A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért is felelős államtitkára, Tállai András alig egy hete arról beszélt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint az Airbnb-hálózat szállásadóinak 81 százaléka szerzett több bevételt annál, mint amennyit Magyarországon bevallott.
A NAV az ír adóhatóság adataira támaszkodott, e szerint
Hogy a NAV számítása helytálló, arról a Magyar Apartmankiadók Egyesülete nincsen teljesen meggyőződve. Szerintük ugyanis nem mindegy, hogy a hatóság az Airbnb-s profil vagy a megadott bankszámlaszámok alapján végezte a kalkulációt. Sokan vannak, akiket az éves átalányadó megfizetése ellenére is megkeresett a NAV az úgynevezett támogató eljárással. Mindettől függetlenül az egyesület is tisztában van a feketézés problémájával, becslésük szerint a rövidtávú szálláskiadással foglalkozó lakástulajdonosok 20-25 százaléka még mindig fű alatt fogad turistákat.
Az egyesület elnöke, Schumicky Balázs azonban úgy látja, éppen az egyre gyakoribb figyelmeztetéseknek köszönhetően nagy a mozgolódás a tulajdonosok körében. A kedvező adózási feltételek (egy kiadott lakás esetén, tételes átalányadózással, évente, szobánként 38 400 forint, és néhány egyéb járulékos költség, mint például az idegenforgalmi adó és az építményadó) pedig kedvet csinálnak ahhoz, hogy az ingatlanok tulajdonosai jogkövető módon járjanak el, vagyis bejelentsék az önkormányzatoknál a tevékenységüket.
A 24.hu-nak nyilatkozó tulajdonosok és lakásmenedzseléssel foglalkozó szakemberek ugyanis arról számoltak be, hogy gyakran a hivatalok asztalai mögött ülők sincsenek tisztában a követelményekkel. Egy névtelenséget kérő, adóügyekkel foglalkozó szakember így fogalmazott:
Egyébként is nagy a káosz, és akkor a szerencsétlen lakástulajdonosoknak minden ügyfélszolgálaton mást mondanak, küldözgetik őket ide-oda. A NAV-os ügyintézők jó része sem tudja pontosan a szabályokat, nem szándékosan, de félrevezetik az ügyfeleket. Az önkormányzatoknál ugyanez van.
A rövid távú lakáskiadást a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szabályozza.
Az V. kerület a kakukktojás
A kormányrendelet azonban az engedélyezési jogkört a helyi önkormányzatokra helyezi át, így a kerületeknek saját rendeletet is kell hozniuk az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban. Ennek pedig összhangban kell lennie a kormányrendelettel, ám a részletszabályokban lehetnek eltérések.
A kérdéseinkre válaszoló hegyvidéki, erzsébetvárosi, terézvárosi és budavári önkormányzat nyilvántartásba vételi eljárása a válaszok alapján szinte minden ponton egyezik, kisebb eltérések inkább abban mutatkoznak, hogy az ügyfelek mit tudnak vagy nem tudnak online elintézni. A hivatalos út nem különösebben rögös, általában egy 3000 forintos illetékbélyeggel, néhány, a tulajdoni viszonyokat tisztázó dokumentummal és egy kézzel rajzolt alaprajzzal kezdődik. Ezután az ügyfél kap adószámot, majd be kell szereznie a számlatömböt, és az önkormányzat adóosztálya által hitelesített vendégkönyvet.
Az általunk megkérdezett tulajdonosok valóban gördülékeny ügyintézésről számoltak be az említtet kerületekben, de vélhetően a XIII. kerületben is zökkenőmentes a folyamat, legalábbis erről árulkodik Zsuzsa beszámolója. Ő egy 31 négyzetméteres garzont ad ki az Airbnb rendszerén keresztül.
Az önkormányzat honlapján nagyon korrekt tájékoztatást találtam arról, hogy milyen iratokat kell magammal vinnem az ügyintézéshez. Összesen két hivatalos helyre kellett elmennem: a NAV ügyfélszolgálatára, hogy adószámot igényeljek, majd amikor ezt megszereztem, akkor a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Igazgatási-, valamint Adóügyi Osztályára. Előbbi helyen 20 perc alatt végeztem, de a Polgármesteri Hivatalban is korrektek, gyorsak és kedvesek voltak.
Az V. kerület azonban kilóg a sorból. A belvárosi önkormányzat nem reagált megkeresésünkre, ezért hivatalos forrásból semmilyen megerősítést vagy cáfolatot nem kaptunk, kizárólag személyes tapasztalatok állnak rendelkezésünkre.
Sára, aki igazi nevét nem vállalta, az V. kerületben szerette volna hivatalos útra terelni immár két éve jól jövedelmező bizniszét. Belvárosi lakását egész évben, minden nap turisták lakják, panaszra nincs oka. Az elmúlt időszakban viszont megunta az álmatlan éjszakákat, nem akart tovább attól rettegni, hogy az adóhivatal egy szép napon rátöri az ajtót.
Jöttek hírek a különféle netes oldalakon, hogy a NAV nagyon elkezdett vizsgálódni, én pedig megijedtem, ezért le akartam állni a feketézéssel. Úgy voltam vele, hogy jobb félni, mint megijedni.
A fiatal lánynak aztán nagyon gyorsan megváltozott a véleménye. Úgy döntött, inkább feketézik tovább, mert a büntetésnél is elrettentőbbnek találta az önkormányzat hozzáállását.
Sára beszámolóját támasztják alá Bene András lakásmenedzseléssel foglalkozó szakember tapasztalatai is, aki kizárólag V. kerületi ingatlanokkal foglalkozik. Elmondása szerint körülbelül két éve él a kerületben a rövidtávú lakáskiadások esetében az úgynevezett településképi bejelentési eljárás, ami nagyon megnehezíti az ingatlantulajdonosok dolgát.
Az eljárás során megnézik, hogy mennyire illik bele a környezetbe az ingatlan megváltozott funkciója, hiszen innentől kezdve nem lakó-, hanem szálláshelyről beszélünk. Először csak azt kérték, hogy vizsgálják meg azt a szintet, ahol a lakás található, mondjuk a menekülési útvonal szempontjából, majd belekerült a belső udvar vizsgálata, aztán környezettanulmányt kértek a turisták házra gyakorolt hatásáról, később pedig a parkolási lehetőségek számítását is kérték
– ismerteti a részleteket Bene, hozzátéve, hogy az 5-6 oldalas szakvéleményt, a lakás részletes alaprajzával együtt kizárólag egy kamarai tagsággal rendelkező építész készítheti el.
De nem ez a legnagyobb baj, bizonyos kikötések akár indokoltak is lehetnek – mondja. A bosszantó inkább az, hogy a kérelem elutasítása esetén (ami a szakember elmondása szerint egyre gyakoribb) a hivatal nem indokol, hiányos beadvány esetén pedig pótlásra sincs lehetőség. További csavar, hogy többi fővárosi kerülettel szemben januártól az V. kerületben a lakóközösség beleegyezését is kérni kell a rövid távú lakáskiadáshoz. A kérdés eldöntéséhez közgyűlést kell összehívni, amit egyáltalán nem egyszerű összehozni, ha csak egyetlen tulajdonos érdeke fűződik hozzá. Bizonyos lakóközösségek pedig szinte biztosan nem fognak rábólintani, hogy külföldi turisták mászkáljanak a ház folyosóin.
A rövid távú lakáskiadást egyébként Budapest-szerte bármelyik társasház megtilthatja a saját működési szabályzatában. Erre bőven akad példa, bár a szakember szerint a tulajdonosok kezdik belátni, hogy saját ingatlanjuk értékét is nyirbálják, ha a társasház betiltja a turisták fogadását.
Sára a fentebb említett részlettől akadt ki leginkább. Elmondása szerint ő egy pillanatig sem remélte, hogy a közös képviselő és a többi lakó belegyezik, hogy turisták váltsák egymást nála 3-4 naponként. Holott lakása a legfelső szinten, a hátsó sarokban van, és még közvetlen szomszédja sincs.
Elzárt tisztítószerek, Dohányozni tilos! tábla és Legionella-kockázatelemzés
Miután a kerületi önkormányzat nyilvántartásba vette az ingatlant, néhány héten belül számítani kell a járási hivatal népegészségügyi hatóságának helyszíni szemléjére. A fővárosi kormányhivatal tájékoztatása szerint ilyenkor „higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású szempontok, a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó” jogszabályi előírások betartását ellenőrzik.
A hatóság a feltárt, hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetésére megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a jegyzőt
– tudatták. A követelések igen változatosak lehetnek, a fentiek alapján feltételezhetően az ingatlan állapotától és elhelyezkedésétől függően, ám erre vonatkozóan többet nem sikerült megtudnunk.
Különleges kérések azonban itt is lehetnek. Derdák András például igencsak meglepődött, mert kiadni kívánt I. kerületi lakásának helyszíni szemléjén előírták számára az éves Legionella-kockázatértékelést.
A Magyar Apartmankiadók Egyesülete eddig csak elvétve hallott arról, hogy az egyéb szálláshelyek esetében ilyesmit kért volna a hatóság, ugyanakkor tény, hogy 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendeletet hozott a Legionellára vonatkozóan. A fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, ahová a kereskedelmi szálláshelyek is tartoznak, el kell végezni a Legionella-fertőződési kockázat felmérését.
