Gazdaság

150 ezer forint lehet a minimálbér

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2014. 09. 26. 15:38

Bruttóban lenne ennyi. Legkésőbb a kormányzati ciklus végéig azt szeretnék ugyanis elérni a szakszervezetek, hogy aki dolgozik, az legalább a létminimumot megkeresse nyolcórás munkával.

Korábban a témában:

A szakszervezetek már elkezdték kidolgozni javaslataikat arra, hogy mennyi legyen jövőre, sőt a következő években a minimálbér. Két egymással nagy vonalakban összhangban lévő javaslat is készült. Az egyik a LIGA Szakszervezeteké, a másik a Magyar Szakszervezeti Szövetségé (MSzSz).

A javaslatok közös vonása az a célkitűzés, hogy aki dolgozik (8 órában), az ne vigyen haza kevesebbet, mint amennyi az aktuális létminimum. Ez jelenleg a KSH adatai szerint 87 510 forint egyedülállókra. Miközben a nettó minimálbér 66 483 forint. De még akik minimálbér felett keresnek (bruttó 134 ezer forintig) ők is mindnyájan kevesebbet visznek haza (családi adókedvezmény nélkül), mint amennyi a létminimum. Ez pedig dolgozói szegénységhez vezet, amit az érdekképviseletek fel szeretnének számolni.

S bár javaslataikat egymástól függetlenül készítették el, közösen akarnak fellépni a cél érdekében – tudtuk meg a MSzSz elnökétől, Pataky Pétertől. És minél előbb szeretnének megállapodni a kormánnyal és a munkáltatói érdekképviseletekkel.

A LIGA hároméves programja

Bár a költségvetési keretszámok még nem ismertek, a LIGA szerint már el lehet kezdeni a tárgyalásokat. Hiszen Magyarország miniszterelnöke már két egymást követő évértékelőjében is kijelentette, hogy Magyarország jobban teljesít. Sőt, több fontos gazdasági mutatónál felülmúljuk az Európai Unió átlagát. Ezért a szakszervezet szerint itt az ideje, hogy Magyarország egyre többet adjon vissza azoknak az adófizető munkavállalóknak, akik végső soron vállukon hordták a válság alatt az ország terheit.

A következő ábrán jól látszik, hogy a nettó minimálbér milyen ki smértékben nőtt az utóbbi években, és egyre jobban lemaradt a létminimum mögött.

létminimum minimálbér táblázat (létminimum, minimálbér, táblázat, 150 ezer forint lehet a minimálbér)Forrás: liganet.hu

A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók tömegeinek érdekeit pedig szerintük valószínűleg az szolgálná a legjobban, ha szakítva az elmúlt évek – válság által meghatározott – hagyományaival a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek megállapodnának egy hároméves felzárkóztató programról.

Ennek lényege pedig az lenne, hogy 2015-2017 között minden évben úgy emelkedjenek a legalacsonyabb bérek, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér összege megegyezzen a létminimum összegével. Ezzel párhuzamosan a LIGA szerint a bérajánlás mértékéről is célszerű úgy megállapodni, hogy lassan, de biztosan megkezdődjön a magyarországi bérek felzárkóztatása Európához.

MSzSz: Program a dolgozói szegénység ellen – aki dolgozik, az legalább egyék

Az MSzSz is hasonló eredményre jutott, amikor (a Ligától függetlenül) a bélfelzárkóztatásról készített tervet. Csak ők 2018-ra szeretnék elérni, hogy annyi legyen a nettó minimálbér, mint a létminimum. Komplex javaslatukban a kivitelezés lehetséges alternatíváit is megmutatják.

Kitérnek arra is, hogy a munkáltatóknak sem könnyű, hiszen versenyezniük kell a termékeikkel, szolgáltatásaikkal. De azt sem tartják elfogadhatónak, hogy egymillió ember keresete nem éri el a létminimumot.

Kétpúpú teve helyett harangot

Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a magyar bérrendszer egy kétpúpú teve, vagyis a minimálbér környékén keresők vannak nagy létszámban és az átlagbér körül keresők.

MSZSZ táblázat (létminimum, minimálbér, táblázat)Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, ábra: Magyar Szakszervezeti Szövetség

Optimális az lenne a szakszervezetek szerint, ha harang alakú görbét rajzolna ki a bérstatisztika, átlagbércsúccsal.

A területi egyenlőtlenségekre is kitérnek: Szabolcsban például az átlagbér 132 ezer forint volt tavaly. Ami ugye azt jelenti, hogy a megyében átlagban a létminimumnál kevesebbet vittek haza az emberek. Zalában pedig a foglalkoztatottak 31,6 százaléka kapott vagy minimálbért, vagy bérminimumot. Vagyis az ország egyes részeiben tömeges a dolgozói szegénység.

MSzSz ajánlat a társadalmi béke érdekében

• Egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét.
• Meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt.
• Jelenleg a nettó minimálbér összege (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum értéknek 76 százaléka. A különbség fokozatos csökkentésére van szükség, hogy 2018-ra le lehessen nullázni.
• A minimálbér emelésének hatását végig kell vezetni a közalkalmazotti rendszeren. Az ágazati életpályamodellek ezen felül további emeléseket kell, hogy eredményezzenek főképpen a munkaerőhiánnyal küzdő területeken.
• Ezzel együtt az államnak vállalnia kell, hogy minden évben legalább a minimálbér emelésének megfelelő mértékékű általános béremelést hajt végre az állami vállalatoknál.

Az előző négy évben 11,4 százalékkal nőtt a létminimum értéke, ami éves átlagos 3,9 százalékos növekedést jelentett. Az MSzSz szerint amennyiben élünk azzal az optimista feltételezéssel, hogy a létminimum értéke kb. 10 százalékos mértékben növekszik a kormányzati ciklus alatt, akkor a 2018-as összeg 98 200 forint lehet. Ennyi kellene, hogy legyen tehát 4 év múlva a nettó minimálbér. Változatlan adószabályok mellett ehhez 150 ezer forintra kellene emelni a bruttó minimálbért 2018-ra. Ami a mostani 101 500 forinthoz képest majdnem 50 százalékos emelés.

Munkáltatói érdekképviselet: ez elképzelhetetlen

Megkerestük a munkáltatói oldalt is, hogy ők mit szólnak a két egymáshoz nagyon hasonlító szakszervezeti javaslathoz. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy elképzelhetetlennek tart egy több évre szóló megállapodást. Zs. Szőke Zoltán már azzal is beérné, ha a jövő évi minimálbérekről mihamarabb meg tudnának egyezni. Ehhez szerinte az is kellene, hogy meglegyen már a jövő évi költségvetés, és annak fő számai.

Zs. Szőke azt is megjegyezte, a szakszervezetek minden évben azzal indítanak, hogy el kéne érni a minimálbérrel a létminimumot. Csakhogy a létminimum szociális kategória, a munkabér meg nem az, hanem munkajogi kategória. Vagyis az elvégzett munka alapján jár – szögezte le.

S bár a kereskedők képviselőjeként maga is örülne, ha többet keresnének, és így többet költenének a dolgozók, de munkáltatóként elképzelhetetlennek tart akkora emelést, amekkorát a szakszervezetek szeretnének.

Hogy kivitelezhető legyen

Az MSzSz arra is gondolt, hogy ekkora bruttóbér-emelés túl megterhelő lenne a munkáltatóknak, ezért alternatív javaslatokat is megfogalmazott. Az egyik, hogy az évi 10 százalékos nettóbér-emelés egy részét egyfajta átmeneti adókedvezménnyel lehetne megoldani (akiknek már ma is nulla az szja a családi adókedvezmény miatt, azoknak pedig negatív adókedvezményt javasolnak). Ez az a kedvezmény aztán fokozatosan megszűnne, és bruttó keresetté alakulna át elképzelésük szerint. Költségvetési fedezetként pedig a bérfelzárkózási program hatására befolyó többlet adó- és járulékbevételt jelölték meg.

A másik javaslatuk, hogy ne legyen adókedvezmény, de a munkáltatók bérterheit csökkentsék a költségvetésből befolyó többletbevételből. Ami akár lehetne egy a korábbi bérkompenzációhoz hasonló megoldás is. A program megvalósításához pedig garanciális elemként háromoldalú szakmai és jogi egyezség megkötését szorgalmaznák, és folyamatos kontrollt. Vagyis azt szeretnék, ha jogszabályban rögzítenék a kiszámítható bérfelzárkóztatás programját. Pataky Péter szerint ugyanis a bizonytalanság ma az egyik legnagyobb gond a gazdaságban. Ezért is szorgalmazzák a szakszervezetek a ciklus végéig szóló megállapodást.

Ha csak úgy nem

Rákérdeztünk, vajon a munkáltatóknak nem lenne-e jó, ha kiszámíthatóbban tervezhetnének azáltal, hogy évekre előre tudnák, mekkora lenne a béremelés. Zs. Szőke Zoltán erre úgy reagált, hogy a munkavállalóknak persze jó lenne ez a fajta kiszámíthatóság, de a munkaadóknak nem. Hiszen nem tudhatják előre, mit hoznak a következő évek: jobbat, vagy rosszabbat. Ha jobbat, akkor nincs akadálya az emelésnek. Ha nem, akkor viszont van.

Kérdeztük tőle, mit szól az MSzSz alternatív javaslataihoz, ahhoz, hogy nem tennének minden terhet a munkáltatókra, hanem az állami szerepvállalást is szorgalmaznák az adórendszeren keresztül. Azt mondta, ilyen megközelítésben a javaslattal mindenképpen kellene foglalkozni. Például a munkahelyvédelmi akcióterv támogatását ki lehetne terjeszteni a minimálbérre, vagy visszahozni a bérkompenzációt, esetleg más járulékkedvezményt, ami segítené a béremelést.

De nagy kérdés szerinte az, hogy a munkáltatói terhek támogatását lehetővé tenné-e a költségvetés. Czomba Sándorral egyébként már egyeztettek, és hamarosan elkezdődnek a háromoldalú tárgyalások – tudtuk meg tőle.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Kommentek

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.