2021. december 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy 2022 januártól 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Idén az elszabadult infláció miatt hosszas találgatás előzte meg, vajon mennyi lesz a 2023. januári nyugdíjemelés. A nyáron elfogadott jövő évi költségvetésben 2023-ra még 5,2 százalékos inflációt rögzített a kormány, vagyis ennyi lett volna az inflációkövető nyugdíjemelés, csakhogy novemberre már 22,5 százalékra hízott a Központi Statisztikai Hivatal által jelzett pénzromlás, és elemzők szerint ez az érték még nem a csúcspont, sőt jövőre is legalább 15 százalék lehet az infláció. Ennek megfelelően végül 15 százalékos nyugdíjemelés lesz januártól.
200 ezer forint fölé emelkedik az átlagnyugdíj
Korábban azt rebesgették, hogy a 200 ezer forintot is elérheti az átlagnyugdíj a januári emeléssel, azonban a 15 százalékos emeléssel meg is fogja haladni azt. 2021 végén 157 ezer forint körül volt az átlagnyugdíj, míg az idén három részletben (januárban, júliusban és novemberben) emelték a nyugdíjakat a vágtató infláció miatt, összesen 14 százalékkal, így az év végére már 179 ezer forint körül lehetett az összeg. Ebből kiindulva az újabb 15 százalékos emeléssel 204 ezer forint körül lehet az átlagnyugdíj. Más számítások szerint januártól elérheti a 206 800 forintot, és 165 ezer forint körül lehet a mediánnyugdíj. Az utóbbi szám azt az összeget jelöli, amennyinél ugyanannyi nyugdíjas kap kevesebbet, mint ahány többet.
2010 óta, amióta Orbán Viktor kormányoz, a jövő januári nyugdíjemelés lesz a legmagasabb. De ez nem azt jelenti, hogy kivételesen jól járnak jövőre a nyugdíjasok, hiszen a nyugdíjemelés inflációkövető – a jelentős emelés abból adódik, hogy az infláció elszállt, és az előrejelzések szerint még jövőre is magas lesz.
Ábránkon az látszik, hogy az elmúlt 13 évben nyolc olyan év volt, amikor pótlólagos nyugdíjemelésre is sor került novemberben – mi több, 2021-ben és 2022-ben még nyáron is volt egy soron kívüli nyugdíjemelés –, és mindössze öt olyan év volt, amikor nem volt évközbeni korrekció.
Így áll a nyugdíjak értékmegőrzése
Ennél is izgalmasabb kérdés azonban, hogy a nyugdíjemelés a korrekciókkal együtt lefedte-e az inflációt, vagyis hogy valóban inflációkövető volt-e a nyugdíjemelés a hivatalos éves inflációs adat alapján. Ez azért is fontos kérdés, mert a miniszterelnök a Facebookon azt írta, egyik nagy céljuk a nyugdíjasok méltó életének biztosítása, illetve a nyugdíjak értékének megőrzése, és ezt a célt 2010 óta minden évben sikerült elérniük, és azzal, hogy 15 százalékkal emelkedik a nyugdíj, ez 2023-ban is így lesz.
Nézzük, mit mutatnak a számok?
Ha az átlagos inflációhoz viszonyítunk, akkor három olyan év volt, amikor magasabb volt a tényleges infláció, mint a megvalósult nyugdíjemelés: 2010, 2012 és 2021. És jó eséllyel ilyen lesz 2022 is, hiszen a legutóbbi, novemberi KSH-jelentésben még mindig nagyon magas volt a maginfláció, ami azt jelzi, hogy tovább emelkedhet a fogyasztói árindex. És mindössze 0,4 százalékpontnyi különbség volt az éves 14 százalékos nyugdíjemelés, és a január-novemberi inflációs adat között (13,6 százalék). Elemzők is a novemberi 22,5 százaléknál magasabban, 25 százalék körül várják az infláció tetőzését.
Ha a nyugdíjas inflációt figyeljük, akkor az látszik, hogy szintén három olyan év volt, amikor a nyugdíjemelés kisebb volt, mint a nyugdíjas fogyasztói árindex emelkedése (2011, 2012 és 2019). Valamint 2022-ben is jó eséllyel magasabb lehet az infláció, mint a nyugdíjemelés, mivel már a január-novemberi nyugdíjas infláció (14,1 százalék) is nagyobb, mint az összesen 14 százalékos éves nyugdíjemelés. Ráadásul itt is igaz, hogy még nem tetőzött az infláció.
Összességében tehát öt olyan év volt, amikor vagy a tényleges vagy a nyugdíjas infláció magasabb volt, mint az éves nyugdíjemelés összesen. Az idei lehet a hatodik ilyen év. A nyugdíjasok szervezetei ezzel kapcsolatban azt sérelmezik, hogy miért nincs még egy korrekció az év végi inflációs adat alapján, ha kevesebb volt a nyugdíjemelés, mint az infláció.
Ráadásul az alapvető élelmiszerek árának elképesztő emelkedése még nehezebb helyzetbe hozhatta az alacsony nyugdíjból élőket, mert fogyasztói kosarukban az átlagnál jóval nagyobb a novemberre átlagosan már majdnem 44 százalékkal dráguló élelmiszerek súlya. Az érdekvédők szerint épp ezért kellene a nyugdíjemelésen felül külön segíteni a kisnyugdíjasokat.
