Valahol mindnyájunk tudatában benne van, hogy kor, nem, bőrszín, vallás stb. alapján nem szabad diszkriminálni. Úgy gondoltuk, ez igaz az álláshirdetésekre is. Ezért is lepődtünk meg, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) oldalán találtunk olyan álláshirdetést, amelyben kikötötték, hogy elsősorban nőket vagy kizárólag férfit keresnek. S több olyan hirdetés is volt, amelyben leírták, csak pályakezdők vagy csak 25 év alattiak jelentkezését várják. Ami persze pozitív diszkrimináció, de ettől még kirekeszti azokat, akik nem férnek bele a skatulyába.
Kiszűrik
Érdeklődtünk, hogy a piacvezető Profession.hu-nál (mely a lapunkat is kiadó Sanoma Média Zrt. tulajdona) hogyan kezelik ezt a kérdést. Az állásportál azt válaszolta, nagyon szigorú szabályok szerint működnek, szűrik az álláshirdetéseket, és a diszkriminatív elemeket kiszedik belőlük.
Az NFSZ oldalára a megyei munkaügyi központok teszik fel a cégek álláshirdetéseit, ezért a központokat felügyelő kormányhivatalokat is megkerestük, ahol hasonló válaszokat kaptunk. Tehát szűrik, de mégis megjelenik a diszkrimináció.
Férfi és női munka?
Budapest Főváros Kormányhivatalának Kormánymegbízotti Kabinetje például azt írta, a munkaügyi központ munkatársainak a munkaerőigényt formai és tartalmi szempontból is ellenőrizni kell.
Például ezt látjuk az NFSZ oldalán
A diszkriminatív jellegű korlátozásokat csak abban az esetben fogadhatja el a közvetítő – így a Munkaügyi Központ is –, ha az a munka jellegéből, természetéből fakadó speciális követelmény vagy körülmény. Nehéz fizikai munkánál például a hirdető megjelölheti, ha csak férfit szeretne foglalkoztatni.
Kicsit ezen is csodálkoztunk, hiszen a Munka Törvénykönyve már nem ismeri a „férfi” és „női” munka fogalmát. Ki milyen munkára érzi magát képesnek, arra jelentkezhet, így például már női mozdonyvezetők is vannak.
40 év nem, pályakezdő igen?
A főváros még azt is írta válaszában, hogy életkori kitételt (pl. 40 év alatti dolgozót keres) viszont semmilyen esetben sem határozhat meg a munkáltató – szögezték le. Ehhez képest több hirdetésben is szerepel, hogy 25 év alattiak jelentkezését várják. Arról azonban nyilatkozhat a munkáltató, ha pályakezdőt szeretne foglalkoztatni – tették hozzá.
A pályázat kivétel?
A Csongrád Megyei Kormányhivatal azt is közölte, hogy amennyiben a munkáltató uniós vagy hazai forrásból elnyert pályázat kapcsán hirdeti meg az állást, akkor a pozitív diszkrimináció lehetséges. Példaként említettek olyan támogatási formát, amelynél a gyesről, gyedről visszatérő nők vagy a pályakezdők foglalkoztatását segítik.
Megjegyezték még: ennek feltüntetése kimondottan az álláskeresők érdekét szolgálja. Hiszen így feleslegesen nem keresik fel azon munkáltatókat, akik a korábban említett támogatási forrásokból kizárólag egy adott célcsoport foglalkoztatását valósíthatják meg.
Lehet is, meg nem is
Ezek után az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultunk, mondják meg, megengedett-e az álláshirdetésekben a diszkrimináció. Válaszukból elég felemás helyzet körvonalazódott.
Ha hatósági jogkört gyakorló szerv, önkormányzat, minisztérium ad fel diszkriminatív tartalmú álláshirdetést, amelyben korra, nemre, stb. vonatkozó elvárást fogalmaz meg, számíthat tá, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság hivatalból vizsgálatot indít vele szemben.
Gazdasági társaságokkal, egészségügyi intézményekkel, múzeumokkal, könyvtárakkal, közszolgáltatást végző szervezetekkel szemben azonban diszkriminatívnak minősülő álláshirdetés megjelentetése esetében hivatalból eljárás nem indítható, csak konkrét panaszos kérelmére.
A vizsgálaton van a hangsúly
Megtudtuk: sem az egyenlő bánásmódról szóló törvényben, sem a Munka Törvénykönyvében nincs olyan kitétel, mely szerint egy diszkriminatív álláshirdetés megjelentetése önmagában sértené az egyenlő bánásmód követelményét. A vizsgálaton van a hangsúly, ugyanis vannak esetek, amikor egy látszólag diszkriminatív álláshirdetés miatt indult vizsgálat nyomán kiderül, hogy a munkáltató mégsem okozott hátrányos megkülönböztetést.
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Bírság is lehet a vége
Lényeg az, hogy ha konkrét panasz érkezik a hatósághoz, mondjuk azzal, hogy egy nő jelentkezett egy férfinak meghirdetett állásra, vagy egy 42 éves egy 40 év alattiaknak szóló hirdetésre, és feltételezhető, hogy ezek miatt a kritériumok miatt utasították el, akkor már elindítja a vizsgálatot a hatóság. Most is van előttük hasonló ügy. Felkeresik a munkáltatót, kikérdezik, hányan jelentkeztek az állásra, milyen korúak, akit vagy akiket végül felvett, hány évesek, stb. Ha pedig beigazolódik a diszkrimináció, akkor megállapítják a jogsértést.
A jogsértővel szemben a hatóság – a jogsértés súlyának függvényében – többféle szankciót is alkalmazhat, így pl. a jogsértés abbahagyására kötelezheti a munkáltatót, eltilthatja a jövőbeni jogsértéstől, közzéteheti a határozatot a honlapján vagy a jogsértő honlapján, illetve 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
A pozitív diszkriminációról
Kivétel azonban az az eset, amikor törvényben, rendeletben rögzített ún. pozitív diszkriminációról – helyesen: előnyben részesítésről – van szó. Ilyen például a munkahelyvédelmi akcióterv és a többi, foglalkoztatást elősegítő állami program is. Vagyis ha egy munkáltató azért írja le a hirdetésében, hogy teszem azt pályakezdőt, 25 év alattit, 55 év felettit, regisztrált álláskeresőt alkalmazna, mert ki szeretné használni az ezzel járó, törvényben garantált előnyöket, akkor hiába tesz panaszt az álláskereső, a vizsgálatot megszünteti a hatóság.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kollektív szerződésben rögzítik, hogy a munkavállalók mely csoportját kívánják előnyben részesíteni a foglalkoztatáskor, vagy valamilyen juttatás biztosítása esetében.
Nem jogsértő, de szűrni kell
Ezek alapján az NFSZ honlapján megjelenő, korra, nemre való szűkítést tartalmazó álláshirdetések sem ütköznek eleve jogszabályba, hiszen azokat zömében gazdasági társaságok hirdetik meg. Viszont a hatóság korábban jelezte ezt a problémát azzal, hogy lehetőség szerint szűrjék a kirekesztő, például korra, nemre vonatkozó kikötéseket. Ezzel szeretnék elejét venni annak, hogy az álláskeresők diszkriminációt éljenek meg.
