Gazdaság

A székesfehérvári polgármester nem kér Horvátország szennyvíziszapjából

Korábban a témában:

Rendkívüli közgyűlést hív össze Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András, aki Facebook-posztjában nehezményezte, hogy felségterületén az önkormányzat tudta és a helyi emberek megkérdezése nélkül engedélyezte két kormányhivatal nagy mennyiségű szennyvíziszap lerakását.

Értetlenül állunk az előtt a tény előtt, hogy Székesfehérvárt, a mi környezetünket érintő ügyekben a Pest Megyei…

Közzétette: Dr. Cser-Palkovics András – 2019. június 26., szerda

Mint a 24.hu beszámolt róla, több mint 2000 kamionnyi szennyvíziszap, Horvátország egy évi termésének a fele Székesfehérvár közelében, a Fehérvári Téglaipari Kft. agyagbányájában landol. Az engedélyt a Fejér és a Pest megyei kormányhivatal adta ki, ezek illetékeseitől vár tájékoztatást a polgármester. Kérdésünkre, hogy egyéb intézkedést tervez-e, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Az iszapszállításra az engedélyt egyébként százezer forintos nagyságrendű illetékbefizetés ellenében megadták, a magáncég ugyanakkor jól keresett a bizniszen, összességében több mint 400 millió forint nyereséget hozott össze tavaly.

Fél Horvátország szennyvíziszapját tüntették el Magyarországon
Zágrábból kétezer kamion hozta a teljes hulladékmassza-termést egy Székesfehérvár határában lévő régi agyagbányába.

Az önkormányzat szerdán kiadott közleményében egyértelműen fogalmazott:

Székesfehérvárnak nem érdeke, hogy máshonnan idehozott iszapot rakjanak le és hasznosítsanak városunkban, ezt a tevékenységet az önkormányzat nem támogatja.

És a szennyvíziszapot fogadó vállalkozás terjeszkedését sem támogatja, a cég nagyarányú telephelybővítéshez kért hozzájárulást, a helyi építési szabályzat módosítását kérte, amire az önkormányzat nemet mond – áll a közleményben.

Cser-Palkovics kirohanásához képest a Fehérvár Tv-ben pozitív kicsengésű helyszíni riportot adtak le szerdán, ebben a Fehérvári Téglaipari Kft. ténykedését úgy mutatták be, mint amivel a tápanyagban szegény területeken lehet a fásítást elősegíteni. A cég híradóban megszólaló szakemberei arról beszéltek, hogy kommunális szennyvíziszapról van szó, ami nem tartalmaz nehézfémeket, sem olyan környezetkárosító anyagokat, amilyenek az ipari szennyvízben előfordulnak. A Fejér megyei kormányhivatal engedélyezte a nem veszélyes hulladékkal történő bányagödör rekultivációt, a Pest megyei kormányhivatal pedig a horvátországi importot.

De nemcsak a helyi sajtó foglalkozik a témával, az Index így vezeti fel írását a szennyvíziszap rejtelmeiről:

 Eleinte tényleg büdös, de valójában olyan értékes anyagról van szó, amelynek segítségével páratlan gyorsasággal lehet a terméketlen területeket újra termőre fogni, anélkül hogy annak a természet kárát látná.

Korábban azt írtuk, hogy Magyarország nem élenjáró a hulladékkezelési technológiák meghonosításban, ezért jelenleg az itthon keletkezett szennyvíziszap-mennyiséggel sem tud mit kezdeni. Pedig a magas foszfortartalma miatt egyre nagyobb az érdeklődés az ülepítők mellékterméke iránt. Szakértők szerint azonban szakszerű feldolgozás nélkül nem lenne szabad behozni és mezőgazdasági területeken felhasználni az iszapot, mert a foszfor mellett koncentrálódnak benne rákkeltő nehéz fémek, egyéb vegyi anyagok és gyógyszermaradványok is.

A jogszabályok alapvetően nem is engedik, hogy a hulladékot egyik országból a másikba csak úgy áttolják, az uniós és a magyar szabályozás is előírja, hogy feldolgozni, hasznosítani kell. A konkrét esetben a Fehérvári Téglaipari Kft. arra kapott engedélyt a magyar zöldhatóságtól, hogy a zágrábi szennyvíziszapot R10-es kódon hasznosítsa. Ez az idevágó minisztériumi rendelet szerint „a talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös”.

Arról, hogy ez a Gombócleső hegyi agyagbánya esetében a gyakorlatban mit jelent, megkérdeztük Horváth Sándort, a Fehérvári Téglaipari Kft. tulajdonos-igazgatóját. Hangsúlyozta, hogy mindenben a hatályos jogszabályoknak és engedélyeknek megfelelően járnak el. Az agyagbányába nem egyszerűen beleengedik a szennyvíziszapot, hanem a cég által kidolgozott technológiával és anyagok hozzáadásával talajt állítanak elő belőle. Ezt azután az olyan degradálódott területek rekultivációjára lehet használni, mint amilyen például a külszíni bányászat után visszamarad.

Fotó: Olvasó

Elmondása szerint több mint 20 éves fejlesztés nyomán mára iparjogvédelmi oltalom alá vont technológiát alakítottak ki, „biológiai illetve biológiai eredetű hulladékok, köztük szennyvíziszap hasznosításával rövid idő alatt termőre fordítjuk a korábbi bányászati tevékenység során sérült termőterületet” – foglalta össze a lényeget. A talajra aztán fás és lágyszárú energianövényeket telepítenek, ezeket később égetéssel hasznosítják, így a szennyvíziszapból hasznosított anyagok nem kerülnek vissza az élelmiszerláncba. Vagyis ebben az esetben az R10-es kód nem mezőgazdasági, hanem ökológiai szempontból előnyös hasznosítást jelent – vezette le.

Az eljárás során a növények fejlődéséhez az ásványi anyagok a bányákban rendelkezésre állnak, a szerves tápanyagokat pedig a szennyvíziszap biztosítja, ezek kombinációjából termékeny talajkeverék jöhet létre, amire 1-2 éven belül telepíthető a növényzet. A rekultiváció és a szerves hulladékok hasznosítása egy helyszínen és egyszerre történik, így a folyamat gazdaságosan végrehajtható – összegezte az eljárás újdonságát.

Független szakértők a módszert ígéretesnek mondták a 24.hu érdeklődésére, a kérdés azonban szerintük inkább az, lesz-e kereslet az így előállított talaj iránt, a felhasználók egy része ugyanis ódzkodik a szennyvíziszap-feldolgozásból származó anyagoktól. A cég azt közölte, hogy a technológia szabadalmaztatása várhatóan nemsokára lezárul, ezután lesz lehetőség az eljárás minél szélesebb körű elterjesztésére, helyszíni adaptálására. A válasz szerint a hatósági előírásoknak megfelelően eddig a cég a mintegy 20 hektáros bányaterület rekultivációjára koncentráltan végezte feladatát, de a beérett helyettesítő talajközeg a hatályos környezetvédelmi engedély alapján más degradált területekre is kiszállítható lenne megfelelő minőségbiztosítás mellett.

Vagyis jelenleg az iszap a cég agyagbányájában érlelődik, annak rekultivációját végezhetik vele, de később máshová is elszállíthatják, illetve bevethetik a módszert, ha lesz vevő rá.

Magyarország úszik a szennyvíziszapban, adódik a kérdés: miért nem a belföldi iszaphegyeket dolgozzák fel, miért importálnak még hozzá Horvátországból? A Fehérvári Téglaipari Kft. azt állítja, telepén többségében hazai kommunális szennyvíziszap hasznosítása folyik, és folyamatosan hirdeti technológiáját, tárgyal állami tulajdonú víziközmű cégekkel, hogy bővítse a hazai szennyvíziszap hasznosítását. Magyarázata szerint

rajtunk kívül álló okok miatt, csak korlátozott mértékben biztosított a hazai iszap feldolgozása, ugyanakkor cégünk érdekelt abban, hogy a technológiát minél szélesebb körben elterjessze hazánkban, más telephelyek létrehozásával is.

Kiemelt kép:  Bodnár Boglárka / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.