Gazdaság

Bojkott lehet a Lidl ellen

A Lidl élelmiszer-kereskedelmi hálózat üzleteinek bojkottjára szólított fel Lengyelországban a Szolidaritás szakszervezet.

Kapcsolódó cikkek

Ennek oka, hogy elbocsátották a Szolidaritás Lidlnél működő üzemi szervezetének csúcsvezetőségét, mert az jobb munkafeltételeket követelt az alkalmazottaknak. A Lidl Lengyelország azt állítja, hogy a felmondás jogszerű volt.

Zaklatták a szakszervezetiseket

Az egész februárban tartó bojkott az első szakasza a szakszervezet tervezett hosszú távú akciósorozatának, mellyel a Lidlnél szokásos munkafeltételek ellen tiltakozik. Marek Lewandowski, a Szolidaritás szóvivője sajtóértekezletén közölte, hogy bírósághoz fordulnak az elbocsátások miatt. A szakszervezet emellett fontolgatja, hogy panasszal fordul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).

A Lidlnél működő üzemi szakszervezetet egy éve alapították. Lewandowski szerint az igazgatóság kezdettől fogva zaklatta a szakszervezet aktív tagjait. Decemberben végül felmondtak a szakszervezeti vezetőnőnek és helyettesének azzal az indoklással, hogy illegális tiltakozó akciókban vettek részt. Lewandowski azzal vádolta a Lidlt, hogy meg akar szabadulni az üzletláncnál működő Szolidaritástól. A szakszervezet azt követelte, hogy több munkaerőt foglalkoztassanak az üzletekben. A Szolidaritás szerint a jelenlegi alkalmazottakat kihasználják, olykor napi 12 órát is dolgoztatják.

Gumiégetés helyett bojkott

Patrycja Kaminska, az üzletlánc szóvivője azt mondta a Gazeta Wyborcza című napilapnak, hogy az elbocsátások jogszerűek voltak, mert a két érintett személy “hamis aláírásokat” nyújtott be, és “több illegális tiltakozó akciót” szervezett.

Nem az első eset Lengyelországban, hogy egy szakszervezet nyilvánosan bírál egy vállalatot, ily módon próbálva nyomást gyakorolni a vezetőségre. Autógumik égetése vagy utcára vonulás helyett a szakszervezetek mind gyakrabban folyamodnak bojkottfelhívásokhoz, hogy a lehető leggyorsabban jobb munkafeltételeket csikarjanak ki.

A Biedronka lengyel diszkont szupermarket-hálózat néhány, a dolgozók kizsákmányolása miatt ellene indított és elveszített per után megpróbálja az “alkalmazottbarát” cég képét kialakítani magáról. A vállalat jelenleg legkevesebb 2 ezer zloty (mintegy 150 ezer forint) havi bér fizet, amely 300 zlotyval (22 ezer forint) több a minimálbérnél. A Kaufland áruházláncnál is sikerült elérni az üzletek blokádjának sorozatával, hogy Lengyelországban minden munkavállalóval határozatlan idejű szerződést kössenek. A Kaufland a Lidllel együtt a német Schwarz-csoporthoz tartozik.

Bojkott Magyarországon

Itthon a bojkott fegyverét leginkább környezetvédelmi problémák ellen veszik elő a civilszervezetek (lásd az Auchan-elleni akció a dunakeszi tőzegláp megóvása érdekében – nem eredménytelenül), de volt már bojkottfelhívás a Detki Keksz Kft. ellen is azért, mert a cég nem akart romákat foglalkoztatni, mert “ha a vásárlóik megtudják, hogy romák dolgoznak itt, visszamondják a megrendeléseket, mert nem akarnak a cigányok kezéből enni”, ahogy azt a cég igazgatója indokolta. Munkakörülmények javítása, s egyéb szakszervezeti ügyekben azonban elég ritka a bojkottfelhívás, s így valószínűleg a bojkottok hatékonysága is kérdés. Holott a bojkott valóban jó fegyver: nem valamit kell tenni, hanem valamit nem kell tenni, így még az óvatosabbak sem nagyon félhetnek a következményektől. A bojkott hiánya a szakszervezeti mozgalom erőtlenségének okaival egyezhet meg: a társadalomban kicsi a szolidaritási hajlandóság, ritka, hogy mások érdekeiért lépjünk, tegyünk valamit, apatikusak és kishitűek vagyunk. Holott a bojkottfenyegetéstől tényleg félnek a cégek, nem véletlenül szervezkednek a bojkott fegyverével fenyegetőzve a szocsi olimpia fő szponzorai ellen az emberi jogi aktiviista szervezetek az orosz homofób törvények ellen – és Moszkva immár hajlik is az enyhítésre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik