A kormány vasárnap hirdette meg „Magyarország nem hagyja magát! Védjük meg a rezsicsökkentést!” címmel országjáró rendezvénysorozatát. A kommunikációban igyekeznek minél több „rezsiérdemet” kidomborítani. Azt mondják például, hogy a Fidesz választási programjában vállalta, hogy mindent megtesz a családok terheinek csökkentéséért.
Kidomborítják: a kormány egyik első döntése volt 2010-ben, hogy befagyasztotta a rezsiárakat. Azt is hozzáteszik: ennek köszönhetően már 2010 és 2012 között is több mint 400 milliárd forintot tudtak megtakarítani a magyar családok. Szépen hangzik, csak egy baj van vele. Hogy a statisztikai hivatal adatai nem támasztják alá…
Szép szavak – rideg valóság
A GKI vezérigazgatója már 2011 decemberében cáfolta lapunkban a KSH adatai alapján, hogy a rezsiár-befagyasztás megtörtént volna. A fűtési, világítási kiadások (a teljes háztartási kiadás 10,9 százaléka) 2011-ben 5,9 százalékkal növekedtek. Ez kissé elmaradt a 2010-es 7,5 százaléktól, de jelentősen meghaladta a 2009-es, „nem-befagyasztós” Bajnai-kormány alatti 2,7 százalékos mértéket.
Ezen belül 2011-ben különösen rosszul jártak a szénnel, brikettel fűtők, hiszen nekik 5,3-8,3 százalékkal kellett többet fizetniük, mint az előző évben. A gázszámla 5,6 százalékos emelkedése vagy a távfűtés 7,6 százalékos növekedése szintén jelentős érvágás volt. Ehhez képest az áramár 3,4 százalékos emelése gálánsnak tekinthető – írta.
2012-ben is nőttek a rezsiköltségek
A következő évben sem érhető tetten a befagyasztás ténye. Az ígéret már csak az áfa 2 százalékos emelése miatt sem teljesülhetett. Az elektromos energia ára 3,6 százalékkal, a vezetékes gázé pedig több mint 7 százalékkal növekedett ebben az évben.
A napi.hu összesítése szerint így 2010 és 2012 között éves átlagban 4,1 százalékkal növekedett az áram és 18,3 százalékkal a gáz ára. A portál azt is kigyűjtötte, hogyan változtak az energiaárak 2000 és 2010 között. Ha kíváncsi a részletekre, kattintson!
