Kétszer fizetünk egy részvénycsomagért? Mit keres az állam a Vodafone után a Yettelben?

Mintha a magyar állam lett volna a 4iG Nyrt. strómanja a Vodafone megvásárlásakor, csak átfuttatta a nevén az üzletet, ahogy ez topmilliárdos körökben gyakori, Jellinek Dániel érdekeltségei például rendre Tiborcz István portfóliójában vagy annak közelében landolnak. Így is lehet értékelni, hogy az állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül elcserélte Vodafone-részvényeinek egy részét az Antenna Hungária Zrt.-vel, a 4iG leánycégével a Yettel és a mobiltornyokat üzemeltető Cetin 25 százalékos részvénypakettjére.

Vagyis az összesen 660 milliárd forintos Vodafone-üzlet keretében a magyar állam megszerzett 49 százalékot a telekommunikációs piac második legnagyobb szereplőjéből, majd mindössze két hónap elteltével 19,5 százalékot átadott üzlettársának, a Jászai Gellért elnökölte 4iG Nyrt-nek, amelynek így 70,5 százalékra nőtt a Vodafone-részesedése.

Miután a Vodafone magyar kézbe került, mi értelme a három magyar mobilos cég közül a legkisebben állami részesedést szerezni? – kérdezősködtünk elemzőknél, de sokra nem jutottunk. Beleszólást nem biztosító kisebbségről, 25 százalékról van szó, ami két amszterdami cégrészesedést jelent, ezen keresztül lett érdekelt az állam a mobilszolgáltatóban. Az ilyen kisebbségi részesedéseket szokták kiszórni a vállalkozások, mert hatásuk nincs az üzletmenetre, és a nyereségből is csak csordogál hozzájuk.

A Vodafone-Yettel részvénycserével viszont inkább csak finomhangolás történt. Az értelmezéshez érdemes végignézni a 4iG, az Antenna Hungária és a magyar állam között megvalósult üzletsorozatot:

• 2019-ben az akkor még állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. (AH) megvette a Yettel (akkor még Telenor) 25 százalékát, amint a G7 gazdasági portál kiásta, 101 milliárd forintért. A forrást ehhez az állami tőkeemelés és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által nyújtott hitel biztosította.
• 2021. augusztus: együttműködési megállapodást kötött a magyar állam a 4iG Nyrt.-vel, melynek célja, hogy „az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési- és telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül.”
• 2022. február: a 4iG 402 milliárd forint tőkét emelt az Antenna Hungáriában, beapportálva a DIGI-csoportban, a montenegrói Telenorban, valamint az Invitech Kft.-ben meglévő részesedéseit, ezzel 71,6 százalékos tulajdont szerzett a műsorszóróban, az állam részesedése pedig 28,4 százalékra csökkent.
• 2022 áprilisában a 4iG 132 milliárd forint értékű tőkeemelést jelentett be, két albán távközlési vállalat, az ALBtelecom és a One Telecommunications többségi tulajdonrészét apportálta az AH-ba. A folyamat végén az állam részesedése 23,22 százalékra csökkent, a 4iG-é 76,78 százalék lett, ami a megállapodás értelmében 80 százalékra bővíthető.
• 2023 januárjában az AH megvásárolta a Vodafone Magyarország 51 százalékát, az állam pedig 49 százalékot vett meg a Corvinus Befektetési Zrt.-n keresztül. Az Antenna Hungáriának az ügylethez a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújtott 170 milliárd forint hitelt, és az állam kezességet vállalt a hitel 80 százalékára.
• 2023. március: A Corvinus 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet átad az Antenna Hungáriának, ezzel a 4iG tulajdonrésze 70,5 százalékra nő a Vodafone-ban, az államé pedig 29,5 százalékra csökken. A 19,5 százalékos Vodafone-részért cserébe az állam megkapja a Yettel és a Cetin 25 százalékát.

Első körben tehát a magyar állam, pontosabban az akkor még 100 százalékban állami kézben lévő Antenna Hungária 101 milliárd forintért megvette a Yettel 25 százalékos csomagját 2019-ben. Az ezért a részvénypakettért most átadott Vodafone-részvények mintegy 128 milliárd forintot érnek (ha a 660 milliárd forintos összvételárból számolunk). A két összeg nem áll távol egymástól, és figyelembe kell venni, hogy a 2019-es befektetés felértékelődött időközben, ha csak az inflációt vesszük figyelembe, arra jutunk, hogy nem túlzott a 128 milliárdos vételár. Ezért is értékeli úgy Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője, hogy pénzügyi szempontból egyenértékesnek tekinthető a részvénycsereügylet.

De lehet másképp is számolni. Úgy, hogy a magyar állam kétszer fizetett ugyanazért a részvénycsomagért: először kifizette a 101 milliárdot, amikor 55 milliárd forinttal tőkét emelt az AH-ban, és az MNV Zrt. megtolta az ügyletet 46 milliárd forint hitellel, másodszor pedig a Vodafone-csomagot dobta be az üzletbe, amiért nemrég 128 milliárd forintot fizetett. Így viszont az jön ki, hogy durván 230 milliárd forintba fájt a Yettel negyede. Ennyi pénzből meg lehetett volna venni első nekifutásra a Yettel felét – ha a tulajdonosok hajlottak volna az eladásra –, de elég lett volna a mobil és vezetékes szolgáltatást egyaránt nyújtó DIGI megvásárlására is, melyet a 4iG 232 milliárd forintért vett meg nemrég.

Az persze nem állítható, hogy az állam által megvett vagyon eltűnt volna, az Antenna Hungária portfóliójában megtalálható, más kérdés, csakhogy a cégben azóta összezsugorodott az állami tulajdonrész. Így kétszeres kifizetésről nem, inkább vagyonátjátszásról lehet beszélni.

Az ügylet értelme alapvetően az összeférhetetlen helyzet megszüntetése lehetett, hogy ne egy cég ernyője alatt legyen a telekomszektor fele

– véli Gaál Gellért, aki a számolgatásokba nem ment bele, de annyit megjegyzett, nem megszokott, hogy valaki a piac szereplőinek felében tulajdont szerezzen. Márpedig eddig a három mobilpiaci szereplő (a Magyar Telekom, a Vodafone és a Yettel) közül kettőben ugyanazon magáncég volt érdekelt, hiszen a 4iG Nyrt. az AH-n keresztül többséget birtokolt a Vodafone-ban, és kisebbségi része volt a Yettelben. Versenyjogilag elfogadhatatlan az a helyzet, hogy a Yettel igazgatósági ülésén minden stratégiai kérdést megismerő igazgatósági tagok átvonuljanak a versenytárs Vodafone-hoz, és ott is megtanácskozzák az üzleti lépéseket, a konkurens terveinek ismeretében – érzékeltette az összeférhetetlen felállást a vezető elemző.

Ami viszont a fogyasztókat, ügyfeleket illeti, számukra nagy változást nem jelent a Vodafone-Yettel üzlet.

A piacon jóformán két szereplő marad, a 4iG és a Magyar Telekom, a szűkülő versenyből pedig törvényszerűen következik, hogy emelkedni fognak az árak,

vetítette előre Gaál Gellért.

A 4iG helyett pedig mostantól az állam kerül abba a helyzetbe, hogy tulajdonosként a Vodafone és a Yettel igazgatóságában is képviselteti magát, tehát két konkurensben birtokol tulajdonrészt. Igaz, mindkettőben csak a kisebbségi részesedés van a kezében (a Vodafone-ban közvetlenül, 29,5, közvetetten pedig 11 százalék körüli rész). Megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt, hogyan ítéli meg az állami szerepvállalást a telekompiacon, tervez-e vizsgálatot. Annyit válaszoltak, hogy a Yettel-tranzakciót nem jelentették be a GVH-hoz, mivel az egy kisebbségi részvénycsomag megszerzésére vonatkozik, így nem eredményezi az irányítás megváltozását, nem valósít meg összefonódást. Arra nem tértek ki, kívánatos-e az a helyzet, hogy a Vodafone-ban és a Yettelben ugyanazon tulajdonos érdekelt, a magyar állam.

A versenyhivatalnak korábban sem volt dolga az infokommunikációs piac átszabásával, tekintettel arra, hogy a kormány jogszabállyal kövezte ki az üzletsorozatot. Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, hogy a 4iG megszerezhesse a DIGI Távközlési Kft.-t, amint azt is, hogy többségi részt szerezzen az Antenna Hungáriában, majd a Vodafone-ban. A kiemelés azt jelenti, hogy ezeket az ügyleteket nem vizsgálhatja a GVH, illetve nem fordulhatnak bírósághoz a piac szereplői a tranzakció kapcsán.

Éppen ezért fordult Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és Donáth Anna, a Momentum politikusa a 4iG nagy üzletsorozata közben az Európai Bizottsághoz versenyjogi aggályokkal. Azt kérték, vizsgálják meg, hogy a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító magyar jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal. Továbbá vizsgálják ki a 4iG finanszírozását, mert annak terjeszkedését, így állami cégek felvásárlását állami forrásból biztosítják. Szerintük a 4iG kötvényeinek lejegyzése – az MFB 100 milliárd, az MNB pedig 84,45 milliárd forint értékben finanszírozta így a céget – tiltott állami támogatásnak minősül. Azt vetítették előre, hogy a 4iG az Antenna Hungária bekebelezésével megkerülhetetlen szereplővé válik a magyar infokommunikációs piacon, és így Orbán Viktor bizalmasának kezébe kerül a műsorszórás, az állami gerinchálózat (az MVN Net Zrt.), a műholdas kommunikáció (Hungaro DigiTel Kft.) és az optikai hálózat (Invitech) jelentős része, illetve a Telenor mobilszolgáltató legalább 25 százalékos üzletrésze. Ez azóta megvalósult, az Európai Bizottság azonban nem kezdett vizsgálódni, az ellenzéki politikusok azt a választ kapták, hogy az ügy tagállami hatáskörbe tartozik.