Gazdaság
Debrecen, 2019. március 17.
Rézhidrátos tavaszi lemosó permetezés gyümölcsfák védelmére. A vontatott permetező gép 1 hektárra 2000 liter vegyszert juttat ki.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Szigorú szabály lépett életbe a meggy- és az almapiacon

Korábban a témában:

Túl sok alma termett, nehezen, nyomott áron tudták csak eladni, egy részük a termelőkre rohadt, írtuk nemrég. A kormány orvoslásul szerződéskötési kötelezettséget írt elő nemcsak a meggyre, hanem az almára is. A szerződésekben az árakat vagy árképletet előre rögzíteni kell, büntetés terhe mellett.

A piac szereplői számára nem teljesen egyértelmű, kikre vonatkozik a szerződéskötési kötelezettség – derült ki körkérdésünkből. A vélemények megoszlanak, vannak akik szerint az intézkedés enyhítheti a termelők kiszolgáltatottságát, de nem kizárt, hogy továbbra is ők húzzák a rövidebbet, mások úgy vélik, rögzített áras szerződést előírni a valóságtól elrugaszkodott elgondolás.

Mindenkinek szerződnie kell, fix áron

Az Agrárminisztérium szerint az új szerződéskötési kötelezettség mindenkire vonatkozik, aki Magyarországon feldolgozásra meggyet vagy almát szállít be alapanyagként (azaz a termelőkre, a felvásárlókra, a beszállítókra), illetve, aki a gyümölcsöt feldolgozza.

Az évi 100 tonna meggynél, illetve 200 tonna almánál többet felvásárló nagyobb feldolgozóknak és felvásárlóknak azt is be kell tartaniuk, hogy az adott évben feldolgozandó meggy legalább 60 százalékát szerződéssel fedjék le május 15-ig, almánál pedig augusztus 1-jéig. A kisebb feldolgozóknak viszont elég, ha a beszállítás időpontjában kötnek írásos szerződést. A lényeg, hogy a teljes felvásárolt mennyiséget le kell fedni szerződéssel.

Aki nem tesz eleget a szerződési kötelezettségnek, arra 10 ezer és 50 millió forint közötti ágazatfelügyeleti bírságot szabhatnak ki.

A kötelező szerződéskötés erősíti a termelők pozícióit, kiszámíthatóbb értékesítési környezetet teremt és tervezhetőbbé, átláthatóbbá teszi a betakarítást – indokolta közleményében az intézkedést az Agrárminisztérium.

Az árat senki nem tudja megmondani előre

Eddig is kötöttek szerződést a meggyre a felvásárlást végző beszállítócégekkel, de nem jó előre rögzített árakon – derült ki a legnagyobb magyar meggyfeldolgozó, a Parmen Zrt. vezérigazgatójának válaszából.  Széll István szerint a meggy esetében nehéz tervezhető termékről beszélni, mert az időjárás mindig közbeszólhat, jöhet fagy, jég, hideg, túl sok, vagy túl kevés eső, ami veszélyeztetheti a termést. Ez az év például nem ígérkezik jónak, mert a tavalyi rekordtermés kifárasztotta a fákat, virágzáskor volt fagykár, május elején pedig a jég vert el egyes gyümölcsösöket. Idén hiába szerződnének le 5000 tonna meggyre, lehet, hogy csak 2000 tonnát tudnak venni.

Az ár ugyanígy nem kiszámítható, napról-napra változhat az aktuális kínálathoz igazodva. Ha kevés a meggy, mondjuk nem csak Magyarországon, akkor többet fizetnek érte, ha meg sok, akkor kevesebbet. Hogy mennyi lesz az ár június 30-án, azt a vezérigazgató szerint senki nem tudja május 15-én. Eddig a szerződésekben az szerepelt, hogy a termőkörzetben kialakult legmagasabb átvételi árat biztosítják. Igaz, ez nehezen számon kérhető, de Széll István úgy véli, a jogszabályok eddig is a termelőket védték. Az árakat pedig nem lehet előre rögzíteni, mert akkor lehet, hogy egy kiló meggyet sem tudnak venni a feldolgozók, és tönkremennek.

Valóságtól elrugaszkodott elképzelés

Beszéltünk egy gyümölcs- és zöldségfelvásárló vezetőjével is, ők meggyet és almát is vesznek, közvetlenül termelőktől. Ők is kötöttek eddig is előre szerződést, de mindig ár nélkül – megfogalmazása szerint az a szezonban alakult ki. Az almánál az augusztus elsejei határidő reálisabb lehet az előszerződésekhez, de a meggynél túl korainak tartja a május közepét.

Május 15-én senki nem kockáztatja meg, hogy leírja, mennyi lesz a meggy kilója, legfeljebb egy jós.

A feldolgozó sem fogja kijátszani a lapjait, ha sejti is az árat, hiszen mindenki profitorientált. Ilyenkor még termésbecslések sem nagyon vannak, és attól is függ, mennyiért megy el a magyar meggy, hogy milyen termés lesz más országokban. Lengyelországban komoly fagyok voltak, az felboríthatja idén a piacot, lehet, hogy emiatt 200-300 forint is lesz egy kiló meggy – vetítette előre.

Ha a rögzített áras szerződés érdekeket sért később, szerinte nem fogják betartani, csak üres ígéret marad. Nem biztos benne, hogy ez a jó megoldás, főleg ebben a szezonban, mert szerinte idén a termelők meg lesznek elégedve az árakkal. Aki a rögzített áras előzetes szerződést kitalálta, az szerinte nem a való világban él.

Budapest, 2016. június 10.
Meggyel teli láda a Friss Gyümölcs Kft. keceli ültetvényén 2016. június 10-én.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fotó: Ujvári Sándor /MTI

Ráfér a termelőkre egy kis biztonság

Ez Csizmadia György termelő, TÉSZ-vezető véleménye, aki szerint a termelők érdekérvényesítő ereje  csekély, a vevők pedig (a feldolgozók, gyártók, és az ő vevőik, a különböző multicégek) könnyen visszaélnek a különböző piaci helyzetekkel, amikor túlkínálat van. Tavaly például hiába volt indokolatlanul alacsony a 15 forintos léalmaár, lenyomták a termelők torkán. Már aki nem hagyta inkább megrohadni a termést, mint hogy önköltségi ár alatt fizessék ki.

A szakember szerint minden az áruházláncok árversenyére vezethető vissza, aminek a sor végén a gazdák isszák meg a levét. A termelő mára a feldolgozói erőfölénnyel szemben eljutott a csőd szélére. Kilónként 15 forintért nem lehet léalmát előállítani, hiszen ennyi csak a szedési költség – jegyezte meg.

Mindkét félnek érdeke lenne

Az új előírás azt jelzi, az állam nem akarja, hogy tönkremenjenek a termelők. A szerződéskötés elméletileg mindkét félnek érdeke lenne: a feldolgozó jobban tudná tervezni a munkát, a termelő pedig biztos lehetne az értékesítésben.

Az előszerződés gyakorlata egyébként 20 évvel ezelőtt elterjedt volt, azóta viszont az lett a jellemző, hogy a vevő kivár az utolsó pillanatokig, hogy minél jobb árat tudjon elérni. A termelő is csak az utolsó pillanatban dönt, az alapján, hol kínálnak akár csak pár forinttal magasabb árat. A termelő igyekszik titkolni, jó-e a termés, hogy a feldolgozó ne vigye le az árat. A feldolgozó pedig kiszimatolni, hogyan árazzon.

Szerinte a kötelezettség előírásával a jogalkotó időben akarja jobb tárgyalási pozícióba hozni a gazdákat. Akkor, amikor a termelő már látja, mennyi termése lesz, mennyit érdemes eladni feldolgozásra, és mennyit étkezési célra. Ha pedig a termelők időben leadják, mennyit adnának el, a feldolgozók is megalapozottabb árdöntést hozhatnak.

Úgy tudja, örülnek a termelők a szerződési kötelezettségnek, bíznak benne, hogy segíthet jobb árakat elérni. Kérdés, így lesz-e, hiszen a jogszabály nem azt követeli meg, hogy méltányos árat adjanak a gazdának, hanem csupán azt írja elő, hogy szerződni kell, és rögzíteni az árat.

Az előszerződés mindig kockázat vevőnek és eladónak is, kicsit olyan, mint a tőzsde. De Csizmadia György ennek ellenére híve, TÉSZ-elnökként szereti a várható termés 80-90 százalékát előszerződéssel lefedni. Tapasztalata szerint ötből három évben jobban járnak így, kettőben pedig nem járnak rosszabbul, mintha nem kötöttek volna előszerződést.

Kiemelt kép: Oláh Tibor /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.