Gazdaság

A katari földgázvagyon sokak szemét csípi a Közel-Keleten

Változnak az erőviszonyok a Közel-Keleten, de egy biztos: a katari földgázból még a lengyelek is vásárolnak.

A szakértők nem igazán értik, mit vár Szaúd-Arábia a katari akciójától – írta a Bloomberg. Bárhogyan is alakul a diplomáciai csörte, az ország továbbra is a világ első számú folyékony gázexportőre marad, írta a lap elemző cikkében, amelyben bemutatják, hogy mi lehet a gazdasági háttere annak, hogy néhány ország megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral.

Mesés gazdagság

Katar az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlesztette földgáz iparát, különösen a folyékony földgáz (LNG) előállítását és tengeri úton történő szállítását, eladását. Ennek köszönhetően mára Katar a világ egyik leggazdagabb országává vált.

Az egy főre jutó GDP tekintetében Katar a leggazdagabb országok között van a világon. Itt található a világ harmadik legnagyobb földgáz készlete, olaj készlete pedig meghaladja a 25 milliárd hordó mennyiséget. Az offshore északi mezőn Katar Iránnal osztozik.

A földgázból befolyó vagyonokból az országban jelentős erőfeszítések történnek a jóléti állam kiépítésére, melynek része az egészségügyi és az oktatási rendszer erőteljes fejlesztése.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások Katarban a legmagasabbak a Perzsa-öböl országai közül, az ország világszínvonalú és ingyenes orvosi ellátást biztosít 1,8 millió állampolgárnak.

A katari gáz túlnyomó része továbbra is ázsiai és európai exportpiacokra kerül. Európai befektetéseivel (különösen a válság éveiben) az uniós eliteket is érdekeltté tette a saját sikerességében. Katar befektetőként az egész világon finanszírozza lng kikötők építését, például Olaszországban, USA-ban.

Még a lengyelek is vásárolnak Katartól

Katar többek között Lengyelországnak is szállít folyékony földgázt a tengeren. Mint azt megírtuk, Lengyelországban két éve adták át a 830 millió eurós költséggel létesített, a gázbeszerzés diverzifikációját biztosító swinoujsciei gázkikötőt, amely része a horvát Krk szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosónak.

A swinoujsciéi gázkikötő az Európai Unió által támogatott projekt, az orosz gázfüggőség kiváltására. Ennek része a horvát Krk szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó is. Ha ez elkészül, lengyel és horvát tengerparti terminálokról jöhet gáz – a már létező gáz-összekötőkön keresztül – Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és akár Ukrajna felé is. Bár hosszú ideje szó van róla, a horvát terminál egyelőre még nem épült meg.

Önállósodnak

Katar korábban egyfajta szaúdi vazallus állam volt, de a gázvagyon által kínált lehetőséget kihasználva függetlenebbé vált Szaúd-Arábiától, mondta Jim Krane, a houston-i Rice Egyetem Baker Intézetének energiaügyi kutatója a Bloombergnek. Ez a körülmény elfordította az olajtól, s ezzel szomszédaitól, és lehetővé tette, hogy elszakadjon Szaúd-Arábiától. Arról, hogy mi lehet a mostani politikai feszültségek oka itt írtunk:

Végső leszámolás a politikai iszlamizmussal
Négy arab ország bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. A célpont azonban a Muzulmán Testvériség.

A földgáz vagyonnal kapcsolatban a Bloomberg megállapítja: az elmúlt időszakban az Öböl menti országok egyre több gázt használnak áramtermelésére, ám saját gázmezőiken jóval drágább a kitermelés, mint a katari-iráni óriáslelőhelyen. Szomszédai Katarral szembeni indulataihoz szakértők szerint hozzájárulhatott az is, hogy arra számíthattak, kedvező áron kaphatnak gázt a szomszédjuktól, ám ez eddig elmaradt, főként Európába és Ázsiába szállítanak a katariak.

Katar kivívta a szaúdi irányítású OPEC nemtetszését is, hiszen az olcsó lng-vel jelentős konkurenciát támasztott a hagyományos olajkitermelő országoknak. E mellett közeledett Oroszországhoz és Iránhoz is, miközben folyamatosan távolodott Szaúd-Arábiától. A katari király vagyonkezelője tavaly megállapodott abban, hogy 2,7 ​​milliárd dollárt fektet be az orosz állami Rosznyeft olajtársaságba, illetve a fentebb említett offshore gázmező Iránnal közös, emlékeztet a lap.

A szakértők nem igazán értik, mit vár Szaúd-Arábia az akciójától. Katar nyilvánítson terrorista szervezeteknek olyan iszlamista csoportokat, amelyek nem terroristák? Vagy szakítsa meg kapcsolatait Iránnal, tönkre téve ezzel azt az együttműködést, amely a katari gazdaság fejlődésének alapja? – teszi fel a költői kérdéseket Gerd Nonneman, a nemzetközi kapcsolatok kutatásával foglalkozó egyetemi professzora a lapban.

Nagypolitikai játszma

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) elemzése szerint a szaúdi külpolitika Szalmán király hatalomra jutása, vagyis 2015 eleje óta az iráni befolyás feltartóztatásáról és visszaszorításáról szól. Egyes narratívák szerint a lépés rákényszeríti Katart, hogy „válasszon” az Iránnal való jó kapcsolatok fenntartása és a további GCC-tagság között. A Katar-ellenes kampány további célja lehet a Trump-adminisztráció közel-keleti stratégiájának a befolyásolása, kvázi még jobban összeugarasztani. Ám egyelőre úgy tűnik, nem sikerült Katart teljesen elválasztani a nemzetközi közösségtől. Az Irán-ellenes szunnita blokk létrehozása nem sikerült, a jemeni beavatkozás nem túl hatékony, viszont annál költségesebb, jelenleg pedig alig néhány állam követte Szaúd-Arábiát a Katar-elleni kiállással. A szaúdiak számára tehát az akció egyelőre nem jelent sikert, írták.

(Bloomberg/24.hu/KKI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik