződése –, sokan feltették a kérdést: vajon nem lesz áram a 4-es 6-oson, és nem lesz közvilágítás Budapesten?
Mi úgy találtuk, hogy ez a nyugtalanság is a piaci blöff része
– jegyezte meg most Kiss Ambrus.
„Nem állhat elő olyan helyzet, hogy ne lássák el a közszolgáltatásokat villamosenergiával. Úgy találtuk, hogy presszió hatására sem fogunk olyan döntést hozni, ami teljesíthetetlen, ezért is tartottunk ki, az élet pedig minket igazolt” – fűzte hozzá.
Szerinte a fővárosi önkormányzat annyiban szerencsés, hogy az ország legjobb energetikai szakemberei közül sokan dolgoznak náluk. A piaci viszonyokat folyamatosan modellezték, ennek alapján hozták meg a döntést, hogy belevágnak a Budapest-modellnek elnevezett energiabeszerzési csomagba.
Úgy ítélték meg, hogy fundamentális okai nem voltak az extrém áremelkedésnek. Az árampiac sok tekintetben együtt mozog a holland gáztőzsde (TTF) kurzusával, amely augusztus végén-szeptember elején rekordmagas szintre került, majd elkezdett picit apadni, mostanra pedig az orosz-ukrán háborút megelőző szintre esett vissza. A Kreml által is erősített gázpiaci pánik mára elillant, miközben a háború továbbra is tart, de ahelyett, hogy helyreálltak volna a Gazprom szállításai, Európa nagyrészt függetlenítette magát az orosz gáztól.
Ha a főváros a szeptemberben ajánlott áramárakon szerződött volna le, akkor a mostani árakhoz képest
– kalkulált a főpolgármester-helyettes. Összehasonlításképpen: 2022 utolsó és 2023 első negyedévének teljes energiaszámlája 38,2 milliárd forintot tett ki Budapesten, míg az előző, azonos időszakban ez az összeg 14,7 milliárd volt.
A korábban megkötött fixáras konstrukciók alkalmazása helyett a hivatalnál úgy döntöttek, hogy áttérnek a napi áras árambeszerzésre, a három nagy fogyasztó, a BDK Kft., a BKV Zrt., illetve a Fővárosi Vízművek Zrt. esetében. Ez leegyszerűsítve arról szól, hogy a magyar áramtőzsde (HUPX) napi árainak átlaga, a fogyasztás mennyisége, valamint a hivatalos euró/forint devizaárfolyam alapján számolják a havi egységárat.
Az önkormányzat az első, sikertelenül zárult tendert követően a BKV villamosenergia-közbeszerzését napi áras vételezésre írta ki. A többkörös eljárást végül november közepén egyedüli ajánlattevőként az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. nyerte meg. Az állami energiacég tehát végül rugalmasnak bizonyult.
Mivel a tőzsdei árak tavaly óta nagyot estek, a közösségi közlekedés esetén a tavaly szeptemberben kínált éves 300 forint/kWh-s ár helyett januárban már csak 168, februárban 105, márciusban pedig 91 forintot kellett fizetnie a fővárosnak kilowattóránként. A mostani adatok alapján pedig úgy becsülik, hogy áprilisra már 7-essel kezdődik ez az összeg.
Érdemes tudni, hogy Budapest teljes energiafogyasztásának túlnyomó részét az áramfelhasználás teszi ki, mindössze 20 százalékos arányt képvisel a földgáz. Vagyis az említett 38,2 milliárdos összegből a gáz csak 7 milliárdot hasít ki.
Az egyik legnagyobb gázfogyasztó, a BKV esetében már az energiaválság tetőpontja előtt, tavaly júniusban megkötötték az éves szerződést. Ám ez is többletköltséget rótt a fővárosra, ezért a közlekedési vállalatnál például az LPG (sűrített földgáz)-hajtású buszok jóval kevesebbszer közlekedtek.
A létesítmények esetében igen elaprózott a fogyasztási szerkezet, ezért, ahol lehetett, a főváros rövidebb felhasználási időszakra kötött gázszerződést a fűtési időszakban. Emellett visszafogták a felhasználást, ezzel köbméterre számítva mintegy 35 százalékos megtakarítást értek el.
Mások nem voltak ilyen szerencsések, de támogatást kaptak
Az önkormányzatok rendszerint nem publikálják, hogy milyen áron, milyen konstrukció mellett vételezik az energiát, de Kiss Ambrus szerint a többségük elfogadta a 2022 utolsó felében felkínált fixáras szerződéseket. Ismert, hogy az áram esetében rögzített árra kötött szerződést például a fideszes vezetésű Debrecenben a DKV Zrt., amely korábban arra kényszerült, hogy leállítsa a trolibuszokat, és korlátozza a villamosközlekedést.
A válság kézzelfogható jele volt, hogy országszerte közintézmények, kulturális- és sportlétesítmények sorát zárták be. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere például Facebook-oldalán folyamatosan beszámolt arról a döbbenetes költségnövekedésről, amelyet az egyes intézmények új, éves energiaszerződései okoztak, és a kormányzati rezsitámogatás egyik leghangosabb szószolója lett.
A kisebb települések esetében nem ismert kompromisszumot az állami energiakereskedő: megírtuk, hogy például Törökbálint 270 forint/kilowattórás rögzített áron vételezi 2023-ban az áramot. Hiába írt ki korábban a település többször közbeszerzést villamosenergia-vásárlásra, csak egyetlen ajánlattevő akadt, az MVM Next Zrt., amely minden esetben hasonló ajánlattal állt elő.
Természetesen a fővárosi önkormányzat helyzete speciális, hiszen a legnagyobb felhasználó a helyhatóságok között, és méretarányosan is az elsők között van a beszerzett energiamennyiség tekintetében. Ennek ellenére nem részesült az összesen 44 milliárd forintos keretösszegű önkormányzati rezsitámogatásból, miközben a kormány kisegítette az összes, 10 ezer lakos feletti várost, és öt kivételével a fővárosi kerületeket is. A kabinet ígérete szerint a programnak lesz egy második etapja, amelyben a főváros is a kedvezményezettek között lehet, de az erről szóló döntés még várat magára.
A kormánypárt eközben azt hangsúlyozza, hogy eltűnt a Tarlós István által Budapest kasszájában hagyott 214 milliárd forint. Karácsony Gergely főpolgármester szerint azonban a kormányzati büntetőpolitika égette fel a főváros 2019-es tartalékait. A kormány négy év alatt csak az adórendszeren keresztül 227 milliárd forinttal terhelte meg a fővárosi önkormányzatot: a szolidaritási adó emelése 136 milliárdot, az iparűzési adó elvonása 81 milliárdot vitt el 2019, illetve 2020 óta, miközben a kukaholdingon keresztül is visszatartottak 10 milliárd forintot – olvasható a hivatal jelentésében. 25 milliárd forintnyi szolidaritási adót a főváros nem is hajlandó befizetni.
