Gazdaság
medve (medve)

Elözönlötték a medvék és a farkasok Európát

Van olyan vadon élő állatfaj, amelyből tízszer annyi van ma, mint ötven éve.

Korábban a témában:

A barna medve, a kőszáli kecske és a hiúz hálás lehet a hatvanas-hetvenes évek hosszú hajú hippijeinek. Az akkoriban indult természetvédelmi erőfeszítések ugyanis – bennünket, cinikus magyarokat talán meglepő módon – eredményesnek bizonyultak: Nyugat-Európa védett vadonjaiban lendületesen szaporodnak a prédaállatok és a ragadozók is.

Vissza a vadonba

Az elmúlt ötven év európai vadszaporulatának adatai szerint a megfigyelt 38 állatfaj mindegyikénél nőtt az egyedszám, vagyis több a vadállat – összegzi az adatokat a Wildlife Comeback (Visszatérő vadon) című jelentés. Frans Scheper, a jelentést kiadó holland civil szervezet, a Rewilding Europe vezetője szerint legalább száz további állatfaj esetében hasonló trendeket találtak volna, ha azokat is vizsgálják. Egyes állatfajok esetében drámai a változás: van olyan is, amelyből ma tízszer annyi él Európa rengetegjeiben, mint a hatvanas években.

Ennek hátterében a jelentés szerint általában több tényező áll: vannak olyan állatok, amelyeknek a klímaváltozások miatt megnövekedett az élettere, számos jogszabály is született védelmükben, s ráadásul az államok, civil szervezetek és az állatkertek programszerűen igyekeznek újra benépesíteni a lakatlan területeket az onnan kipusztult állatfajok újratelepítésével.

Fotó: Northfoto

Szarvak, agancsok és rengő tokák

Az alpesi kőszáli kecskék száma mára a korábbi ötszörösére bővült: majdnem negyvenezer pattog belőlük Olaszország, Svájc, Ausztria és Franciaország hegyeiben. Pedig volt olyan időszak, amikor már csak az olasz magashegyi túrázók láthatták természetes közegükben a kecskéket. Ezen az lendített, hogy folyamatosan telepítették vissza az állatkertekből őket a hegyekbe, ahol aztán szépen elszaporodtak. Még jobb helyzetbe kerültek a kecskék Ibériai-félszigen élő rokonai: az ő számuk már az ötvenezret is meghaladja.

Mondjuk, mint ebből a videóból is kiderül, a csavaros szarvú és eszű kecskét azért nem nagyon kell félteni: megvédi magát és nem tűri a méltánytalan bánásmódot.

Az európai bölény például már többször is majdnem kihalt az elmúlt évszázadokban, ám mostanra már majdnem 3000 darab él ismét a kontinensen. Elsősorban Lengyelországban és Ukrajnában élnek – bár a több mint 30 csordában fellelhető 2 vérvonal azért továbbra sem garancia arra, hogy nem fújja el a tonnás állatok jövőjét akár egy fuvallatnyi változás a környezetükben.

A világ legnagyobb szarvasféléje, a jávorszarvas meglepő módon még Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is megél, bár alapvetően jobb szereti a hidegebb északi országokat. Ma már hivatalosan nincs is veszélyben: világszerte vagy másfél millió jávorszarvas rágja a növényeket, s ennek fele Európában kérődzik. Vajon pár évtized múlva már Magyarországon is kereshetjük a ledobott agancsaikat? Esetleg élőben nézhetjük, ahogy elég meghökkentő módon megeszik az agancsukról levedlett szaruréteget?

És nemcsak a prédaállatok, hanem a ragadozók száma is nőtt.

Farkast és sakált kiáltunk

Több lett az aranysakál, méghozzá nálunk is. A Magyarországon élő több mint hétezer aranysakál adja Európa aranysakál-népességének 11 százalékát. A balkáni származású kutyaféle alapvetően kerüli az embert – egyes elképzelések szerint ezért is vadászik éjszaka – ám van, ahol olyan elterjedt, hogy lakott környéken is látni.

Egész sok a farkas is, bár az állatok zöme Európán kívül él. A mi kontinensünkön körülbelül 12-13 ezer szürke farkas él – mellesleg ez az a kutyaféle, amelyből kedvenceinket eredetileg háziasították. Elsősorban a Kárpátokban és az Ibériai félszigeten élnek.

Magyarországon is lehet őket látni. Egyrészt, az ELTE etológia-tanszékén folytatott híres kísérletekben. Ebben a filmben megnézheti, mi is a különbség a farkas és a kutya között.

 

Másrészt pedig elképesztő módon: a Bükkben. Mint a Hír24 hírműsorának anyagából kiderül, már tavalyelőtt télen, birkát, kecskét, kutyát, macskát pusztítottak el Bélapátfalván. A helyiek nem hittek a szemüknek, hiszen azt tanulták, hogy Magyarországon nem élnek farkasok. A Bükki Nemzeti Park emberei tisztában voltak és vannak vele, hogy farkasok élnek a területükön, csak nem szóltak senkinek. Az eltitkolt hazai farkasokat végül két sánta példány buktatta le.

Cicák és macik

Hasonló számban portyáznak a legnagyobb európai macskák, a hiúzok. Finn, skandináv és kárpátokbéli hegyek közt találkozni velük.

Jó esélyünk van viszont a barna medvével való találkozásra, mivel a szomszédos Romániában van Európa legsűrűbb medveállománya. Ezer négyzetkilométerre 100-200 medve jut, hússzor annyi, mint például Svédországban. Összesen körülbelül hatezer medve él Romániában, ezzel Oroszország után itt él a legtöbb a kontinensen.

 

Nálunk a nyulak

A múlt évi mélypont után 2013-ban bővülhet az apróvad-szaporulat és a törzsállomány – közölte Jász-Nagykun-Szolnok megye fővadásza az MTI-vel.

Kasuba András elmondta: az október 1-jén kezdődött mezeinyúl- és fácánvadászati szezon kedvezőbb előjelekkel és várakozásokkal indul a tavalyinál. Köszönhető ez elsősorban a tavalyinál hűvösebb, csapadékosabb ősznek, ráadásul a betakarítási munkák is lassabban haladnak. Így az apróvadállomány elegendő táplálékot és kedvező életfeltételeket talál.

Jelezte: mivel tavasz óta nem volt árvíz, és az aszály sem volt túl hosszú a megyében, a nyúl és a fácán természetes szaporulata idén lényegesen jobbnak ígérkezik az elmúlt évinél.

Így a mezei nyúlból az év utolsó napjáig tartó vadászidény során a 2012-ben elejtett, alig több mint 9000 darabnál lényegesen több kerülhet puskavégre. Tavaly alig 1800 darab élő nyulat fogtak be, ez most a többszörösére nőhet – tette hozzá.

Megemlítette: bár a 2014. február végéig vadászható fácánból ugyancsak bőségesebb zsákmányra számítanak, az alacsony törzsállomány miatt a két apróvadfaj egyikének darabszáma sem éri el a kívánatosat.

A fővadász emlékeztetett arra: Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt tíz évben negyedére esett vissza a mezei nyúl populációja, és a fácánok is jelentősen megfogyatkoztak.

Kasuba András rámutatott: az élő nyulakat szinte teljes egészében a szokásos exportpiacokon adják el, azaz 85 százalékukat Olaszországban, míg a többit zömmel Franciaországban értékesíti a megye 68 vadgazdálkodó szervezete.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.