Miközben a munkerőhiánnyal küszködő versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek, egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt 11 százalékkal, egy legalább 3 év tapasztalattal és egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógusé pedig mindössze 10 százalékkal nőtt – olvasható a Concorde blog friss elemzésében.
Gyurcsik Attila CFA, befeketési igazgató azt írja, hogy a különbség még akkor is nagyon látványos, ha a nettó béreket a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítjuk össze: 2015-ben egy pályakezdő pedagógus nettó bére 119 ezer forint, az átlagkereset a nemzetgazdaságban pedig 162 ezer forint volt. Viszont miközben a nettó átlagbér 2019-re 237 ezer forintra emelkedett, a pályakezdő pedagógusoké alig 135 ezer forintra, de még a 10 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusok bére is alatta marad az átlagnak (189 ezer forint).
A blogbejegyzés szerint a tanárhiány egyik legfontosabb oka a fenti adatok szerint valójában a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb törvényének köszönhető. A magyar gazdaság jól teljesített az elmúlt öt évben, emiatt a munkaerőpiacon elfogyott a szabad munkaerő. Ha valamiből pedig hiány van, akkor annak ára megemelkedik, legalábbis piacgazdaságokban biztosan.
A versenyszféra bérei csak az elmúlt közel öt évben 30-40 százalékkal húztak el a tanárok bérei mellett, így a képzett tanárokat egyszerűen elszívják a munkaerőhiánnyal küzdő magánvállalatok.
Ha valamilyen gigantikus globális válság nem szabadít fel és tesz munkanélkülivé százezreket a magánszférában az elkövetkező években, akkor előbb-utóbb a pedagógusbérek drasztikus emelése lesz az egyetlen lehetőség a szektorból való munkaerő-elvándorlás megakadályozására. De minél tovább húzódik egy ilyen folyamat, annál drágábbá válik a visszafordítása – figyelmeztet Gyurcsik Attila.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
