Tóth Sándor arra kérte a Hír24-et, derítsük ki, hogyan fordulhat elő valakivel, hogy behajtót küld rá a bank, amikor nem is állnak semmilyen kapcsolatban. Vele ugyanis ez történt.
Tévedés volt
A Citibanknak évek óta nem volt ügyfele Tóth Sándor, és semmilyen tranzakciót nem bonyolított náluk. Mégis azzal hívta fel hónapokkal ezelőtt az Intrum Justitia behajtócég, hogy keresse fel őket, mert tartozik a banknak. De hogy milyen tartozásról van szó pontosan, azt a behajtó nem árulta el neki.
Végül a banktól érkezett egy értesítés (aláírás és dátum nélkül), amelyben azt írták, tévedés történt, és megszüntetik a behajtási eljárást. Olvasónk ezután kiderítette, kinek írhatna egy felelősségre vonó levelet a Citibanknál (milyen adósság, mekkora összeg, miért nem értesítették), de az erre kapott válaszokból sem derült ki semmi a vélt tartozásról. Pedig nagyon szerette volna megtudni, mi történt.
Szűrési hiba miatt küldtek rá behajtót
A Hír24 is érdeklődött a banknál, de azt nekünk sem árulták el, mekkora tartozást varrtak ideiglenesen Tóth Sándor nyakába. Csak annyit válaszoltak, hogy adminisztrációs hiba történt az adatszűréskor. Ami a bank szerint igen ritka.
Fotó: MTI / EPA
De azért azt is hozzátette a média- és közösségi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató, Hencz Éva, hogy kollégái dolgoznak azon, hogy minden hibát időben ki tudjanak szűrni. Vagyis hiba azért előfordul.
Már nem követelnek
Megerősítették, nekünk is: sem közvetlenül, sem bármilyen harmadik félen keresztül semmilyen követelésük nincs már Tóth Sándorral szemben. Ami így utólag megnyugtató.
Csakhogy olvasónkat mégiscsak hónapokig zaklatta ok nélkül a behajtó.
Általában így jár el a bank
A Citibank szerint tehát a behajtás téves megindítása nagyon ritka. Jellemzően egyszeri adminisztrációs vagy emberi mulasztás az oka. Ettől függetlenül, mivel több egymásra épülő lépésből álló, összetett folyamatról van szó (a késedelembe esést követő első emlékeztető telefonhívástól a felszólító leveleken át a szerződés felmondását követő peres eljárásig, végül pedig a végrehajtásig).
Ha esetleg valóban tévesen indul is meg a behajtás, az viszonylag korán kiderül – tették hozzá. Kérdés, kinek mi a korán.
Na és az is kérdés, ha a bank először emlékeztet a tartozásra, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy az olvasó csak a behajtótól szerezett tudomást róla… Márpedig Tóth Sándorral ez történt.
Elvileg ellenőrzik
Az Intrum Justitia azt írta, hogy minden, a követeléskezeléshez szükséges olyan dokumentumot (a hitelszerződéstől a felmondólevélen át) begyűjt, mely igazolja, valóban fennáll a követelés, és olyan összegű, mint amit a megbízó (ez esetben a bank) ír.
A behajtócég szerint máskülönben ritka a hasonló eset. Inkább az a jellemző, hogy az ügyfél állítja: nem jogos a követelés. Aztán kiderül, mégis az. Ez persze Tóth Sándort nem vigasztalja, mint ahogy azokat sem, akikre szintén ok nélkül küldhetnek behajtót.
Kártérítés nem kizárt
Ezek után (bár olvasónk nem kérte, de) arra voltunk kíváncsiak, jár-e ilyen esetben valami bánatpénz. Az Intrum Justitia azt írta, csak abban az esetben jogosult az ügyfél kártérítésre, amennyiben bizonyítani tudja, pontosan mekkora összegű kár érte.
A Citibank azt ajánlotta, ha az ügyfél vitatja a tartozást, akkor nekik jelezze, minél mihamarabb, hogy egyeztessenek. Ha ez nem sikerül, az ügyfél panaszt tehet a PSZÁF-nál vagy a Pénzügyi Békéltető Testületnél.
Hozzátették még: ha bebizonyosodik, hogy a bank igénye nem volt megalapozott az ügyféllel szemben (tehát, ha a bank tévesen indította meg a behajtást), az ügyfél kaphat kártérítést. De nem automatikusan, csak ha végigviszi a kártérítési peres eljárást – írta a Citibank.
Azt is elárulták azonban, hogy ha az ügyfél bejelenti nekik a kártérítési igényét, és a bank azt állapítja meg, hogy az jogos, akkor inkább megegyeznek vele peren kívül.
|
Ezt tehetjük, ha ok nélkül küldenek ránk behajtót: |
|
A PSZÁF így foglalta össze, milyen jogorvoslatot kérhet az, akire egy nem létező tartozás miatt küld behajtót a bank. 1. Ha egyáltalán nincs szerződéses kapcsolat a fogyasztó és a pénzügyi szervezet között, akkor polgári peres bíróság tud dönteni a követelés jogszerűségéről/jogszerűtlenségéről. 2. Ha van szerződés a felek között, akkor a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tud dönteni a szerződés érvényességéről, az ahhoz kötődő követelések mértékének jogszerűségéről vagy jogszerűtlenségéről. 3. Amennyiben az utóbbi esetben felmerül a gyanú, hogy a pénzügyi szolgáltató előzetesen megtévesztő, félrevezető tájékoztatást adott a fogyasztónak a követelés mértékéről, jellemzőiről, akkor az ügyfél kérelmére a PSZÁF fogyasztóvédelmi hatósági eljárást folytat le. A 2. és a 3. eljárás feltétele, hogy a fogyasztó előzetesen megpróbálja közvetlenül rendezni (a pénzügyi szolgáltatóhoz írásban beadott panaszbeadvánnyal) a szolgáltatójával a jogvitát. |
