A kormány nemrégiben két új jogszabállyal gyakorlatilag ellehetetlenítette a szélerőművek telepítését Magyarországon. A két rendelet közül az egyik a szélerőművek telepítését földrajzi szempontból korlátozza, a másik pedig igen szigorú műszaki feltételeket ír elő.
A megváltozott szabályozás ráadásul nem pusztán az új szélerőművek építését lehetetlenítette el, hanem a meglevőket sem lehet nagyobbakra cserélni, bár a technológia fejlődése ezt lehetővé tenné – mondta el többek között az NRGreportnak adott interjújában a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa, Mezősi András.
Elengedik a szelet
Mint Mezősi elmondta, megvizsgálták a két jogszabályt. A földrajzi szempontú korlátozással kapcsolatban az ELTE egyik tanszékének bevonásával az Energiaklub egy térinformatikai programmal vizsgálta Magyarországot, s nem találtak a jogszabály szerint alkalmas helyet.
A másik jogszabály előírta, hogy milyen magas lehet a torony, mekkora lehet a rotor átmérője. Áttekintették a tíz legnagyobb gyártó termékeit: a 208 előre gyártott típusból mindössze kilenc felelt meg a előírásoknak. Megemlítette, hogy a jogszabályba bekerült egy, a kapacitás maximumára vonatkozó korlát is.
A többi jogszabály az új erőműveket, létesítési helyszíneket zárta ki. Eszerint azonban a meglévőeket sem lehet majd újra cserélni; jelenleg két megawatt az alsó határ, az iparági átlag három megawatt körül van. Így arra sincs mód, hogy a működő tornyokat nagyobbakra cseréljék, amire Nyugat-Európában számos példát látunk.
25 milliárdba fájhat
Az interjúból az is kiderült, hogy Tanulmányt arról írt a kutatóközpont, hogy milyen módon tudja az ország elérni a 2020-as megújulóenergia-célokat, ebbe hogy illeszkedik a szélenergia, és mekkora lehet a szélerőművek költsége. E szerint,
