Fizetési felszólítást kapott egy olvasónk a szemétszállítási díjra nemrégiben az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től. Azért kereste meg lapunkat, mert több furcsaságot is talált a levélben, például azt, hogy öt évnél régebbi tartozásokat is vizsgál az NHKV, illetve nem valós tartozást is tartalmazhat a felszólítás. Az időzítést is érdekesnek találta, hiszen az idén júliustól 35 évre a Mol nyerte el a hulladékgyűjtési szolgáltatás koncessziós jogát. Olvasónk feltételezte, hogy talán emiatt próbálja behajtani az NHKV a tartozásokat. Ha ez így van, tömegesen kaphatnak a háztartások hasonló levelet, és ha helytelen adatok is szerepelnek a fizetési felszólításban, jó, ha erre felkészülünk.
Az NHKV levelében többek között az olvasható, hogy:
- a 2016. április 1-je után fennálló díjfizetési kötelezettségek teljesítését vizsgálták felül,
- ennek eredményeként díjtartozást tartanak nyilván,
- a fogyasztó vesse össze a díjak befizetésével kapcsolatos bizonylatait a felszólításban megjelölt számlaértékekkel,
- és ha a díjtartozási értesítő helytelen adatot tartalmaz, akkor azt jelezze az ügyfélszolgálaton.
Vagyis
Fizetési felszólítás – kérdőjelekkel
Az NHKV megkeresésünkre azt írta, a jogszabálynak megfelelően kezelik a közszolgáltatási kintlévőségeket, és kétheti rendszerességgel értesítik az érintett ügyfeleket a fennálló díjtartozásaikról, valamint felszólítják őket a tartozás megfizetésére. Ez azért érdekes, mert olvasónknál 2021-es és 2022-es díjtartozásokat jeleztek, ám ezekről most először kapott fizetési felszólítót, így eddig tudomása sem volt arról, hogy hátraléka van.
Válaszuk alapján helytelen adatot például akkor tartalmazhat a fizetési felszólítás, ha
- egy adatváltozást (például ingatlan-adásvételt, az ingatlanhasználó személyének változását) nem jelentettek be,
- vagy a díjfizetés nem azonosítható módon történt (például az átutalási rovatban nem volt közlemény, vagy helytelen vevőazonosítót adott meg a fogyasztó).
Ezért kérik meg az összes fizetési felszólító levélben az ügyfeleiket, hogy ellenőrizzék az adatokat és a díjfizetési dokumentumaikat, azaz az átutalási bizonylatokat és a csekkszelvényeket is.
Arra is kitértek, hogy a kukadíjtartozás, illetve az azzal kapcsolatos késedelmi kamat és behajtási díj adók módjára behajtható köztartozásnak számít, és amennyiben a fizetési felszólítás ellenére sem fizet az ügyfél, akkor a NAV-hoz fordulnak. Jelezték azt is, hogy az ügyfeleknek a fizetési felszólításban megjelölt határidő előtt lehetőségük van részletfizetési megállapodást kötni velük. Ez a díjtartozáshoz mellékelt levélben is szerepelt.
Arra nem reagáltak, hogy tömegesen küldtek-e, küldenek-e ki mostanában fizetési felszólítókat amiatt, hogy a Mol át fogja venni a szolgáltatást. Sem arra, hogy hányan tartoznak az NHKV-nak, és mekkora összeggel. A Mol korábbi megkeresésünkre azt írta, hogy az NHKV felé fennálló tartozásokat a kukaholding felé kell rendezni.
Kezdhetjük keresni a kukadíjas csekkeket
Az elévülési határidő a hulladékdíjaknál öt év – erősítette meg megkeresésünkre a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője, Kispál Edit. Hozzátette, megnézheti ugyan visszamenőleg 2016-ig a tartozásokat az NHKV, de az öt évnél régebbi hátralékokkal kapcsolatban a fogyasztó
ami onnantól számít, amikor esedékes lett volna a követelés befizetése. Ha az elévülés megtörtént, akkor a fogyasztó nem köteles kifizetni a díjtartozást.
A Polgári törvénykönyv szerint az elévülést, azaz azt az időt, amíg a tartozás visszakövetelhető, nem szakítja meg, ha a hitelező (például a szemétszolgáltató) fizetési felszólítást küld a fogyasztónak. Ám ha a fogyasztó elismeri (például a fizetési felszólításra) a tartozását, az megszakítja az elévülést, sőt gyakorlatilag újraindítja.
Tartalmazhat helytelen adatot a fizetési felszólítás
Kispál Edit szerint ez olyankor fordul elő, amikor „összevissza” zajlanak a behajtási folyamatok. A hulladékdíjakat 2016 áprilisáig sok helyen a települési szolgáltatók szedték be, aztán került az NHKV-hoz a számlázás. Az évek alatt át is adhatták a behajtónak (praktikusan a NAV-nak) a késedelmes tételeket. Feltételezi, ezért is fordulhat elő, hogy nem teljes a tartozás-nyilvántartás, de lehet ennek más, az NHKV által említett oka is.
Azt biztosan lehet látni a nyilvántartásból, mik azok a díjak, amelyek be vannak fizetve – logikus lépés, hogy az összes többi díj megfizetését kéri a szolgáltató. De ha a fogyasztó tudja bizonyítani, hogy befizette a szolgáltató által hiányolt összeget, azt rögtön jóvá kell írni.
Amit tanácsolni lehet a fogyasztóknak (és nem csak a kukadíjnál, hanem minden más szolgáltatásnál is), hogy érdemes eltenni az elévülési idő végéig a befizetést igazoló bizonylatokat. Az általános elévülési idő öt év, ez vonatkozik a kukadíjon kívül a vízdíjra is. A közüzemi tartozásoknál, így például a gázdíjnál és az áramdíjnál (utóbbinál a villamos energiáról szóló törvény alapján) három év, a parkolási díjnál egy év, a televízió- és a telefonszolgáltatási díjaknál (a hírközlési törvény alapján) szintén egy év az elévülési idő.
Ha letelt az elévülési idő, abban az esetben elévülésre kell hivatkozni, hogy ne kelljen megfizetni a díjtartozást. Ha nem telt le, akkor viszont elő kell kotorni a befizetést igazoló bizonylatokat.
Aki csoportos beszedéssel, átutalással fizetett, annak könnyebb dolga van, mert a banki kivonatokban visszakereshetők a befizetések – akár évekre visszamenően is. Viszont, ha a csekkezők nem tették el a szelvényt, akkor nem fogják tudni bizonyítani, hogy valóban befizették azt a tételt, amit az emlékeik szerint rendeztek. Az elévülési időnél régebbi csekkek keresésével viszont nem kell bajlódni, hiszen azoknál hivatkozhat a fogyasztó az elévülésre.
Ha a fogyasztó nem vitatja a tartozást, akkor fizesse be. Ha vitatja, arra nincs külön határidő, hogy ezt meddig teheti meg. Addig vitatható, ameddig nem kezdik meg tőle adók módjára behajtani – tette hozzá a FEOSZ szóvivője.
Nézzünk utána, hátha ilyen történt
Ha valaki nemrégiben vette az ingatlant, akkor Kispál Edit szerint érdemes megnéznie, hogy a tartozás egyáltalán az övé-e vagy esetleg az előző tulajdonosé. Amennyiben nyaralóról van szó, és az adott településen van lehetőség a szemétszállítási szolgáltatás időszakos szüneteltetésére (praktikusan a téli időszakban), a szüneteltetés idejére általában csak alapdíjat kell fizetni. Keressük vissza, volt-e szüneteltetés, és esetleg nem esik-e éppen arra az időszakra a teljes összegű díjtartozás.
Amennyiben előfordult az évek során, hogy lakatlan volt az ingatlan, nem vették igénybe átmenetileg a szemétszállítási szolgáltatást, és ezt be is jelentették, akkor arra az időszakra a szolgáltató utólag nem követelheti a teljes díjat.
