A barna medve, a kőszáli kecske és a hiúz hálás lehet a hatvanas-hetvenes évek hosszú hajú hippijeinek. Az akkoriban indult természetvédelmi erőfeszítések ugyanis – bennünket, cinikus magyarokat talán meglepő módon – eredményesnek bizonyultak: Nyugat-Európa védett vadonjaiban lendületesen szaporodnak a prédaállatok és a ragadozók is.
Vissza a vadonba
Az elmúlt ötven év európai vadszaporulatának adatai szerint a megfigyelt 38 állatfaj mindegyikénél nőtt az egyedszám, vagyis több a vadállat – összegzi az adatokat a Wildlife Comeback (Visszatérő vadon) című jelentés. Frans Scheper, a jelentést kiadó holland civil szervezet, a Rewilding Europe vezetője szerint legalább száz további állatfaj esetében hasonló trendeket találtak volna, ha azokat is vizsgálják. Egyes állatfajok esetében drámai a változás: van olyan is, amelyből ma tízszer annyi él Európa rengetegjeiben, mint a hatvanas években.
Ennek hátterében a jelentés szerint általában több tényező áll: vannak olyan állatok, amelyeknek a klímaváltozások miatt megnövekedett az élettere, számos jogszabály is született védelmükben, s ráadásul az államok, civil szervezetek és az állatkertek programszerűen igyekeznek újra benépesíteni a lakatlan területeket az onnan kipusztult állatfajok újratelepítésével.
Fotó: Northfoto
Szarvak, agancsok és rengő tokák
Az alpesi kőszáli kecskék száma mára a korábbi ötszörösére bővült: majdnem negyvenezer pattog belőlük Olaszország, Svájc, Ausztria és Franciaország hegyeiben. Pedig volt olyan időszak, amikor már csak az olasz magashegyi túrázók láthatták természetes közegükben a kecskéket. Ezen az lendített, hogy folyamatosan telepítették vissza az állatkertekből őket a hegyekbe, ahol aztán szépen elszaporodtak. Még jobb helyzetbe kerültek a kecskék Ibériai-félszigen élő rokonai: az ő számuk már az ötvenezret is meghaladja.
Mondjuk, mint ebből a videóból is kiderül, a csavaros szarvú és eszű kecskét azért nem nagyon kell félteni: megvédi magát és nem tűri a méltánytalan bánásmódot.
Az európai bölény például már többször is majdnem kihalt az elmúlt évszázadokban, ám mostanra már majdnem 3000 darab él ismét a kontinensen. Elsősorban Lengyelországban és Ukrajnában élnek – bár a több mint 30 csordában fellelhető 2 vérvonal azért továbbra sem garancia arra, hogy nem fújja el a tonnás állatok jövőjét akár egy fuvallatnyi változás a környezetükben.
A világ legnagyobb szarvasféléje, a jávorszarvas meglepő módon még Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is megél, bár alapvetően jobb szereti a hidegebb északi országokat. Ma már hivatalosan nincs is veszélyben: világszerte vagy másfél millió jávorszarvas rágja a növényeket, s ennek fele Európában kérődzik. Vajon pár évtized múlva már Magyarországon is kereshetjük a ledobott agancsaikat? Esetleg élőben nézhetjük, ahogy elég meghökkentő módon megeszik az agancsukról levedlett szaruréteget?
És nemcsak a prédaállatok, hanem a ragadozók száma is nőtt.
Farkast és sakált kiáltunk
Több lett az aranysakál, méghozzá nálunk is. A Magyarországon élő több mint hétezer aranysakál adja Európa aranysakál-népességének 11 százalékát. A balkáni származású kutyaféle alapvetően kerüli az embert – egyes elképzelések szerint ezért is vadászik éjszaka – ám van, ahol olyan elterjedt, hogy lakott környéken is látni.
Egész sok a farkas is, bár az állatok zöme Európán kívül él. A mi kontinensünkön körülbelül 12-13 ezer szürke farkas él – mellesleg ez az a kutyaféle, amelyből kedvenceinket eredetileg háziasították. Elsősorban a Kárpátokban és az Ibériai félszigeten élnek.
Magyarországon is lehet őket látni. Egyrészt, az ELTE etológia-tanszékén folytatott híres kísérletekben. Ebben a filmben megnézheti, mi is a különbség a farkas és a kutya között.
Másrészt pedig elképesztő módon: a Bükkben. Mint a Hír24 hírműsorának anyagából kiderül, már tavalyelőtt télen, birkát, kecskét, kutyát, macskát pusztítottak el Bélapátfalván. A helyiek nem hittek a szemüknek, hiszen azt tanulták, hogy Magyarországon nem élnek farkasok. A Bükki Nemzeti Park emberei tisztában voltak és vannak vele, hogy farkasok élnek a területükön, csak nem szóltak senkinek. Az eltitkolt hazai farkasokat végül két sánta példány buktatta le.
Cicák és macik
Hasonló számban portyáznak a legnagyobb európai macskák, a hiúzok. Finn, skandináv és kárpátokbéli hegyek közt találkozni velük.
Jó esélyünk van viszont a barna medvével való találkozásra, mivel a szomszédos Romániában van Európa legsűrűbb medveállománya. Ezer négyzetkilométerre 100-200 medve jut, hússzor annyi, mint például Svédországban. Összesen körülbelül hatezer medve él Romániában, ezzel Oroszország után itt él a legtöbb a kontinensen.
