Újabb banki megállapodásról értesült az Azénpénzem.hu. Úgy tudják, a bankok a tartozás kétharmadát engednék el a devizahiteleseknél, és még az ingatlan eladásában is segítenének. Ennél bővebben azonban nem fejtették ki, miről lenne szó. Ezért megkérdeztük a Bankszövetséget, lehet-e tudni részleteket erről a tervről. Ha válaszolnak, közöljük.
Eddig is előfordult, hogy a tartozás 80 százalékát is elengedték
A lap megemlíti, korábban is volt már olyan bank, amely egyedi esetben elengedte a tartozás 80 százalékát, cserébe azért, ha az ügyfél 20 százalékot befizetett. Ezek az egyedi egyezségek persze úgy tudtak csak létrejönni, hogy az érintett ingatlant el kellett adni.
Csak a lakáshiteleseket mentenék meg
Vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beszélt a devizahitelesek megmentéséről, hangsúlyozva, hogy csak a lakáshitelek terhein enyhítenének. És megismételte azt is, hogy ők sem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. Kérdés, hogy ennek a feltételnek hogyan felelne meg például az adósság kétharmadát elengedő elgondolás
Varga megerősítette: a november elsejei határidő változatlanul áll, addig kell a bankoknak megoldaniuk a problémát, különben a kormány fog lépni. Azt is leszögezte, nem forintosításról lesz szó. A kormány pedig anyagilag csak akkor szállna be az adósmentésbe, ha az nem veszélyeztetné a hiánycélt.
Felezzenek a bankok és a hitelezők
A portál megemlíti azt is, hogy Léhmann György siófoki jogász kidolgozott egy szerződéstervezetet, amit a miniszterelnöknek is elküldött. Lényege az lenne, hogy a Kúria döntését figyelembe véve semmisnek mondatná a devizahiteles szerződéseket, és a szerződések újrakötésénél az egyezkedésnek is teret adna.
A javaslat a kamatot a svájci frank alapkamathoz kötné, de a felárban engedne egyedi döntést. S a veszteségeket felezné a bankok és az adósok között.
Nem „bármi áron” mentenék
Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok többsége megfontolt döntést vár, és elsősorban egy, az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna. Túlnyomó részük támogatja azt, hogy valamilyen formában megsegítsék a devizahiteleseket, a beavatkozás mértékéről azonban már megoszlanak a vélemények.
Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni. A válaszadók többsége (53 százaléka) szerint viszont ésszerű keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megsegítésének módját. A megkérdezettek közel negyede csak a leginkább rászorulóknak nyújtana segítséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek a devizahitelesek megsegítését.
