Kiadták az Allianz legújabb Globális Vagyonosodási Jelentését, ami tulajdonképpen egy rangsor a világ országai között. A jelentés főbb megállapításai:
- 7% fölött a pénzügyi eszközök növekedési üteme.
- Továbbra is népszerűek a bankbetétek – annak ellenére, hogy az infláció miatt reálértéken veszteségesek.
- A hitelfelvételek 2009 óta most először nőttek a gazdasági teljesítménynél gyorsabban.
- A magyar háztartások vagyonnövekedése némileg lefékeződött, mivel a jelek szerint kifutóban van a hitelfelvételek visszaszorítása.
- A vagyon globális eloszlása lassanként kiegyenlítődik – az elefántnak nincs ormánya.
A globális vagyoneloszlás lassan kiegyenlítődik
Az ezredforduló óta a globális vagyoni középosztály rohamosan növekedett, ez határozta meg a vagyoneloszlás alakulását. A középosztály számszerűleg megduplázódott: a 2000. évi mintegy 450 millióról mára 1 milliárd fölé nőtt. A középosztályba bekerülők elsöprő többsége alacsonyabb vagyoni osztályból érkezik: 2000 óta mintegy 600 millióan voltak erre képesek.
Az is kiderül a kutatásból, hogy zömében (több, mint 80 százalékban) kínaiak voltak képesek a társadalmi felemelkedésre ilyen formán. És pl. a kelet-európaiak csak 6 százalékot képviseltek. A globális vagyoni középosztály megduplázódása tehát alapvetően Kína felemelkedésének a jele.
Az új globális vagyoni középosztály felemelkedése ellenére azonban még igen messze vagyunk a vagyonok „igazságos” globális eloszlásától. Ezt jól mutatja, hogy a világ leggazdagabb 10 százalékának tulajdonában van a nettó pénzügyi eszközök 79 százaléka. A vagyonkoncentráció tehát rendkívül magas.
Ami pedig Magyarországot illeti, a következő tendenciákat figyelték meg.
A magyar háztartások vagyonnövekedése némileg lefékeződött
ami (Lengyelországgal együttesen) egyfelől a legmagasabb arányszám a kelet-európai EU-tagállamok körében, másfelől az elmúlt öt év leglassabb magyarországi növekedési üteme. A lassulás lényegében egyetlen fejleményre vezethető vissza: a kötelezettségek csökkenése többé-kevésbé leállt (–0,9% 2016-ban) az után, hogy az azt megelőző előző öt évben évente átlagosan közel 6 százalékot faragtak le a magyar háztartások a tartozásaikból. Ennek következtében az adósságráta jelentősen, 25,1 százalékra (2016) csökkent, ami Romániát kivéve a legalacsonyabb arányszám a kelet-európai EU-tagállamok körében. 2010-ben ez a szám 44,4% volt.
Az ilyen mértékű adósságfegyelem nemcsak régiós, de globális összehasonlításban is páratlan. Másfelől azonban folytatódott a pénzügyi eszközök növekedése, méghozzá 8,2 százalékos ütemben, ami nagyjából megfelel a korábbi évek teljesítményének. Az értékpapírok a már szokásosnak mondható két számjegyű növekedést produkálták, és ezzel túlteljesítették a másik két eszközosztályt (a bankbetéteket és a biztosítási és nyugdíjeszközöket). A magyar háztartások ezzel kiemelkednek: Kelet-Európában (a kicsiny Észtország kivételével) sehol nem olyan magas az értékpapírok portfólión belüli aránya, mint Magyarországon (51%).
Magyarország egyet hátralépve a 30. helyen áll
Magyarország egyébként a 30. helyen áll a világ leggazdagabb országainak listáján, egyet hátralépve az előző évhez képest, miután Kína megelőzte (az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány alapján, ld. az első 20 helyezettet tartalmazó táblázatot). Kelet-Európában azonban 12.220 euróval továbbra is a harmadik helyen vagyunk (Csehország és Szlovénia után).
A lista élén őrségváltás történt 2016-ban, miután az USA (hajszálvékony különbséggel) átvette az első helyet Svájctól. Egyebekben a megszokott képet, skandináv és ázsiai országok dominanciáját mutatja a lista.
