Gazdaság
terrorista (Array)

HENT: hamis termékekkel finanszírozzák a terrorizmust

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 05. 19. 12:53

Szervezett bűnözői hálózatok állnak a tömeges hamisítás mögött. Az EU-ban lefoglalt termékek negyede egészségügyi vagy biztonsági kockázatot jelent. 

Korábban a témában:

Évente több tízmilliárd euró kárt okoz az Európai Unióban a hamisítás és 2010 óta több százezer munkahely megszűnését okozta, azonban tavaly már a hamis termékek minden eddiginél nagyobb mennyiségben készültek az EU határain belül, áll a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának legfrissebb jelentésében.

A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi bűnbandák szorosan együttműködnek a hamis termékek gyártása, disztribúciója és értékesítése során, illetve több terrorszervezet is hamis áruk forgalmazásából finanszírozza működését.

Az EU-n belül is egyre inkább terjed a hamisítás

„Noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része, egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás” – állítja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának közös kutatására hivatkozva.

„Ez azért különösen veszélyes jelenség, mert az EU gazdasági kibocsátásának igen jelentős hányadát adják a szellemi tulajdonjogokra épülő iparágak” – tette hozzá.

Kína még mindig vezet

Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73 százaléka, mennyiség szerinti 66 százaléka származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen. A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok azonban mobilak, illetve szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán.

A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el “eredeti” védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található.

Mindenki másképp csinálja

Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52 százaléka Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7 százalékát állította elő.)

Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak; utóbbi eset főleg azt jelenti, hogy a hagyományos élelmiszereket „bio” és „organikus” címkével látják el, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt.

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a vizsgált hamisitási ügyek száma

A hamisítás „népszerűségét” jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 000 ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2 százaléka egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra; ezen termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki.

„A nagyléptékű hamisítás a szervezett bűnözés egyre jobban jövedelmező ágát képezi, amely viszonylag alacsony kockázattal jár” – mutatott rá Németh Mónika.

Droggal már nem érdemes – ezt a terroristák is tudják

A hamisítás fellendülése mögött a nagyon magas megtérülési ráták állnak: a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroinkereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele a 75 milliárd dollárt is elérheti.

Emellett a hamisítás és a terrorizmus között direkt összefüggések is kimutathatóak: az „Igazi IRA” hamis cigarettával árasztotta el Írországot és 5 év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett ezzel. A madridi vonatok elleni támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket, és bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen.

Óriási károkat jelent

A hamisítás ugyanakkor uniós szinten elképesztő károkat okoz. A jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon. Ezek a folyamatok azért rendkívül veszélyesek, mert az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló exportjának 89 százaléka, míg az EU-n belüli teljes gazdasági aktivitás 39 százaléka a szellemi tulajdonjogokhoz nagymértékben kapcsolódó iparágakban termelődik. Emellett az EU-munkahelyek 26 százaléka közvetlenül, újabb 9 százaléka közvetve kapcsolódik a szellemi tulajdonra épülő iparágakhoz, ahol a bérek átlag 40 százalékkal magasabbak, mint a többi szektorban.

„A gyártóknak okozott pénzügyi hátrányok mellett legtöbbször a járulékos költségek is számottevőek” ­– hangsúlyozta a HENT titkára.

Az Európai Bizottság egy korábbi jelentése szerint például a hamis gyógyszerek miatti kórházi kezelések költsége 2020-ig akár a 22 milliárd eurót is elérheti, míg az azonnali beavatkozások akár 1,1 milliárd eurójába is kerülhetnek a közösségnek.

Nem fáj a hamisítás?

A jelentés szerint a hamis termékek legjelentősebb értékesítési csatornája az internet, ugyanis a vásárlókat vonzzák a 24 órában elérhető, alacsony árakat feltüntető weboldalak, amelyek gyakran olyan igényességgel kerülnek kialakításra, hogy komoly riválisai a jogtulajdonosok legális weboldalainak. Jogi úton is nehéz fellépni a hamisítók ellen, hiszen ehhez több különféle joghatóság együttes akciója szükséges, valamint a hamisítók weboldalaik blokkolása esetén akár egy éjszaka alatt képesek új holnappal előrukkolni.

Ezzel együtt a hamis termékek elleni harcban 2010 óta több mint 2600 doménnevet foglalt le az Europol és az együttműködő hatóságok; ezek az oldalak különböző hamis termékeket (ruházati termékeket, cipőket, kiegészítőket és elektronikai termékeket) árusítottak.

„Bár a megkérdezett európaiakat leginkább az egészségügyi és biztonsági kockázatok, a jogi következmények és a szervezett bűnözéssel való kapcsolat tartja leginkább vissza a hamis termékek vásárlásától, ennek ellenére továbbra is jelentős értékű hamis áru cserél gazdát. Ennek oka, hogy a hamisítás társadalmilag még mindig elég széles körben tolerált tevékenység, ez pedig nagyban nehezíti a hatóságok és a gyártók dolgát” – mutatott a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.