Több százmillió dolláros beruházás és több év kellene ahhoz, hogy a Mol Nyrt. teljesen átálljon az orosz kőolajról más típusokra – közölte a magyar olajtársaság, ahol egyelőre még csak vizsgálják, pontosan milyen beruházásokra lenne szükség ehhez. Mint csütörtök reggeli cikkünkben írtunk róla, az orosz olajimport megszűnése esetére a miniszterelnök üzemanyaghiányt vetített előre, a lapunknak nyilatkozó Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője szerint ugyanakkor bármilyen olajat fel tudnak dolgozni a Mol finomítói, igaz, más lenne a végtermékek összetétele és a nyereségtartalom.
A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj feldolgozására terveztk: jelenleg más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni a Mol – áll a közleményben. Az orosz kőolajra bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, az eltérő minőségű kőolaj-keverék teljesítménycsökkenést, finomítói meghibásodásokat okozhatna – vetítette előre a Mol.
Az orosz kőolaj azonnali kiváltásának technikai korlátait az okozza, hogy a különböző típusú kőolajok kémiai összetétele teljesen eltérő. A Mol finomítói az úgynevezett orosz kevert (REB – Russian Export Blend) kőolajra lettek tervezve. A REB-től eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítót, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes folyamat. A különböző típusú kőolajoknak emellett más a finomítói termékkihozatala (a dízel, benzin és vegyipari termékek aránya átalakul), azaz eltér, hogy egységnyi kőolajból mennyi és milyen típusú terméket lehet előállítani.
A közlemény foglalkozik azzal az esettel is, ha az orosz export keverék szállítása nem lehetséges a jelenlegi úton, azaz a Barátság-kőolajvezetéken. Ebben az esetben az Adria-kőolajvezetékkel láthatók el a Mol-csoport szárazföldi finomítói: a magyarországi Dunai Finomító és a szlovákiai Slovnaft Finomító.
A Mol azt is írja, hogy eddig 170 millió dollárt fordított arra, hogy csökkentse Magyarországon az orosz kőolaj bedolgozás arányát, megnövelte az Adria kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is. Az Adria vezeték elméleti kapacitása havonta 1100 kilotonna, azonban ebből jelen pillanatban csak 900 kilotonna áll rendelkezésre.
A Mol azt állítja, hogy az Adria vezeték maximális kapacitás eléréséhez a horvát olajvezeték-üzemeltetőnek, a Janafnak is jelentős, legalább egy évig tartó beruházásokat kellene végrehajtania.
Az orosz export keverék hiányában a szükséges alapanyagminőség eléréséhez több alternatív kőolajfajta keverésére lenne szükség, ehhez jelentősen bővíteni kell a kőolajtároló kapacitást. A Mol szerint ez a fejlesztés szintén több éves munka árán valósulhat meg. Emellett – egy esetleges orosz kőolajembargó esetén – az olajkereskedelmet is újra kellene szervezni, mivel új beszállítókat kell találni, és új szerződéseket kell kötni.
Az esetleges kőolajembargó mellett vélhetőleg az oroszországi eredetű dízel üzemanyag EU-ba irányuló behozatala is korlátozás alá kerülne, ami évente mintegy 30 milliárd liter dízel kiesését jelentene elsősorban a közép-európai régióban, és átmeneti ellátási zavart okozna – írja a Mol.
