Gazdaság
Győr, 2017. május 23.
Szakemberek dolgoznak az Audi Hungária Zrt. győri karosszériaüzemében 2017. május 23-án.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Fényévekre vagyunk az európai bérektől, ezért jönnek ide a multik

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2017. 12. 09. 18:00

Korábban a témában:

A magyar átlagkereset töredéke az osztráknak, de a régióban is sereghajtónak számít, és a felzárkózásra évtizedek múlva van csak esély – idézett Csath Magdolna közgazdász egy konferencián elhangzott véleményt a 24.hu-nak. Egy korábbi cikkünkben azt boncolgattuk, helyes gyakorlat-e az, hogy az állami intézményekben a közfoglalkoztatásra hivatkozva szabad nem megadni a minimálbért, a vállalkozásoknál viszont kötelező, pedig ez a kisvállalkozásoknak nehézséget okozhat. Csath szerint azonban a multik és a hazai kis cégek nem ugyanazon a pályán fociznak.

A multi nálunk többnyire termeltet és külpiacon ad el, vagyis a munkavállalói egyben nem vevői. Ezért a magasabb minimálbér mellett is jelentős profitot ér el az exporton. Ám a kisvállalkozó többnyire a hazai piacra dolgozik, ezért számára nem mindegy, milyen az életszínvonal ott, ahol a vevői vannak, át tudja-e hárítani a megnövekedett bérköltségeit az árakban. Hiszen ha árat emel, lehet, hogy elveszíti a vevőit.

Reszegi László, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára is kitér a bérversenyről szóló G7-es cikkében a multik kontra kkv-k témára. Igen ellentmondásosnak tartja a kormány azon politikáját, amikor munkahelyteremtés címén egyre több támogatást, adókedvezményt ad a külföldi befektetőknek. Szerinte úgy is lehet fogalmazni, hogy a hazai tulajdonú cégek adóbefizetéseiből finanszírozzuk a külföldiek támogatását, amelyek eredményeként azok elviszik a dolgozóikat.

Miért jönnek a multik?

Csath Magdolna nemrég egy konferencián vett részt Bécsben, ahol előkerült a téma, miért éri meg a jelentős minimálbér-emelés ellenére a nyugati cégeknek még mindig Magyarországon beruházni, illetve hogy üzleti szempontból mi indokolja a beruházást, ha már nincsen szakképzett munkaerő. A cégek szerint több oka is van annak, hogy még mindig érdemes beruházni.

  • A nagyon alacsony nyereségadó miatt,
  • a kapott rengeteg állami támogatás és pályázati lehetőség miatt, végül azért, mert
  • az emelés ellenére a bérek továbbra is nagyon alacsonyak.

Az osztrák vállalati előadók arról beszéltek az említett konferencián, hogy mivel az átlagbér Magyarországon negyede az osztrák átlagnak, és a beruházásokhoz is jelentős arányban lehet állami „ingyenpénzt” kapni, ezért számukra rendkívül előnyös, és várhatóan még hosszabb távon is kedvező lesz az üzleti környezet. Ami pedig a munkaerőt illeti, arra számítanak a beruházók, hogy az állam majd azt is előteremti számukra. Lássuk be, ez minden, csak nem piaci viselkedés – tette hozzá a közgazdász.

Az összefoglaló vélemény az volt, hogy a bérfelzárkózás még sok-sok évig nem várható nálunk, a cégek pedig nem a pénzük ellenségei. Amíg ilyen jó környezetben, ilyen sok kedvezménnyel működhetnek nálunk, addig ők is maradnak, hiszen a támogatások és a továbbra is alacsony bérek növelik a versenyképességüket.

A bérkülönbségeket jól szemlélteti az alábbi ábra is, amely a Reinisfischer cikke alapján készült, és a nemzeti statisztikai hivatalok adatszolgáltatásain alapul.

Átlagbérek az EU-ban

Mint látható, Magyarország hátulról a harmadik a listán. Nálunk csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb a nettó átlagkereset.

Az osztrák átlag 30,9 százalékánál tartunk, és a listavezető dániai átlagfizetések alig 20 százalékát érjük el.

És hiába, hogy idén látványosan nőttek a magyar bérek, a hátrányunkból nem sikerült lefaragni csipetnyit sem. A régióban pedig mi vagyunk a sereghajtók, a csehek, a szlovákok és a lengyelek is jobban keresnek, mint mi, magyarok.

Amíg felzárkózgatunk…

Ami tehát a lényeg: a cégek hosszabb távon – több évtizedben gondolkodva – látnak csak arra esélyt, hogy a magyar életszínvonal felzárkózik az európai átlaghoz. Ne feledjük ugyanis, hogy amíg mi zárkózgatunk, a nyugati bérek is folyamatosan emelkednek. Vagyis egy mozgó célpontot kellene eltalálnunk. Addig viszont ki tudják használni a cégek az itteni előnyöket. Amit az is tetéz, hogy az itt megtermelt profitot hazavíve otthoni kutatással fel tudnak készülni a digitalizációra és robotizációra, ami magyarországi összeszerelő üzemeikben is elbocsátásokkal fog járni. De mi lesz akkor a hazai munkanélküliséggel?

Csath Magdolna szerint erre az időre már ma fel kell készülni. A munkaerőhiány-munkanélküliség problémáját elsősorban regionális fejlesztési tervekkel kellene kezelni. Nem tartja sem emberségesnek, sem társadalmilag hasznosnak azt, hogy az ország keleti feléből próbálják átirányítani az ország nyugati felébe a munkaerőt. Szerinte az sem baj, ha nem mindenhol akarnak a multik megtelepedni.

Ám ahova nem jönnek, ott a kkv-knak kellene hasonlóan gáláns állami támogatást, közbeszerzési és pályázati lehetőséget biztosítani, mint a külföldi beruházóknak. Egyrészt azért, hogy helyben teremtsenek munkát, és ne kelljen az ország másik felébe menniük az embereknek a megélhetésért. Másrészt azért, hogy az egyenletesebb gazdasági fejlődés nyomán csökkenjenek a regionális különbségek fejlettségben, életszínvonalban és életminőségben egyaránt.

Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vote YES near Vote NO posters seen in Dublin's city center advocating repeal and calling for retention of the Eighth Amendment of the Irish Constitution - a referendum fixed for May 25th.
On Thursday, May 10, 2018, in Dublin, Ireland. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.