A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) nemrég rendeletmódosítást kezdeményezett, mivel a Magyarország területén telelő vadludak – legfőképpen a Tiszántúlon – évről évre jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban. A helyzetet enyhítendő az egyeztetések után a napokban lépett hatályba a vadászati idényeket érintő minisztériumi rendeletmódosítás – derül ki a két szervezet kedden kiadott közös közleményéből, amelyet az MTI szemlézett. A módosítás egységesíti a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét, eltérően a korábbi gyakorlattól, amely szerint egyes tiszántúli megyékben csak decemberben kezdődhetett meg egyes vadlibafajok vadászata.
Korábban több tiszántúli megyében az őszi időszakban vadászati tilalom állt fenn vadludakra vonatkozóan, azaz Magyarországon eddig területi elhelyezkedéstől függően három vadlúdfajra, a nyári lúdra, a nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozóan eltérő időpontokban kezdődött és végződött a vadászati szezon.
Változtak az elejtési korlátozások is, az új előírás szerint nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, amelyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.
A szervezetek közleményükben azt írták, a gazdálkodók elkötelezettek a természeti értékek megőrzése iránt, ugyanakkor évek óta konfliktusforrás volt, hogy egyes természetvédelmi jelentőségű állatfajok tömeges megjelenése lokálisan komoly gazdasági problémákat okozott.
