Merre tarthat az alapkamat, a GDP-növekedés, lesz-e érdemi hatása a Növekedési Hitelprogramnak, és milyen lehet a gazdaságpolitika a választások után? A Portfolio.hu Forint 2014 három külföldi szakértője nem mindenben értett egyet.
Kamatvágás jöhet vagy kamatemelés?
Tovább vághatja a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot még akkor is, ha ez nem feltétlenül indokolt és a forintárfolyam gyengüléséhez is vezet – véli Benoit Anne, a Societe Generale, David Lubin a Citi és Demetrious Efstathiou, a Standard Bank londoni elemzője.
Viszont az amerikai, a kínai, illetve a feltörekvő piaci fejlemények miatt változó világban fennmaradhat a nyomás az MNB-re a kamatemelés irányába. A Portfolio.hu Forint 2014 szakértői utaltak arra, hogy érdemes figyelni a feltörekvő kötvénypiaci folyamatokra, mert az többek között a forint árfolyamát is lényegesen befolyásolhatja a következő időszakban.
Ezzel együtt a szakértők úgy vélik, az elkövetkezőkben az MNB várhatóan továbbra is kitart eddigi álláspontja mellett; folytatja az alapkamat-csökkentést; legfeljebb két 10-10 bázispontos kamatcsökkentés jöhet, így az várhatóan 2,50 százalékra mérséklődhet.
GDP és NHP
Abban is egyetértettek, hogy idén 2 százalék körüli GDP-növekedés várható Magyarországon, de abban már nincs egyetértés közöttük, hogy ebben mekkora szerepe lehet a jegybank Növekedési Hitelprogramjának.
Bennoit Anne, a Societe Generale azt mondta: várakozásuk szerint az élénkülő külső kereslet, illetve a folytatódó indirekt költségvetési lazítás hatására a GDP növekedési üteme idénre elérheti a 2 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja második fázisának lazább hozzáférési feltételei várhatóan több céget juttathatnak majd hitelhez, ami így pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez, igaz, ennek mértéke az MNB által becsült 0,7%-pontnál valószínűleg kisebb lehet.
Mi lesz a gazdaság motorja?
A Citi elemzője David Lubin viszont úgy véli; a Növekedési Hitelprogramnak október óta alig van jelentősége, így nem valószínű, hogy számottevő hatással lesz a 2014-es bővülésre.
A növekedés motorját szerinte előreláthatólag a külső kereslet fűti majd, hiszen a beszerzési menedzserindexek folyamatosan emelkednek, és az élénkülő európai konjunktúrának köszönhetően az exportteljesítmény a teljes kelet-közép-európai régióban javul.
Az EU-s pályázati források fokozott felhasználása miatt pedig a beruházási aktivitás is élénkülhet, aminek hatására erősödhet a belső kereslet, bár ezek elsősorban infrastruktúrafejlesztési projektek, és nem az exportorientált feldolgozóiparra fókuszálnak.
A fogyasztás, úgy véli, valószínűleg mérsékelt lesz, és jelentősebb élénkülés egészen addig nem is várható, amíg a magánszektor nem hoz létre nagyobb mennyiségű új munkahelyet. Véleménye szerint idén 2 százalék körüli lehet a növekedés, a következő évek azonban lassulást hozhatnak, hacsak a választásokat követően nem helyeznek nagyobb hangsúlyt a növekedésélénkítő politikákra.
Mérsékelt növekedés jöhet?
Ezzel szemben a Standard Bank elemzője, Efstathiou, részben a Növekedési Hitelprogramra, részben a csökkenő inflációra, a növekvő vásárlóerőre, illetve fogyasztásra alapozva mérsékelt gazdasági élénkülésre számít. A bankszektorban továbbra is zajló tőkeáttétel leépítés, valamint a rendkívül rossz beruházási környezet azonban valószínűleg továbbra is visszafogja majd a növekedés ütemét.
A választások után bármi elképzelhető?
A Forint 2014 szakértői abban sincsenek egy véleményen, hogy a tavaszi választások után a „normalizálódás” irányába mozdul-e el a magyar gazdaságpolitika. Míg Benoit Anne inkább optimistán néz az április 6. utáni időszakra, addig Demetrious Efstathiou szerint bármi elképzelhető, mivel a jelenlegi kormány az elmúlt években mindig meg tudta lepni a befektetőket.
A választások után a gazdaságpolitika a “normalizálódás” irányába mozdulhat el Bennoit szerint, így például várhatóan a devizahitelek kapcsán nem mondják ki a szerződések alkotmányból levezethető érvénytelenségét, illetve ritkulhatnak a populista jellegű kormányzati bejelentések. A Fidesz azon törekvése azonban várhatóan fennmarad szerinte, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer irányába mozduljon el, illetve a bankrendszerben és az energiaszektorban tovább növekedhet az állami jelenlét.
Ezzel szemben Lubin egyelőre nem látja a jelét annak, hogy változna a gazdaságpolitika. A kormány számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a következő négy évben hogyan élénkítse a növekedést.
Efstathiou szerint enyhülni fog a kormány és a bankok, valamint a közműszolgáltatók között most ellenséges viszony, és lesznek kísérletek a beruházói környezet javítására Magyarországon. Ugyanakkor bármi elképzelhető, mert a kormány az elmúlt években mindig meg tudta lepni a befektetőket.
