Noha a koronavírus okozta válság elsősorban a vendéglátó és idegenforgalmi szektorra mért súlyos csapást tavaly, akadtak olyan vállalkozások, amelyek a korlátozások ellenére még növelni is tudták bevételeiket. Eddigi legjobb üzleti évét produkálta például az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített vadászkastélyt birtokolja. Arról a luxusingatlanról van szó, amit a volt kancelláriaminiszter és családja földjei vesznek körbe.
A főtevékenységként ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. frissen megjelent pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy a társaság csaknem 80 millió forint bevételt ért el 2020-ban, az összeg felét, vagyis közel 40 millió forintot pedig nyereségként könyvelt el. Ez 20 millió forintos bevételnövekedés az egy évvel korábbihoz képest. A profitot a tulajdonosok – köztük a csaknem 23 százalékos résztulajdonos fideszes képviselő – nem vették ki a cégből, hanem eredménytartalékba helyezték.
Az ügyben megkerestük Lázár Jánost, főként arról érdeklődve, minek köszönhető, hogy a koronavírus miatti korlátozások ellenére ez volt a cég eddigi legjobb éve. A volt miniszter sajtósa erre azt írta:
A járványügyi intézkedések kevésbé érintették az ingatlanok bérbeadását, ezzel együtt szeretném kiemelni, hogy a Grosswiese Zrt. minden járványügyi korlátozásnak, jogszabálynak maradéktalanul eleget tett.
Hozzátette, hogy a Grosswiese Zrt. mint vagyonkezelő cég az ingatlan bérbeadása mellett egyéb gazdasági és pénzügyi tevékenységet is végez, más cégben is rendelkezik érdekeltséggel, amelyekből bevétele származik. Azt ugyanakkor nem tudni, melyik másik vállalkozásban érdekelt a társaság, ez ugyanis sem a cégadatbázisból, sem a Grosswiese Zrt. pénzügyi beszámolójából nem derül ki, és Lázárék sem árulták el.
Az viszont kiderült, hogy a vendégház kibérlése egy napra 500 ezer forintba kerül – nem számítva a fizetendő általános forgalmi adót. De azt továbbra sem bérelheti ki akárki. A politikus tájékoztatása szerint az ingatlan bérbeadása zárt körben zajlik, például vadászati turizmust szervező cégeken és vadásztársaságokon keresztül.
A vadászkastélyt birtokló cég tulajdonosi szerkezete meglehetősen homályos. A legutóbbi vagyonnyilatkozatában Lázár János azt írta, hogy a társaságot 22,92 százalékban birtokolja. Ugyanakkor az Opten céginformációs szolgálat tavaly aktualizált adatai szerint Kulik Jenő ügyvéd főrészvényesként több mint 99 százalékos tulajdonos. A két adat kizárja egymást.
2018-ban megkíséreltük feltárni a kastélyos cég tulajdonviszonyait, ám nem jártunk sikerrel. Kulik akkor épp megvált részvényei többségétől, ezzel párhuzamosan a cégnyilvántartásból – a jogszabályok értelmében – törölték a Lázárhoz több szálon köthető jogászt, miután a tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent. Akkor mindössze annyit lehetett tudni, hogy kis részben (akkor 8,1 százalékban) Lázár a tulajdonos Kulik mellett, valamint két, alacsony tulajdoni hányaddal bíró személy volt még tulajdonos: egyikük több helyi vendéglátóhely üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos. Az új tulajdonosok kilétét akkor nem tudtuk földeríteni, mert egyikük tulajdonrésze sem haladta meg az 50 százalékot, ez esetben pedig a törvény lehetőséget nyújt a rejtőzködésre. Még a részvénykönyvbe sem jegyeztették be magukat, így lényegében bezárult a kör, és Lázár Jánoson és üzlettársain kívül senki nem tudhatja, hogy kik a további végső tulajdonosai a vadászkastélynak.
