Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy legfeljebb a következő fűtési szezonban számíthatnak árváltoztatásra a fogyasztók, csak azután, hogy a korábban drágábban vásárolt gázkészleteket sikerült leépíteni. Érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte mindenhol érvényesül a lakossági és a vállalatok esetén is a csökkenő tőzsdei ár a végfogyasztóknál. Mindez pedig közvetlenül és a termelői árakon keresztül is lefelé húzza az inflációt – olvasható a portálon.
Magyarországon, ahol a januári fogyasztóiár-index messze meghaladta az uniós átlagot, a tőzsdei áresés nem érvényesült, annak ellenére sem, hogy a fogyasztókat nem kizárólag a tárolókban lévő gázból látják el.
Az persze tény, hogy a nyár és ősz folyamán a szakértői becslések szerint 200 euró körüli átlagáron felhalmozott készleteket igyekszik leépíteni az MVM, így a magyar tárolók az európaiaknál sokkal gyorsabban ürülnek, ám emellett folyamatos az import és van hazai kitermelés is. Utóbbi két forrás pedig jóval olcsóbb, mint a betárolási időszak átlagára, a tőzsdei kurzus ugyanis egy ideje megawattonként 50 euró alatt van. Vagyis egy köbméter földgáz tőzsdei ára most kevesebb mint 200 forint. Tekintve, hogy a felhasználás az említett három forrás kombinációjaként adódik, a 748 forintos lakossági piaci áron nyeresége van az MVM-nek, igaz, a 102 forintos rezsicsökkentett áron viszont komolyabb vesztesége.
Hogy a mostani állapot meddig lesz fenntartható, azt nehéz megjósolni, ám az elmúlt hetek árai alapján a magyar költségvetés igen kényelmes helyzetbe került.
Érdemes megjegyezni, hogy utóbbit viszont a kormány kipótolja a költségvetésből, hiszen azon belül van az úgynevezett rezsivédelmi alap, amelynél 2023-ban 2000 milliárd forintos bevétellel számoltak, miközben a kedvező piaci folyamatoknak köszönhetően ennél jóval kevesebb pénzre lesz szükség a kedvező lakossági árak fenntartásához.
Kell-e tartani újabb árrobbanástól?
A fentiekből látszik, hogy a gázkereskedelmet végző MVM a tőzsdei árnál alacsonyabb – 102 forint/köbméteres – rezsicsökkentett áron 220-250 milliárd forintot veszít. Ám jó eséllyel ezt részben fogja tudni kompenzálni, egyrészt a lakossági piaci árral, másrészt azokkal az éves szerződésekkel, amelyeket tavaly ősszel jóval magasabb piaci árak mellett kötöttek.
A nagy kérdés persze az, hogy a betárolási időszakban merre mozdulnak majd az árak. Jelenleg egy igen fajsúlyos tényező, a kínai fogyasztás nyomhatja fel az árakat: az előrejelzések szerint az ázsiai országban elhúzódó járványt követően idén felpörög majd a gázkereslet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legoptimistább forgatókönyvében is a cseppfolyósított földgáz (LNG) kínai keresletének 35 százalékos növekedésével számol, ami szoros versenyt idézne elő a nemzetközi energiapiacon.
Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy az IEA elemzései az utóbbi időben meglehetősen borúlátóak voltak, szerencsére az idei télre prognosztizált folyamatokkal is mellélőttek, így korántsem biztos, hogy a mostani előrejelzés teljesül.
Lenne megoldás fixálni az árakat?
Jelenleg tehát kétesélyes a játszma – ha a kínai gazdaság csak lassabban, fokozatosan gyorsul, akkor jó eséllyel nem robbannak be az árak. Persze az is kérdéses, hogy a kínálati oldal hogyan fog alakulni, hiszen elvileg az sem kizárt, hogy új kapacitások révén sikerül a növekvő keresletet kielégíteni. Ebből a szempontból a már idézet IEA-tanulmány nem különösebben optimista, hiszen több olyan projekt is van, főleg Észak-Amerikában és Katarban, amelyek már közel járnak a termeléshez, de a jelenlegi várakozásuk szerint a kapacitások csak 5,5 százalékkal növekednek az LNG esetében.
A mostani 50 euró alatti árak, főleg miután augusztusban ennél hétszer magasabb szinteket is láthattunk, akár csábítóknak is tűnhetnek, így felmerülhet, hogy lehet-e valamilyen módon rögzíteni ezt. A tőzsdéken megvan ennek az elvi lehetősége, hiszen nemcsak azonnali szállításra lehet üzletet kötni, hanem egy távolabbi időpontra is, sőt a forgalom döntő részét az ilyen határidős ügyletek jelentik. A már említett hétvégi Kormányinfón Gulyás Gergely szavai bár nem voltak egyértelműek, kijelentését lehetett úgy értelmezni, nem kizárt, hogy az MVM biztosítja a mostani árakat. (Hozzá kell tenni, ebben az esetben az áremelkedés negatív hatásai küszöbölhetőek ki, ám ha tovább esik a tőzsdei jegyzés, azt elveszíti, aki ilyen módon akarja az árakat fixálni.)
Amennyiben ezt a mostani kurzus mellett megtennék a lakossági fogyasztás erejéig, úgy az mfor.hu számításai szerint a jelenlegi 748 forintos árat 600 forintra csökkentve is „nullára” jöhetne ki az MVM, a rezsicsökkentett ár veszteségét ugyanis ilyen díjjal már nagyjából fedezni lehetne.
Így a következő fűtési szezonban a lakossági rezsicsökkentés nem igényelné az erre hivatkozva bevezetett extraadókat. Vagy az azokból befolyó pénzeket energiatakarékossági intézkedésekre, például egy komoly lakossági szigetelési programra lehetne használni, ami jelentősen hozzájárulhatna a kormány által is hangoztatott energiafüggetlenség megteremtéséhez.
