Egyes becslések szerint minden 3-4. magyart bántalmaztak már a munkahelyén: vagy a főnöke, vagy a munkatársai, de az sem kizárt, hogy egy beosztottja terrorizál valakit – írta a Pénzcentrum.hu.
A bullying színtereit tekintve beszélhetünk school bullyingról, amely az iskolában zajlik, a diákok között. Mobbing néven a munkahelyi terror eseményeit, míg cyberbullyingnak az online szintéren jelentkező problémát nevezzük. A bántás jellemzője a szándékosság, a hierarchikus különbség a felek között, valamint a rendszeresség. A basa viselkedést mutató személy szándékosan, fizikai, verbális, direkt vagy indirekt módokat talál az áldozat szerepet felvevő:
- ellehetetlenítésére,
- bántására,
- sértésére,
- kiközösítésére.
Az elkövetők (basák) általában dominánsabb személyiségjegyekkel rendelkeznek, hangosabbak, nem félnek kinyilvánítani véleményüket, jobban szeretnek a társaság középpontjában állni. De nem kizárólag a személyiségen vagy típusokon múlik, hogy valaki milyen szerepet vesz fel. A szakértő szerint a családi minták, korábbi értékek és a munkahely szereplői közötti dinamika vagy a munkakörnyezet is meghatározó lehet.
Az áldozatok általánosságban véve inkább introvertáltak, általánosságban alacsonyabb az önbizalmuk , jobban kedvelik a magányos tevékenységeket és kevéssé a versengést.
A munkahely féltése, a siker elérésére tett lépések, az elismertség kivívása iránti igény mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki basa szerepet vegyen fel. Az áldozaton többször látni, hogy fizikailag vagy személyiségében van valamilyen kirívó jegy, amely valamiért nem illik a közösségbe, amelyet nem fogadnak el egykönnyedén a többiek.
Sok múlik a csoport értékrendjén, a munkahelyi szabályokon, a munkahelyi körülményeken és azon, a vezetőség hogyan kommunikálja az elvárásokat.
