Hét uniós tagállam, köztük Magyarország is nekiment az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő új gázvezeték tervének – írja a Bruxinfo. A projektet az orosz állami Gazprom német üzleti partnerekkel tervezi tető alá hozni.
Hazánk mellett Lengyelország, Szlovákia, Románia és a balti államok energiaügyi miniszterei írták alá azt a levelet, melyben Maros Sefcovicnak, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének figyelmét hívják fel az Északi Áramlat tervezett kiterjesztésének veszélyeire. A miniszterek arra figyelmeztetnek, hogy a beruházás kockázatos Közép- és Kelet-Európa biztonságos gázellátása, Ukrajna jövője és az egész EU stratégiai érdekeinek szempontjából is.
„Ha nem sikerül elérni az uniós jogszabályok következetes alkalmazását, az alá fogja ásni a bizalmat és a tagállamok elkötelezettségét az energiauniós projekt mellett” – áll a levélben. A miniszterek a decemberi EU-csúcstalálkozón részletekbe menő vitát szorgalmaznak a témáról.
Ha megépül az új Északi Áramlat, az EU-ba irányuló orosz gázszállítás lényegében teljes volumene Északkelet-Németországban lépne be az EU-ba. A miniszterek rámutattak, hogy az ukrán tranzitútvonal megkerülése Ukrajna számára a tranzitdíjakból származó bevételek jelentős csökkenését eredményezné és veszélybe sodorná az ukrán gázszállítási rendszer fenntartását. Nem mellékesen évente 140 milliárd köbméternyi importkapacitástól eshetne el az EU, ami nagyjából háromszor akkora, mint az Északi Áramlat kapacitása. Az ukrán rendszerhez fizikailag kapcsolódó más kelet-európai tranzitországok is elveszítenék jelenlegi pozíciójukat, és az orosz szállítóval szembeni tárgyalási pozíciójukat is.
