Gazdaság

A biztosítók szabadon drágíthatják a kötelező díját

Korábban a témában:

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál (kgfb) az autósok egy részénél január elseje a biztosítási évforduló, így egy hónappal előtte, november végéig lehet biztosítót váltani. A hajrában a Magyar Autóklubhoz egyre több panasz érkezett aránytalannak érzett díjemelések miatt, és az ügyet megvizsgálva az érdekvédelmi szervezet indokoltnak tartotta az Alkotmánybíróság megkeresését  – tudtuk meg a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnökétől, Kovács Kázmér ügyvédtől. Tudomása szerint

a 13 kgfb-s biztosító közül szinte mindegyik alkalmazza a károkozás miatti pótdíjat, amely jelentősen és előre nem látható módon drágítja meg a kötelező biztosítás díját.

A biztosítók saját belátásuk szerint drágíthatnak

A probléma az, hogy a biztosítók a bonus-malus rendszeren túl az esetleges károkozás figyelembe vételével további drágítást alkalmazhatnak, és többségükben alkalmaznak is. Ráadásul akkor is alkalmazhatják ezt, ha a károkozó autós úgy dönt (erre 45 napon belül van lehetősége), hogy inkább kifizeti a kárt, csakhogy ne emelkedjen a díja. Vagyis feltételezi, hogy amennyiben rendezi a kárt, nem fog emelkedni a díja. Valójában azonban mégis emelkedik, akár meg is többszöröződhet, úgy, hogy közben a bonus-malus besorolása nem változik. Az úgynevezett károkozói pótdíj alkalmazását egy 2011-es NGM-rendelet teszi lehetővé, gyakorlatilag korlátozás nélküli felhatalmazást adva a biztosítóknak – vázolta a helyzetet az ügyvéd.

Szinte átláthatatlan, melyik biztosító milyen esetben, milyen korrekciót alkalmaz, mert az erre vonatkozó részletszabályaikat sokan közülük 50-60 oldalas apró betűs üzletszabályzatukba rejtik. Így aztán amikor az autósnak arról kell döntenie, hogy kifizesse-e a kárt, megéri-e ez neki, úgy kell megtennie, hogy nem tudhatja, végül is mennyivel emelkedik majd a károkozás miatt a kgfb-díja. A Magyar Autóklub megkeresésében megemlíti azt is, van olyan biztosító, amely havonta többször is változtatja a feltételeit. Ki tudja ezt követni?

Négyszeresére is hízhat a díj

A Magyar Autóklubhoz érkezett jelzések alapján egyre szaporodnak a szélsőséges példák a mértéktelen díjemelésre. Az Alapvető Jogok Biztosának küldött megkeresésben néhány extrém példát is említenek, milyen hátrányos következményekkel járhat, hogy a biztosítók szabadon szabják meg a károkozói díjakat. Előfordult, hogy:

  • A tíz éve kármentes autós első károkozása után az addigi évi 40 ezer forintos kgfb-díj több mint négyszeresére, 170 ezer forintra emelkedett.
  • Egy másik tulajdonos két gépkocsit üzemeltetett, az egyikkel 200 ezer forintos kárt okozott. A korábbi kétszer 40 ezer forintos kgfb-díj helyett kétszer 170 ezer forintost kellett fizetnie, vagyis többet, mint az okozott kár.

Szemérmetlennek tartom, hogy 50-60 oldalas apró betűs feltételekbe rejtik el, hogy mitől függ a károkozói pótdíj mértéke. Ez így nagyon nehezen áttekinthető még az alkuszok számára is, nemhogy az autósok számára

– mondta Kovács Kázmér ügyvéd.

Megtévesztő, átláthatatlan a kgfb-díjszabás

Elfogadhatatlannak tartja, hogy az autósnak úgy kell eldöntenie 45 napon belül, hogy kifizeti-e a kárt, hogy nem láthatja előre, mivel jár a döntése. Hiszen mivel nem tudhatja, mennyi lesz majd a károkozói pótdíj az évforduló után, nincs birtokában azoknak az információknak, amelyek alapján anyagilag megalapozott döntést hozhatna.

Igaz persze, hogy a biztosítási évforduló előtt átmehet egy másik biztosítóhoz, ha drágállja a régi biztosítónál az új kgfb-díjat, csakhogy a károkozáskor azt sem tudhatja, hogy a másik/többi biztosítónál mennyi pluszdíjat kell majd lerónia a károkozás miatt.

Ettől független kérdés, hogy mivel az autós szerződéskötéskor csak az alapdíjat ismeri biztosan, megtévesztőnek is mondható az egész díjszabás. Hiszen előfordulhat, hogy a biztosítónak nagyon alacsony az alapdíja, ám a kiegészítő feltételek alapján kiszabott károkozói pótdíjjal együtt – ha nem vált – mégis magasabb lesz a nála fizetendő kgfb, mintha egy másik, magasabb alapdíjú társasággal szerződött volna le az autós.

A Magyar Autóklub szerint az Alaptörvénybe ütközik

A bonus-malusról szóló NGM-rendelet gyakorlatilag szabad kezet ad a biztosítóknak a díjemelésre, ha kárt okozott az autós, ezzel Kovács Kázmér szerint ki is üresíti azt. Alkotmányossági szempontból elfogadhatatlan ez, hiszen a kgfb-törvény a miniszternek nem adott felhatalmazást arra, hogy a biztosítók gyakorlatilag megkerülhessék a miniszteri rendeletben foglaltakat, hogy erre feljogosítsa őket.

Ezért is fordultak beadványukkal az Alapvető Jogok Biztosához, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát, mert szerintük ez Alaptörvénybe ütközik.

Kiemelt kép: Berecz Valter / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.