Gazdaság

Barátkozhatunk a 335 forint körüli euróval

Az elemzők szerint külpiaci tényezők tolták lejtmenetbe a forintot, belső indok jelenleg nincs. És bár nehéz megjósolni, mit hoz a jövő, úgy tűnik, a 335 forint körüli euró sem lesz szokatlan mostanában.
Korábban a témában:

Történelmi mélységekbe csúszott a forint: augusztus 28-án az euró-forint árfolyam átlépte a történelmi csúcsot jelentő 330-as szintet, majd 29-én, illetve a 30-i nyitásban is lassan gyengült a 331-332-es sávban. Az utóbbi hetek forintgyengülésével augusztus eleje óta a magyar deviza összességében kevesebb mint 2 százalékkal értékelődött le az euróhoz viszonyítva. Ez nagyobb elmozdulás, mint a júniusi vagy a júliusi gyengülés, de nem kiemelkedő vagy példa nélküli.

Régiós összevetésben sem számít kiugrónak az augusztusi gyengülés, hiszen például a zloty ebben a hónapban csaknem 2,5 százalékkal gyengült az euróval szemben, de még az év korábbi részében lényegében stagnáló cseh korona is csaknem 1 százalékkal értékelődött le – avatott be a részletekbe a CIB vezető elemzője, Trippon Mariann.

Külső tényezők miatt gyengült a forint történelmi mélypontra

A megkérdezett szakértők szerint külső tényezők hatottak negatívan a forintra. Trippon Mariann fontos elemként említette a globális gazdasági-pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalanságát, elsősorban az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek fokozódását, illetve ennek a globális gazdasági növekedésre (különösen a feldolgozóiparra) gyakorolt hatásait, és az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, amelyek a többi régiós devizát is érdemben befolyásolták.

A másik ok szerinte a hazai monetáris politika „lazasága”, azaz az alacsony kamatszintekhez és a gazdaságot támogató monetáris kondíciókhoz határozottan ragaszkodó jegybanki politika. Ez a viszonylagos likviditásbőségben megvalósuló alacsony kamatkörnyezet a magyar GDP erőteljes, 4-5 százalékos növekedése, illetve az infláció 3-4 százalékos sávba emelkedése mellett is fennmaradt, változatlan alapkamattal és negatív (-0,15, majd idén márciustól -0,05 százalékos) jegybanki betéti kamattal. Ezt a jegybanki gyakorlatot segíti az Európai Központi Bank, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed politikájában bekövetkezett idei fordulat, ami a korábbi szigorítási, illetve normalizációs tervekből viszonylag rövid idő alatt lazítási (a Fed esetében konkrétan megvalósult kamatcsökkentési) irányba mozdult el.

A forint gyengülése beleillik mind a fundamentális gazdasági képbe, mind a külső piaci környezetbe. Pánikszerű piaci mozgások vagy „támadásszerű” devizamozgások nem voltak láthatóak a forintgyengülés hátterében – tette hozzá.

Berendezkedhetünk 325-335 forintos euróra

A forint gyengülő tendenciája (ami a fenti okokkal párhuzamosan már március óta látható, hosszabb trendet tekintve pedig lényegében a 2008-as válság óta tart) tehát ilyen környezetben egyáltalán nem meglepő. Ráadásul a gyengülést eddig tompító erőteljes külkereskedelmi pozíció is egyre kisebb többleteket mutat az utóbbi 2-3 évben.

A forinttal kapcsolatos piaci aggodalmak elsősorban technikai jellegűek, a történelmi EUR/HUF-csúcsok miatt, hiszen az eddig nem látott szinteken mozgó árfolyam mindig nagyobb bizonytalanságot rejt a rövid távú előrejelzéseket, várakozásokat illetően.

Várakozása szerint a legutóbbi hónapok gyengülését okozó tényezők (a többi között a globális környezet, a hazai monetáris politika, a várható GDP-lassulás és külkereskedelmi-többlet csökkenése) az előttünk álló hónapokban is fennmaradhatnak. Bár a kissé gyorsabb leértékelődés után technikai korrekció könnyen elképzelhető, egy esetleges visszaerősödés korlátozott mértékű lehet és

a következő hónapok során is a 325-335-os EUR/HUF-sáv maradhat jellemző.

Nem valószínű a jegybanki beavatkozás

Ami a forintgyengülés esetleges következményeit illeti, amíg az eddigiekhez hasonlóan mérsékelt ütemű, fokozatos gyengülés valósul meg, illetve amíg a forint gyengülése érdemben nem növeli a hazai inflációt, addig nem számítunk jegybanki beavatkozásra. A Magyar Nemzeti Bank augusztus 29-én a forintgyengülést nem kívánta kommentálni a médiának, mondván, az árfolyamot kifejezetten a potenciális inflációs hatások szempontjából vizsgálják. A korábbi jegybanki értékelések kiemelték, a válság előtti helyzethez képest a forint hatása az inflációra csökkent. Adósságszempontból is kisebb jelentőségű az árfolyam, tekintettel a jelentősen csökkent devizaarányra mind a lakossági, mind az államadósságnál.

Ha a jüan gyengül, a forint is hasonlóan reagál

A Concorde vezető stratégája, Móró Tamás is a fejlődő piaci devizáknál általános eladói nyomás érvényesülését említette fő okként: a fejlődő piacok meghatározó devizája, a kínai jüan gyengül, a többi között az amerikai- kínai kereskedelmi háború miatt. És ha a jüan gyengül, akkor a forint is követi. A forintot ráadásul nem védi kamat, hiszen a fejlődő piaci devizák között jelenleg a világ legkisebb reálkamatát kínáljuk. Ha magasabb lenne a kamat, az kamatelőnyt jelentene más devizákkal szemben és forint megtartására ösztönözné a befektetőket, illetve drágább lenne a forint ellen spekulálni – magyarázta.

Túlzás lenne azonban azt mondani szerinte, hogy amiatt gyengül a forint, mert az MNB alacsonyan tartja a kamatokat. Nyilván látják, hogy világszinten lassul az infláció, és ezért nem akarnak kamatot emelni – tette hozzá. Amikor gyengülés van körülöttünk, versenyképességi szempontból sem feltétlenül fáj, ha a forint is gyengébb.

Hiába nincs már az országnak érdemi devizaadóssága, hiába csökkent jelentősen a sérülékenységünk az elmúlt években, ez nem jelenti azt, hogy ilyen helyzetben ne gyengülne a forint.

Hogy mi várható, az két külső tényezőtől függ leginkább. Kérdés, hogy a fejlődő piaci tőkeáramlás megfordul-e, illetve hogy gyengül-e tovább a kínai jüan, vagy nem. Egy amerikai-kínai megállapodás a kereskedelmi háborúban sokat segítene, de erre nem túl jók az esélyek. A brexit kimenetele is befolyásolhatja a forint pozícióit, hiszen nemzetközi kereskedelemnek kitett ország vagyunk. Kérdés, hogy a brit gazdaság hogyan fog utána szerepelni, illetve hogy az európai növekedésre milyen hatással lesz az esetleges megállapodás nélküli kilépés október végén, ha lesz ilyen.

Reális lehet a 335 forintos euró

Jelenleg tehát belföldi tényezők nem, csak az átszűrődő nemzetközi hatások gyengítik a magyar fizetőeszközt. Az MNB is nyilván úgy gondolja, hogy mivel nemzetközi hatások miatt gyengül a forint, kár lenne beavatkozniuk. Móró Tamás úgy véli, ha hirtelen 335-re 340-re gyengülne a forint az euróval szemben, akkor már a jegybank is léphet, esetleg a bankközi kamatokat kicsit feljebb engedheti, amivel meg tudná támasztani a forintot. Szerinte  a 335-ös forint/euró árfolyam teljesen reális lehet, ha a jüan tovább gyengül.

A forint sorsa tehát most leginkább külföldön dől el, nem itthon.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.