Piaci hírek szerint az építőanyagok kivitelének korlátozása is szerepel abban a csomagban, amelyet a kormány a héten megtárgyal az elszállt építőanyagárak miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök gyors intézkedést ígért kedden, és mindjárt meg is adta az irányt, amikor úgy fogalmazott, nincs rendben, hogy a támogatásokat a gyártók és a forgalmazók átszivattyúzzák a saját oldalukra. Így ugyanis nem ott landolnak, ahová a kormány szánta őket – utalt a jellemzően a családosokat célzó lakásépítési és felújítási támogatásokra, amelyek fontos elemei a választás előtti fideszes pénzosztásnak. A program összege idén és jövőre akár ezermilliárd forint is lehet, ha a felméréseknek megfelelően 650 ezer család vesz részt benne, átlagosan másfél millió forint körüli támogatással.
Nem mindegy tehát, hogy a szavazási kedvet is befolyásoló támogatási politikába mennyire rondít bele az áruhiány, illetve az egyes építőanyagok hónapok óta tartó drágulása.
Egy családi házhoz tízmillióval több kell
A faáruk és származékaik, köztük az OSB lapok például több mint 60 százalékkal drágultak tavaly október óta, a vasanyagok ára 64-68 százalékkal ment feljebb, és az összes műanyag-alapanyag ára az egekben van – sorolta a 24.hu-nak egy vidéki tüzép vezetője, hozzátéve, hogy harmincéves praxisa alatt nem találkozott hasonlóval. A házak külső szigetelésére használt műanyag drágulása azt jelenti egy 100 négyzetméteres családi ház esetében, hogy
Ha komoly áruhiányról nem is, de a szokásosnál hosszabban elhúzódó szállítási határidőkről is beszámolt. Hónapokat kell várni a szigetelőanyagokra: a tetőszigeteléshez kedvelt egyszerű tekercses üveggyapotot áprilisban rendelték, de várhatóan csak júliusban érkezik meg. A szintén széles körben használt Rockwool ásványgyapot ára ugyan nem változott, ám a most feladott rendelést decemberben tudják teljesíteni, a Baumit pedig leghamarabb két hétre tudja vállalni a műgyanta szállítását.
Az Orbán szerint a támogatásokon hízó kereskedők tehát alapanyaghiányról beszélnek, amire nincs ráhatásuk, mert a globális piacon bekövetkezett változásokról van szó. Ami a vegyi alapanyagokat illeti, óriási rést ütött az ellátási láncon, hogy tavaly márciusban leégett a nélkülözhetetlen kémiai diszperziós alapanyagokat gyártó BASF ludwigshafeni vegyi üzeme. A vásáruk esetében Kína szívóhatását emlegetik, a faáruknál pedig állítólag az Egyesült Államok és Kanada hadakozását sínyli meg Európa.
Sokan a megélénkült kereslettel magyarázzák az áremelkedést. Tény, hogy a kormány – hasonlóan más országokhoz – a pandémia alatt igyekezett a gazdasági visszaesést az építőipari megrendelések pörgetésével ellensúlyozni. Az intézkedések mesterségesen gerjesztik a keresletet a vállalkozói és a magánépítkezéseknél egyaránt, hiszen életben hagyták az 5 százalékos áfát, a gyereket vállalóknak, illetve nevelőknek ott a CSOK legfeljebb tízmilliós ingyenhitele, a babaváró, valamint a maximum 6 milliós felújításhoz igényelhető 50 százalékos támogatás.
Hogy a lakossági támogatások elérik-e a céljukat, azt a rohanó árak megkérdőjelezik. Winkler Károly, egy húsz egységből álló nyugat-magyarországi tüzéphálózat kiépítője egy interjúban úgy becsülte, hogy korábban 30-40 millióból fel lehetett építeni egy szerényebb házat, míg a mostani árak mellett erre még tízmillió forintot rá kell számítani. Ha tehát nem akarja, hogy az építkezések elakadjanak, alighanem az államnak rá kell tennie tízmilliót a meglévő támogatásra.
A felújítási támogatástól sokan már ódzkodnak is, eddig pörgött a beépített konyhák, tetők cseréje, de a faanyagok eszeveszett drágulása miatt kiszámíthatatlanná vált a helyzet. A banknak a hitelhez pontos tervet kell leadni árakkal és ütemezéssel, a drágulás és az áruhiány viszont keresztülhúzza a terveket, így könnyen elúszhat a bankhitel, és oda lehet a felújítás is, sőt a legrosszabb esetben jókora adósság lehet a támogatásból.
Nem adok már árajánlatot, csak napi ajánlat van. Megmondom, most mennyibe kerülne a megrendelésben szereplő beépített konyhabútor, de szerződést úgy kötünk, hogy a végső ár az anyag beszerzési árától függően változhat
– osztotta meg a gyakorlatát egy nyugati határszélen dolgozó kisiparos. A bútorlap ára is araszol felfelé, a faanyagok esetében pedig már zárt borítékos licitálás folyik a nagy fatelepeken.
A kivitel korlátozását és keleti importot javasolnak
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kezdte el kongatni a vészharangot, bő egy hónapja levelet küldött a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és kormánytagoknak a drasztikus áremelkedésről és az áruhiány veszélyéről, amivel a piaci szereplők nem tudnak megbirkózni. Koji László, a szervezet elnöke a versenyhivataltól piacelemzést kért, mert azt gyanítják, a drágulásnak lehet tisztességtelen része is, ezért figyelni kell, van-e összehangolt magatartás, azaz kartell, de érdemes megnézni azt is, hogy egy cég ugyanazon termékével hogyan csinálhat Ausztriában 7 százalékos, Magyarországon pedig 36 százalékos profitot – sorolta. Koji László szerint világkereskedelmi háború van, és Magyarországnak nagy a kitettsége, miután az építőanyagok 48 százalékát importból szerzi be.
Az ÉVOSZ azt javasolta az áruhiány enyhítésére, hogy
- a Magyarországon előállított építőanyagok exportját fogják vissza, mivel jelenleg minden ország megpróbálja otthon tartani ezeket a termékeket, legyen a kivitel regisztráció- vagy engedélyköteles.
- Másfelől a kormány használja fel keleti kapcsolatait alternatív beszerzési források felkutatására, lehetőségként török, orosz, kazah és fehérorosz piacokat említett. Hosszabb távon pedig sokkal több hazai építőanyag lenne a megoldás, véli Koji.
A kivitelezőket aggasztja a drágulás, az építőipar nem tudja és akarja továbbhárítani az építőanyagok áremelkedését. Különösen a közbeszerzéseknél kacifántos a helyzet, ugyanis ha 15 százalékkal nagyobb áremelkedés látszik a megkötött szerződéshez képest, akkor új eljárást kell lefolytatni a hátralevő munkákra. Márpedig az év vége és május között átlagosan már 15-20 százalékos drágulásnál tartottak, ami azt jelenti, hogy
ez pedig óriási csúszásokat okozhat. A múlt év elején elvállalt munkákat biztosan nem képes a leszerződött áron elvégezni a kivitelező, erre a helyzetre kell valamilyen áthidaló megoldást találni. Kivált, hogy a gazdaság újranyitását szolgáló csomag durván fele építési beruházásokat jelent, ilyen feltételek mellett ezek nem tudnak elkészülni.
A versenyhivatalnak kartellt vagy erőfölényt kell bizonyítania
A miniszterelnök által ígért gyors intézkedés nem várható a Gazdasági Versenyhivataltól, de a tisztességes piaci verseny felett őrködő szervezet nemrég bejelentette, hogy beszáll az építőanyagok drágulásának megfékezésébe. Speciális vizsgálócsoportot hozott létre, ennek feladata megállapítani, hogy történt-e tisztességtelen áremelés. „A csoportot ágazati szakismerettel rendelkező, tettre kész kollégák alkotják” – válaszolta a GVH arra, milyen szakértőkből mekkora csapatot állítottak fel. Információink szerint már érkezett is bejelentés a versenyhivatalhoz tisztességtelen árról. Kérdésünkre megerősítették, hogy több piaci jelzést vizsgáltak, azt azonban a hivatal nem árulta el, hogy az építőanyagokon belül mire fókuszál, nehogy veszélyeztesse „az esetleges jövőbeli hatósági fellépések hatékonyságát”.
Ami az eszköztárat illeti, nem túl nagy a mozgástér. Akkor léphet közbe a versenyhivatal,
- ha árrögzítő kartellt fedez fel, vagyis arra talál bizonyítékot, hogy versenytársak megállapodnak arról, egy adott terméket milyen áron fognak értékesíteni ahelyett, hogy egymástól függetlenül határoznák meg az árakat.
- Amennyiben a túlzottan magas ár nem kartellezés következménye, versenyjogi jogsértést jelenthet, ha azt gazdasági erőfölénnyel rendelkező cég alkalmazza. Gazdasági erőfölény alapvetően akkor állapítható meg, ha egy vagy néhány vállalkozásnak nincs versenytársa, vagy a versenytársak súlya olyan csekély, hogy nem tudnak érdemi versenynyomást gyakorolni.
Akit jogsértésen kapnak, elrettentő büntetést kaphat, a legdurvább esetben a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékáig terjedhet a versenyfelügyeleti bírság. Ugyanakkor a gyakorlatban nehéz megcsípni a kartelleket, az összebeszéléseket, az erőfölény kimutatása is elég körülményes, sőt azt sem könnyű megállapítani, mikor tekinthető túlzónak az ár. Például akkor, ha egy gazdasági erőfölényben levő vállalkozás a korábbi árat nagyobb mértékben emeli, mint azt a gazdálkodási körülményeiben bekövetkezett változások indokolják. Objektív indok lehet például az alapanyagárak és más költségek növekedése.
Mindebből az derül ki, a versenyhivatalnak nem elég kimutatnia, hogy valamely cég magas árat számít fel, ezt csak akkor tudja megtiltani, illetve büntetni, ha az is bizonyítható, hogy erőfölényes helyzetben van, vagy másokkal összejátszva tolja fel az árakat. Ha elég lenne a magas ár vagy profit az intézkedéshez, akkor a versenyhivatalnak el kellene járnia például a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a bányacégével szemben is, a Dolomit Kft. ugyanis a Direkt36 oknyomozása szerint esetenként 60-70-százalékkal drágábban adja a bányászati alapanyagokat, mint a versenytársai. Profitja pedig 45 százalékos, messze az átlag feletti. De nem hagyhatná szó nélkül a kormányközeli építőipari cégek 2020-as eredményeit sem. A lapunk által átnézett féltucat NER-vállalkozás 10-20 százalékos profittal dolgozott, összesen 43 milliárd forint osztalékkal gazdagodtak a tulajdonosaik, miközben az ágazat több mint 9 százalékkal zsugorodott. A grandiózus állami megrendelések és a kormánynál jól fekvő cégek bevonása hozzájárul a dráguláshoz a piaci versenytársak szerint, ők nem foglalkoznak ugyanis azzal, mennyibe kerül a beton és a többi alapanyag, hiszen belefér a kilométerenkénti 4 milliárd forintos sztrádaárba vagy a 100 milliárdos nagyságrendű sportberuházásokba.
A versenyhivatal azt állítja, hogy egy ideje már kiemelten figyeli az építőipari alapanyagok piacát, példaként a cementiparban három éve kezdett vizsgálatukat említik, és ennek kapcsán azt, hogy „elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban.” Emellett felhozzák az Európai Bizottság listáját a kritikus fontosságú nyersanyagokról. A nemzeti stratégia és a kritikus fontosságú nyersanyagok kérdése összefügg, hiszen uniós szinten is felismerték, hogy számos kulcságazat alapanyaga EU-n kívüli országokból érkezik (az unió például a legtöbb fém esetében 75-100 százalék közötti mértékben importfüggő), így egy globális ellátási láncbeli zavar kihat a teljes piacra. A GVH közleménye egyrészt erre a kiszolgáltatottságra kívánta felhívni a figyelmet a hazai forrásokból elérhető alapanyagok tekintetében is, másrészt bizonyos esetekben minden nemzetnek joga beavatkozni, és megvédeni nyersanyag kincseit – kaptuk a magyarázatot a hatóságtól. Hogy ez pontosan milyen termékkörre és intézkedésre vonatkozik, arra nem tértek ki.
Tény, hogy külföldi kézben vannak a magyarországi cementgyárak, de a piacon inkább arra tippelnek, hogy esetleg a kavicsbányák visszaszerzéséről lehet szó. A magyarországi privatizáció kezdetén rögvest elkeltek a kavicsbányák, és hogy létezik visszaállamosítási szándék, az abból látszik például, hogy a magánkézben lévő kavicsbányákat csak úgy és akárkinek nem lehet eladni, az államnak ugyanis elővásárlási joga van.
A versenyhivatal közleményében, de a hatóság szóba jöhető eszköztárát feszegető kérdésekre sem bukkant fel eddig a drágulás letörésére a hatósági ár esetleges bevezetése. A koronavírus-járvány elején az egekbe szökött a maszkok és a kézfertőtlenítők ára, akkor felvetődött, hogy hatósági árral kellene letörni a túlárazást, ám ezt éppen Orbán Viktor söpörte le az asztalról, mondván, hogy hiánycikkről van szó, és ha a megállapított hatósági áron nem hajlandó szállítani az importőr, akkor az intézkedéssel csak azt érjük el, hogy végképp nem lehet majd hozzájutni a védekezéshez szükséges eszközökhöz.
