Oroszország és Kína már a második gázszállítási előszerződést hozta tető alá idén, így a Gazprom több mint 400 milliárd dollár értékben szállít majd gázt Kínába. Az évi 30 milliárd köbméter gáz a szibériai vezetéken érkezik Kínába a következő 30 évben – írta a Bloomberg hétfőn.
Elemzők szerint a lépés amellett, hogy nagy üzlet Oroszország számára, komoly politikai jelentőséggel is bír. Egy oxfordi elemző úgy véli, hogy az ukrajnai orosz agresszió miatti nyugati szankciók komolyan veszélybe sodorhatják az orosz költségvetést, mivel fő bevételi forrásuk az energiaexport, ami az olajárhoz van kötve.
A mostani megállapodás ezt ellensúlyozhatja, így egyfajta válasz a nyugati szankciókra, amely pénzügyileg is találkozik Kína törekvésével, hogy a jüant tegyék meg az elsőszámú valutának a világban a dollár helyett. Kína az USA külföld felé fennálló államadósságának fő finanszírozója. Az USA teljes tartozásának 47 százaléka Kína és Japán között oszlik meg, 30 százalék esik Kínára, ők ezt dollárban finanszírozzák.
Kérdésessé válhat a Déli Áramlat
A Kommerszant orosz napilap az MTI tudósításában azt emelte ki a mai orosz-kínai megállapodásból, hogy a szibériai gázvezeték megépítéséhez a kínaiak nem adnak hitelt az oroszoknak. És ez késleltetheti az orosz állami energetikai cég többi beruházását, így a Bulgárián és Magyarországon keresztül tervezett Déli Áramlat megvalósítását is.
A Gazprom korábban azt tervezte, hogy 25 milliárd dolláros (1 dollár mintegy 247 forint) hitelt vesz igénybe Pekingtől a keleti gázszállítási útvonalnak nevezett Szibéria Ereje nevű, orosz területen Kínába vezető gázvezeték megépítésére. – írta a Kommerszant című orosz napilap hétfőn. Alekszej Miller, az energetikai óriáscég vezérigazgatója azonban vasárnap a kínai fővárosban közölte, a felek végleges megállapodásra jutottak és nem tárgyalnak többé a hitelezésről.
Egy név nélkül említett orosz gázüzletági forrás biztos abban, hogy a Gazprom egyelőre elboldogul a maga erejéből, egy másik név nélkül nyilatkozó szakértő szerint ez a politika ugyanakkor komoly kockázat az állami cég pénzügyi stabilitására, hacsak nem fagyasztja be valamely másik nagy beruházását, például a Déli Áramlat európai gázvezeték megépítését, amelynek a jelenlegi bekerülési költségét 30 milliárd dollárra teszik.
