Csányi Sándor tagja annak a kiválasztott szűk csoportnak, amely tudja, mi jár Orbán Viktor fejében – írta a hírügynökség. Nevük elhallgatását kérő források ennek igazolására emlékeztettek rá, hogy az OTP-vezér 2010-ben a bankok úgynevezett válságadójának elfogadása előtt fel is használta befolyását, hogy megakadályozza az elfogadottnál brutálisabb közteher bevezetését, amely csődbe vitte volna a bankrendszert. Csányi érte el az ötlet „felvizezését”, pedig Orbán ritkán változtatja meg véleményét.
A Reuters – a bankárhoz közelálló több forrás alapján – azt írta, hogy Csányi februári szívműtétjekor egy az aortáját és a szívbillentyűjét érintő genetikus hibát korrigáltak, de öt rehabilitáció után orvosai visszaengedték dolgozni. A bankvezér gondolkodik azon, hogy feladja a vezérigazgatói posztot és megmarad csupán elnöknek az OTP élén, de nem a közeli jövőben. A betegségéről szóló újsághír lehet a kormány trükkje, amivel alá akarják ásni a pozícióját – mondta több forrás. Bár bizonyíték nem támasztja alá, hogy a cikk a kabinet sugalmazására született, de nyilvánvaló, hogy a kormány célba vette Csányit – mondta egy névtelenséget kérő magyar bankár a hírügynökségnek.
OTP: szerdán ad magyarázatot Csányi
A Napi Gazdaság szerint külföldön tartózkodik Csányi Sándor, az OTP első számú vezetője, aki szerdán tart tájékoztatást a bank dolgozóinak arról, miért adta el részvényeit.
Fotó: MTI, 2003.
Közben a Világgazdaság arról ír, hogy Csányi Sándor pénteken és valószínűleg tegnap is folytatta az eladást, miközben sajtóhírek szerint két minisztérium is dolgozik a devizahiteleseknek szóló mentőcsomagon, amelyek közül szerdán választ a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium csupán az árfolyamrés problémájára keres megoldást, míg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy drasztikusabb, a korábbi végtörlesztéshez hasonló „végleges” megoldáson dolgozik.
Többen úgy vélik, hogy a kormány újabb adósmentése minden bizonnyal a bankoknak, közülük is leginkább a piacvezető OTP-nek fog a legjobban fájni. Ennek végiggondolása után dönthettek úgy Csányi Sándorék, hogy a káraik enyhítéséért mielőbb megválnak részvényeiktől. Nemcsak a bankok, a devizahitelesek is aggódnak a kormányülés miatt.
A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet abban bízik, hogy egy szakmai alapon történő döntéshozatalnál “nem mellőzhető a hazai pénzügyi szektor felelősségének a megállapítása, mely a kártalanítási és kártérítési folyamatok megindulásához vezet. Az egyesület szerint azonban aggodalomra adhat okot, hogy a sajtóhírek a hitelek felvételkori árfolyamán történő forintosításról szólnak és az árfolyamváltozás terheinek a megosztásáról. Az egyesület szerint a kormánynak a névlegesen devizában nyilvántartott tartozások teljes egészét el kellene törölni.
A Fidesz mindent megtesz, hogy megoldást találjon
Kocsis Máté a köztévé reggeli műsorában közölte: az MSZP korábban gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket, belehajszolta a magyarokat a devizahitelekbe, míg a Fidesz mindent megtesz azért, hogy megoldást találjon az adósok gondjaira. A párt kommunikációs igazgatója azt mondta: 2002-2010 között a devizahitelek összege a 140-szeresére emelkedett, és ez az óriási hitelállomány 1 225 ezer lakossági jelzálog-fedezetű szerződésben volt megtalálható. A lakossági devizahitelek aránya 1200 milliárd forintról 6300 milliárd forintra emelkedett.
