Döbbenetes adózási csapdákkal várja a turizmus új, globalizált üdvöskéit a magyar adórendszer
– hívta fel a 24.hu figyelmét Ruszin Zsolt adószakértő, aki az Adófórumon is írt a témáról. Az Airbnb-zők (hivatalosan szálláshelykiadók) kerülhetnek bele az említett csapdákba, ha eddig feketén végezték a tevékenységüket, és most kifehérítenék.
A legalizálásra elég jó ok lehet, hogy a hírek szerint a NAV hamarosan már nem csak az Airbnb-sekről, és nem kizárólag a 2015-ös évről fogja tudni, ki foglalkozott szálláshelykiadással. Hanem mindenkiről. Köztük azokról is, akik eddig nem adóztak, vagy bevételük eltitkolása mellett kevesebb adót fizettek, mint kellett volna.
Nincsenek kevesen: a NAV 2015-ös adatai szerint az Airbnb-hálózat szállásadóinak 81 százaléka szerzett több bevételt annál, mint amennyit Magyarországon bevallott.
Ha a szálláshelykiadó továbbra is kockáztat, lapít, nem adózik, és egyszer majd kopogtat nála az adóhatóság, az a lehető legrosszabb forgatókönyv. Ilyenkor ugyanis nemcsak az adót kell megfizetnie visszamenőleg, hanem késedelmi pótlékot, és (akár 200 százalékos) adóbírságot is.
Nem úszható meg kedvező adózással
De tegyük fel, hogy erősebb a félelem, és legalizálja tevékenységét a szálláshelykiadó: bejelenti tevékenységét, elkezd adózni, és megteheti, hogy a legkedvezőbb lehetőséget, az átalányadózást választja. Ekkor neki mindössze évi 38 400 forintot kell a tevékenysége után befizetnie az államkasszába. (Pontosítás: átalányadózást jelenleg egy saját tulajdonban vagy haszonélvezetben lévő, házra, lakásra vagy üdülőre lehet kérni, maximum nyolc szobára. A megszavazott adótörvény-tervezet értelmében jövőre legfeljebb három ingatlanra lehet választani a kedvezményes adózást.)
A következő csapda az, hogy Aki például 2014 óta foglalkozik a tevékenységgel, de csak idén jelentkezik be, az elveszti az átalányadózás lehetőségét 2014, 2015, 2016 évekre, sőt 2017-re is – magyarázta lapunknak az adószakértő. (2017-re azért, mert év közben nem lehet választani az átalányadózást, hiszen nem álltak fenn a törvényi feltételek. Éven belül nem lehet “egy kicsit” százalékosan adózni, a maradékot meg átalányadózni.)
Nem kell persze évek óta feketéznünk ahhoz, hogy elveszítsük ezt a lehetőséget. Ha már bármilyen bevételünk származott szálláshelykiadásból, de előtte nem jelentkeztünk be az adóhatósághoz, buktuk az átalányadózást.
Mit jelent ez? Azt, hogy
20-40-szeres adót fizethet, aki jó útra tér
Tegyük fel, hogy valaki 2014 óta Airbnb-zik, egy lakással. Mondjuk átlagban volt ebből évi 2,5 millió forint bevétele. Tételezzük fel, korábban mindezt feketén csinálta, ám idéntől az átalányadózást választotta.
Ha eleve átalányadózó lett volna az illető, akkor az előző három évre összesen 115 200 forint adót kellett volna fizetnie. De mivel visszamenőleg nem választhatja az átalányadózást, ennél sokkal többet kell leperkálnia. Hogy mennyit, az függ attól is, tud-e róla, hogy az alanyi áfamentességet utólag is választhatja. Ruszin Zsolt szerint ha járatos szakember, például adótanácsadó csinálja a regisztrációt, akkor ez megoldható.
- 2016 előtt – költségelszámolás nélkül – 35,26 százalékos volt az adóteher.
- Tételes költségelszámolás esetén azonban akár 43 százalékos is lehetett.
Ez azt jelenti, hogy 2,6-3,2 millió forintnyi a fizetendő adó a három év alatt keletkezett 7,5 millió forintos árbevételre.
- Ha pedig valaki arról sem tud, hogy visszamenőleg választhatja az alanyi áfamentességet, akkor a NAV még ráteszi az áfát is a fizetendőre, ami így összességében már 58,25 százalékos adóterhet, mintegy 4,36 millió forintos fizetendőt jelenthet.
De mi történik, ha valaki erről az egészről nem tud, és visszamenőleg az átalányadózást választja? Ezt a lépést az adóhatóság jogosulatlannak minősíti, így az adózó – tudtuk meg az adószakértőtől.
Ruszin Zsolt szerint:
Az lenne a jó, ha az állam felismerné, hogy csapdahelyzetet állított fel. A bejelentkezéseken nem múlhat ekkora adókülönbség. Ez nem fair!
Automatikus ellenőrzés nincs, de
Adja magát a logikus következtetés: mi a helyzet, ha valaki úgy spekulál, bejelentkezik, de elhallgatja, hogy már évek óta foglalkozott szálláskiadással. Meg lehet-e így úszni a visszamenőleges adózást? Aki így tesz, az számíthat-e automatikus ellenőrzésre? Kérdésünkre az NGM-től nemleges választ kaptunk, kiderült, hogy nincs ilyen kockázatelemzési elv a NAV-nál.
Előbb-utóbb kiderül a múltbéli tevékenység, ugyanis nemcsak a futó hirdetéseket figyeli a NAV, hanem az Airbnb-től és más szolgáltatóktól is meg fogja kapni idővel a forgalmi adatokat. A minisztérium szerint a legjobb, amit tehetnek az érintettek, hogy letudják az eltelt időszakra az adózást. Ha pedig nem tudnak egyben fizetni, könnyítésül kérhetnek haladékot.
Támogató eljárás mellett sincs visszamenőleges átalányadózás
A leírtak miatt az adószakértő óvatosságra int az adóhatóság által szorgalmazott „támogató eljárással” kapcsolatban is. Feltételezi ugyanis, hogy a magánszemélyek se az átalányadózás csapdájáról, se az alanyi mentesség visszamenőlegességéről nem kapnak majd tájékoztatást a revizoroktól.
A csapdákról egyébként május közepi tájékoztatóján Tállai András sem tett említést. Az NGM államtitkára az MTI beszámolója szerint azt emelte csak ki, hogy a fizető-vendéglátóknak érdemes a legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót választani, amely szobánként mindössze évi 38 400 forint közterhet jelent.
Nos, ha az érintettek nem ismerik a csapdákat, akkor már késő lesz eszmélniük, amikor kivetik rájuk a milliós fizetendőket. Igaz, bírságok nélkül, mert a támogató eljárásnak ez a lényege.
Az önkormányzat is keresztbe tesz
Az eddigieket tetézi, hogy az önkormányzatok is szabálytalanul járnak el, amikor nem jegyzik be visszamenőlegesen a fizetővendéglátási tevékenységet, még azok számára sem, akik azt kifejezetten kérik, holott a kormányrendelet ezt egyáltalán nem tiltja. Sőt, mint az adószakértő megemlítette, a bejelentés hiányában se helyezheti magát a fizető-vendéglátási szabályokon kívül, aki Airbnb-izik.
A bejelentés visszamenőleges jogát tehát nem adják meg, viszont fogyasztói panasz esetén természetesen visszamenőlegesen alkalmazzák az előírásokat a hivatalok – jegyezte meg Ruszin.
Szerinte az önkormányzat megsérti a kormányrendeletet, amikor nem engedi a visszamenőleges regisztrációt. De az átalányadózáson az sem segítene, ha engedné, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény (Art. 5. sz. melléklet) nem teszi lehetővé a visszamenőleges választást. És az adótörvény-tervezetben nem szerepel egyelőre, hogy ezen a szabályon változtatni akarnának.
Ami még szintén nem elhanyagolható az adószakértő szerint: sokak számára az ellenőrzések során derül ki, hogy:
- építményadót és idegenforgalmi adót kell fizetniük, visszamenőlegesen,
- számlát kell kibocsátaniuk utólag a vendégek adataival (akkor is, ha a vendégek nem tartanak a számlára igényt),
- a számlákról tételes adatszolgáltatást kell teljesíteniük a NAV felé,
- a vendégforgalomról adatszolgáltatást kell teljesíteni az önkormányzati (kerületi) jegyző felé.
Arról, hogy maga az önkormányzati bejelentés milyen több hónapos rémálommal érhet fel, szintén írtunk.
