Gazdaság

Tényleg meg kell elégednünk azzal, hogy még mindig csak nulla körüli kamatot kapunk a pénzünkre?

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Magas az infláció, zuhan a forint, államcsőd közeli állapotokról is beszélnek – ilyen helyzetben mit lehet tanácsolni, mihez kezdjünk a pénzünkkel, ha van, hogy lehetőség szerint ne veszítsen az értékéből? A Concorde vezető stratégájának, Móró Tamásnak tettük fel a legalapvetőbb kérdéseket.

Szeptemberben 20 százalékos volt az infláció, éves szinten 13-14 százalékos lehet, miközben a bankok zöme alig fizet kamatot a pénzünkre. Győzhetünk-e az infláció felett?

Vannak olyan inflációkövető lakossági állampapírok, amelyek némi csúszással ugyan, de próbálják kompenzálni a pénzromlást. Ezek az idei magas, két számjegyű infláció miatt főleg jövőre fizethetnek magasabb kamatot. A kockázatmentes befektetések között ma nincs olyan, amely infláció feletti hozamot garantálna. Ügyes befektetéssel mérsékelni lehet pénzünk értéktelenedését, de kiküszöbölni nem.

Semmiképpen nem érhetünk el reálkamatot, vagyis hogy a pénzünk ne veszítsen az értékéből?

Jelenleg forintban, kockázat nélkül nem.

A bankszámlákon jellemzően még mindig 0 százalék körüli a kamat. Igaz, van már néhány speciális, 10 százalék körüli ajánlat is. Kaphatunk magasabb kamatot?

A bankokban sok a betét, ezért többségük nem siet betéti kamatot emelni. De nem az a helyzet, hogy sehol nincs ennél magasabb kamat, akár rövidebb futamidőre is. Állampapírból például van egyéves is, aminek 12 százalékos a kamata – ez havi 1 százalék, egymillió forintnál évi 120 ezer forint. Elég jelentős különbség a nullához képest. Érdemes tehát körülnéznie annak, akinek jelenleg nem vagy alig kamatozik a pénze.

És ha valakinek állampapírban van a pénze, hosszabb időre lekötve, annak érdemes ezt lecserélnie?

Fordulónapon mindenképpen. Akinek például ötéves MÁP Plusza van, az legfeljebb 6 százalékos kamatot tud elérni, az utolsó kamatperiódusban, 2024-ben. Ezeket jó lehet lecserélni, hiszen két számjegyű kamatot lehet elérni az újabb állampapírokkal.

Varga Jennifer / 24.hu

Tényleg a 2023/B állampapír lehet a legjobb befektetés most?

Jó termék, valóban, változó kamatozású, jövő nyáron kifutó kötvény. Háromhavi BUBOR-t fizet, háromhavonta, ami akár évi 14 százalék is lehet a következő kamatperiódusban. Ráadásul TBSZ-en elhelyezve kamatadómentes lehet a befektetés. (Ezt az információt pontosítottuk.) A Magyar Államkincstárnál, illetve értékpapír-forgalmazóknál lehet megvásárolni. Egyébként a 2019 júniusa óta kibocsátott állampapírok kamatadómentesek.

Befektetési alapokból érdemes lehet most vásárolni?

A következő félévben megfontolandó lehet a részvényalapokat is mérlegelés tárgyává tenni azoknak, akik kicsit kockázatvállalóbbak – addigra elvileg elég nyomott árazásuk lehet ahhoz, hogy akár az állampapíroknál is vonzóbbak legyenek.

Aki eddig készpénzben tartotta a pénzét, mit tehet, ha kamatot szeretne látni?

Vehet például pár hónapos diszkontkincstárjegyet – annak is két számjegyű a hozama. Tavaly még nagyon alacsonyak voltak a kockázatmentes befektetésekkel elérhető hozamok, érthető volt, ha valaki nem vesződött ezekkel. Most viszont már nem szabad a nullában benne ragadni, ha 10 százalék feletti hozamot is elérhetünk. Kétmillió forintnál ez évi 200 ezer forint feletti összeget jelent – ezért már megéri lehajolni. Át kell gondolni, mennyi az az összeg, amire nincs szükségünk néhány hónapig, és azt fialtatni. De a néhány hónapon túli befektetésekre is elérhető mostanában már két számjegyű hozam. Nem infláció feletti, de nem is nulla.

És az arany? Igaz, nem kamatozik…

Vehetünk aranyat is, de a dollár jobb befektetés lehet – a rövid futamidejű amerikai állampapír például már 3 százalék körül kamatozik. Dollárt tartani általában akkor jó, amikor a világgazdaság rosszul teljesít. Mint most.

Gyenge a forint, áldhatják az eszüket, akik devizában is takarékoskodtak. Érdemes megtartani?

Nehéz becslést adni, hol lesz az árfolyam az év végén, ki vagyunk téve a globális energiapiaci folyamatoknak. Idén a forint a világ egyik leggyengébb devizája, ugyanakkor az MNB láthatóan szeretné az árfolyamot stabilizálni. Ez a 13 százalékot közelítő forint kamatszint a világon szinte a legmagasabb, ez pedig nehézzé teszi a forint elleni spekulációt, sajnos a reálgazdaságnak nem tesz jót.

Varga Jennifer / 24.hu

Szóval tartsuk meg a devizában lévő megtakarítást?

Igen. Pontos árfolyamot nem lehet mondani, mikor érdemes váltani – a híreket érdemes figyelni. Ha már közel az európai uniós megállapodás, akkor érdemes lehet váltani. Most erőteljes gyengülésben van a forint, de ha megtörik ez a trend, az is jel lehet. Vagy ha valaki jobban figyeli a gazdasági híreket, nézze, mikor kezd látványosan javulni a magyar külkereskedelmi egyenleg. Jelenleg havi mintegy 1,3 milliárd eurós a külkereskedelmi hiányunk, ami a GDP 7-8 százaléka. Ez sok. Az is erőt adhat a forintnak, ha megáll a globális kamatemelési trend. Mert amíg a dollár kamata magas, addig az pénzelszívó hatású. Talán a jövő év elejére befékezhet az amerikai jegybank a kamatemeléssel. Ha ez megtörténik, akkor a magas forintkamat erősíteni fogja a forintot, és megtörhet a forintgyengülés, ami szintén alkalom lehet a deviza egy részének (nagyobbik részének) forintosítására.

Ha csak a kamatot nézzük, nem lenne célszerű már most visszaváltani a devizát?

Ha csak azt nézzük, akkor igen, hiszen a forinté 13 százalék körül van, az euróé például meg csak 1-2 százalék. De amíg az árfolyam nem erősödik, addig jó helye van a befektetésnek devizában.

Érdemes-e még most devizát venni?

Az lehet jó stratégia, ha mindenkinek van devizamegtakarítása is. 430 körüli eurónál és dollárnál viszont nem javasolt a devizavásárlás. Persze az sem kizárt, hogy lesz még ennél is extrémebb az árfolyam. Akinek egyáltalán nincs devizája, egy kicsit vehet most is, egyfajta biztonsági tartaléknak.

És ha már deviza – dollár vagy euró?

Az euró mostanában sokat romlott a dollárhoz képest. Fél éve biztosan a dollár volt a nyerőbb, de még valószínűleg most is, annak ellenére, hogy nagyon erős. Persze arra számítani kell, hogy amint javul a helyzet a világgazdaságban, a dollár gyengülhet. Cserébe olcsóbb lesz az import, valószínűleg szűnni fog a most fojtogató energiaválság. Akkor legfeljebb átválthatjuk a dollárunk egy részét a feltehetőleg erősödő, jól kamatozó forintra.

Mi a helyzet az ingatlanbefektetésekkel?

Átlagosan, nominálisan, hosszú távon megőrizték reálértéküket. De likviditási kockázat azért van – kérdés, hogy amikor szükségünk lenne a pénzre, éppen milyen passzban van a piac, el tudjuk-e adni jól és elég hamar az ingatlant. De ha azt nézzük, hogy egy átlagos budapesti lakás kiadásánál ma a hozam 5 százalék körüli, az jóval alacsonyabb, mint egy egyéves állampapír hozama, ami 13 százalékos is lehet. Ezt az ingatlan csak akkor tudja utolérni, ha megfelelően nagy az értéknövekedése. Ami vagy teljesül, vagy nem. A rövid távú ütemesebb árnövekedés most eléggé kérdéses.

Varga Jennifer / 24.hu

És saját célra lakást venni, akár hitellel? Jó döntés lehet most?

Mivel még mindig vannak egy számjegyű kamattal lakáshitelek, így igen. Akinek lakást kell vennie, és az állása biztos, annak mérlegelhető.

Akinek van egy vállalkozása, abban némi tartaléka, amivel át szeretné vészelni az ínséges, energiaválságos időszakot, mihez kezdjen a pénzével?

Ne fogadja el, ha alacsony banki kamatra kap ajánlatot, hanem keressen nagyobb hozamú befektetést. A tartaléknak szánt összeggel meg lehet célozni a rövid lejáratú állampapírokat – a két számjegyű hozam 10 millió forintnál már havi százezer forintot fialhat, ami érzékelhető növekmény, még ha nem is infláció feletti hozam.

A befektetésekről evezzünk át más, ám mindenkit izgató kérdésekre. Mi az oka annak, hogy ennyire gyenge a forint?

Egyrészt energiaválság van, és Magyarország jelentős részben energiaimportőr, különösen földgázból, aminek a legjobban elszállt az ára. Másrészt a befektetők szemében nem jó üzenet, hogy a kormány nem teljes mellszélességgel áll az Európai Unió mellett. Ha az uniós pénzek megérkeznének, vagy legalább megszületne a megállapodás, annak mindenképpen pozitív hatása lenne a forint árfolyamára is.

Ha reálkamatot nem is fogunk elérni, további reáljövedelem-növekedésre számíthatunk-e?

Mostanában, pár évig nem valószínű.

Meddig emelkedhetnek az energiaárak?

Arra lehet számítani, hogy idővel korrigálnak majd. De a korábbi aranykor, amikor az energia olcsó volt, nem valószínű, hogy visszajön.

Varga Jennifer / 24.hu

Ha a szankcióknak vége lenne hirtelen, tényleg visszamennének az energiaárak?

Nehéz elképzelni a jelenlegi orosz vezetés mellett, hogy a szankciókat beszüntetnék. Ha a vezetésben változás lenne, akkor talán elképzelhető lenne lazítás a szankcióknál. Ha emiatt csökkennének az energiaárak, az infláció, és erősödne a forint, az persze jó lenne. De erősen kétséges, hogy van-e erre bármi esély.

Számíthatunk újra egy millpengőshöz hasonló hiperinflációs időszakra?

Ez akkor következne be, ha a jegybank féktelen pénznyomtatással igyekezne orvosolni a költségvetés hiányát. Ez ma Magyarországon szóba sem kerül.

Vannak olyan hangok, hogy államcsőd jöhet. Félnünk kell ettől?

Nem valószínű. A magyar állam akar és tud is fenntartható költségvetést csinálni, a hiányt próbálják kordában tartani, kiadáscsökkentő intézkedéseket tettek (állami beruházásokat állítottak le). A magas infláció mellett pedig extra bevételei keletkeznek az államnak (például áfában), miközben kamatköltségre keveset költenek (mert a régi állampapírok nyomott kamatszinten forognak). Ha tartósan magas lenne az energiaszámla, akkor inkább a forint árfolyama szállna el még jobban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik