Orbánék nem véletlenül tolták a közmunkát

Mostanában igen mutatósak a foglalkoztatási és munkanélküliségi statisztikák. Hogy mi van mögöttük, és mennyiben lettek szebbek az adatok a közfoglalkoztatás révén, annak nézett utána az Mfor.

Mint ismert, a második Orbán-kormány alatt született meg a döntés a közfoglalkoztatási programok átalakításáról és felpörgetéséről. A tervek szerint a programok kiváló eszközt jelentettek volna ahhoz, hogy miután az érintettek újra belekóstoltak a munka világába, az elsődleges piacon próbáljanak meg elhelyezkedni. Több felmérés is igazolta azonban, hogy a továbblépés helyett sokkal inkább beleragadtak a programba a közmunkások. A hivatalos statisztikák szerint évről évre csupán a közfoglalkoztatottak 13-15 százaléka tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, miután kiléptek a programból, emlékeztetett a portál.

És közben erősödött az ország megosztottsága földrajzi szempontból: egyre több új munkaerőigény keletkezett a cégek részéről, de voltak olyan megyék, melyek kimaradtak ebből a folyamatból. Ez utóbbi megyékben zömében csak a közfoglalkoztatás volt az, ahol a legtöbb igény keletkezett a munkavállalók iránt. A hátrányos helyzetű megyékben az összes új munkahely több mint 90 százaléka közfoglalkoztatásban jött létre. 

Mára tehát az ország kettészakadt: míg nyugaton inkább a munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek, a közfoglalkoztatásra egyre kisebb mértékben támaszkodik a piac, a programok betöltik eredeti, átmeneti funkciójukat, addig az ország keleti részében továbbra is a munkanélküliség a meghatározó és a közmunka a húzóerő. Utóbbi rész miatt pedig a mai napig nagyon sokat köszönhetnek Orbánék az állami foglalkoztatásnak, mert

• viszonylag rövid időn belül sikerült általa feljavítani az országos munkaerőpiaci statisztikákat, és
• ha a közmunka nem futna olyan intenzitással a mai napig, amilyennel fut, akkor ezek a kritikus megyék sokat tudnának rontani az országos statisztikákon is, a teljes foglalkoztatottságtól pedig jóval távolabb lennénk.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a munkanélküliségi ráta a közölt 8,5 helyett 20,1 százalék lenne a munkanélküliek aránya, ha a közfoglalkoztatottakat is ebbe a kategóriába sorolná a statisztika. Ez pedig alig mutatna javulást a 2013-as állapothoz képest, amikor is még 23,4 százalékos volt a korrigált arány. És hasonlóan rossz számok jönnének ki Borsodban, Nógrádban, Baranyában is.

Országos átlagban a korrekció azt eredményezné, hogy 4,2 százalék helyett 8,1 százalékos lenne a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Tehát majdnem a jelenlegi duplája.

Kiemelt kép: 24.hu / Neményi Márton