Szigorodott a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) igénylése 2023. január 1-jétől, ami egyik olvasónkat szinte lehetetlen helyzetbe hozta. Mint elmondta, három éve van hátra a nyugdíjig, de dolgozni már évek óta nem tud, mivel egyedül ápolja, látja el 87 éves, halmozottan fogyatékos, súlyos beteg édesanyját. Jelenleg ápolási díjat kap, de attól tart, hogyha az édesanyja meghal, vagy ha tovább már nem tudja vállalni az ápolását – ami egyébként nagyon nehéz feladat –, a kora miatt már nem tudna elhelyezkedni. Korábban az, akinek csak öt éve volt hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig, és nem tudott elhelyezkedni, az elvileg megkaphatta a nyest. Csakhogy ennek a szabályain januártól szigorítottak, ennek következtében olvasónkat is kizárták a nyesből, ahogy persze másokat is, akik hasonló cipőben járnak.
Ha három éven belül nincs meg a 45 nap, akkor nincs segély
Nyugdíj előtti álláskeresési segélyt annak a nyugdíjhoz viszonylag közel álló álláskeresőnek állapíthattak meg, aki munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani. A tavaly december végéig érvényes szabályok szerint a nyeshez az is kellett, hogy az igénylőre érvényesek legyenek a következő feltételek:
- a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzott,
- legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
- az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette, és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
- vagy az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését vagy megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fent említett életkort, és rendelkezett az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 évet jelent),
- továbbá korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesült.
Az új feltételek szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani akkor,
- ha a kérelem benyújtásának időpontjában az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik,
- és az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
- és e feltételeken túl a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.
Olvasónkat az a változtatás rekeszti ki a nyes-jogosultságból, hogy már nem „bármikor” kell meglennie a 45 napnyi álláskeresési járadéknak, hanem az igénylés előtt három éven belül. Márpedig ő több mint három évvel ezelőtt kapott álláskeresési járadékot, az utóbbi években kizárólag az édesanyját ápolta, tehát nem dolgozott, így nem is válhat jogosulttá újabb álláskeresési járadékra.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint
mely rendkívül hátrányos helyzetbe hozza mindazokat, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti három évet megelőzően (például a legkorábbi, 60 éves életkorban benyújtható igénylés esetén az 57 éves életkoruk betöltése előtt) kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat, és azóta sem tudtak olyan keresőtevékenységet folytatni, amely a megszűnése esetén álláskeresési járadékra jogosítaná őket a nyes iránti kérelem benyújtását megelőző kritikus három évben. Olvasónk esetére visszautalva azt is hozzátette, az ápolási díj a jogosultság megszűnése után például nem jogosít álláskeresési járadékra.
Kiskaput akarhattak bezárni
Farkas András szerint a szigorítás oka egyértelmű: a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját. A rendelet indoklásában azt írták, a korábbi szabályozás alapján a nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításakor a gyakorlatban bizonytalanságot okozott a jogosultság feltételeinek megállapítása, így például annak értelmezése, hogy az álláskeresési járadékból milyen időintervallumban kellett meglennie a 45 napnyi időnek, és ezt akarták korrigálni.
A nyesről azt kell tudni még, hogy összege a minimálbértől függ, főszabály szerint annak 40 százalékával egyenlő, de megállapítása után nem emelkedik automatikusan, ha nő a minimálbér. És a nyugdíjemelések sem vonatkoznak a nyesre. Így alakult a nyes összege az utóbbi években:
- 2019-ben a minimálbér 149 ezer forint volt, a nyes összege 59 600 forint lehetett,
- 2020-ban a minimálbér 161 ezer forintra emelkedett, amiből 64 400 forint nyes jött ki,
- 2021-ben a minimálbér már 167 400 forint lett, ez alapján 66 960 forintnyi nyest állapítottak meg,
- 2022-ben a minimálbér 200 ezer forintra rúgott, ami 80 ezer forintos nyessel járt együtt,
- a 2023-as 232 ezer forintos minimálbérből pedig 92 800 forintos nyes következik.
Mint látszik, 2019 óta több mint 55 százalékkal (bő 33 ezer forinttal) emelkedett a megállapított nyesek összege. De mivel automatikusan nem növekszik az ellátás, akár változatlan is maradhatott. Így a korábbi években megállapított nyes a minimálbér gyors növekedésének éveiben relatíve elértéktelenedett, 2022-ben és az idén pedig az infláció elszabadulása felgyorsította ezt a folyamatot.
Az élelmesebbek viszont (vagy akik tudtak róla) elérhették, hogy minden évben emelkedjen a nyesük. Mert hiába volt befagyasztva a nyes összege a folyósítás teljes tartamára, volt egy kiskapu – az érintettek, mint írtunk róla, egy kis szerencsével eredménnyel járhattak, ha a korábbi évben megállapított nyesről az év végével lemondtak, majd a következő év elején újra beadták a nyes iránti igényüket. Így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes, magasabb összegű minimálbér 40 százaléka lett a nyes összege.
Méltányosabb megoldás kellene
Ez a kiskapu addig maradhatott nyitva, amíg a 45 napos álláskeresési járadék igénybevételének nem volt időkorlátja, azaz 2022 év végéig. Az új rendelkezés azonban lényegében bezárta a kiskaput januártól, hiszen most már nem „akármikor” kell meglennie a 45 nap álláskeresési járadéknak, hanem az igénylés idejétől visszaszámított három éven belül. Ezért mondja a nyugdíjszakértő, hogy innentől optimális esetben is csak legfeljebb kétszer alkalmazható a lemondás/új igénylés stratégiája – akkor, ha valaki a nyes iránti eredeti kérelem benyújtásának évében részesült álláskeresési járadékban.
Farkas András úgy véli, sokkal méltányosabb lett volna (vagy lenne, ha ismét módosulna a rendelkezés), ha az álláskeresési járadék igénybevételére vonatkozó időkorlát bevezetésével együtt a nyest is azon ellátások közé sorolták volna, melyek összegét a nyugdíjemelés mértékével kötelező évente emelni, vagy olyan ellátássá tették volna, melynek összege automatikusan igazodik a tárgyévi minimálbér összegéhez.
És tegyük hozzá, az is méltányos lenne, ha az olvasónkhoz hasonlóan nehéz helyzetben lévő, plusz terhet (hozzátartozó ápolása) vállalók vagy azok, akik más okból nem tudnak felmutatni három éven belül 45 napnyi álláskeresési járadékot, nem esnének ki a segítségnyújtásból.
Egyébként amikor januárban olvasónk először érdeklődött a nyesről a kormányhivatal foglalkoztatási osztályán, még nem tudtak a jogszabályváltozásról. És mint Farkas András kiszúrta, a magyarorszag.hu portálon még most is a régi feltételekről tájékoztatják azokat az álláskeresőket, akik nyes iránti kérelmet nyújtanának be.
