Gazdaság
Számla (számla)

Nem volt elég vonzó az adóamnesztia

Még júliusban mondta azt Orbán Viktor, hogy be kell vonni a közteherviselésbe a külföldön lappangó számlákat. A „hogyan” azóta sem kristályosodott ki. November 15-ig kell kitalálnia a nemzetgazdasági tárcának a megoldást. Ezek szerint az adóamnesztia nem volt elég jó hívó szó.

A miniszterelnök július végén a Liga szakszervezetek elnökével tárgyalt, s utána többek között ezt mondta: egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe „a külföldön lappangó számlákat”. Még akkor megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, pontosan mire is kell itt gondolnunk.

Konkrét választ nem adtak, de nyomatékosították: kiemelt célként kezelik a feketegazdaság elleni küzdelmet. Méghozzá azért, mert érdemi adócsökkentésre az adóbázis szélesítése, a feketegazdaságban ma még adózatlanul megszerzett jövedelmek adózásba való bevonása esetén van lehetőség.

Azt is hozzátették: a minisztérium megvizsgálja többek között a „külföldön lappangó” számlák, azaz az ilyen számlákon lévő, eddig az adózás alól kivont pénzek, jövedelmek  magyarországi közteherviselésbe való bevonásának lehetőségét is. Azóta nem jött hír a megoldásról, ezért szeptember végén újra rákérdeztünk.

Adóamnesztia – sikeresebb, mint korábban

Hétfőn azt közölte az NGM, hogy a magyarok külföldön tartott, adózatlan pénzét elsősorban az adóamnesztia segítségével kívánja a kormány hazacsábítani. Mint tudjuk, erre tavaly január óta van lehetőség.

A minisztérium hangsúlyozta: a jelenlegi offshore amnesztia azért működik sokkal jobban, mint a korábbi, mert teljes névtelenséget biztosít. Az anonimitás úgy valósul meg, hogy az amnesztia keretében hazahozni kívánt pénzről nem az adóhatósághoz kell bevallást tenni, hanem egy kijelölt magyar pénzintézethez kell azt utalni. Ezután jelezni kell a bank felé, hogy élni kívánunk az offshore adóamnesztia lehetőségével. A bank ezután levonja a 10 százalékos mértékű adót, de semmiféle adatot a tranzakcióról nem közöl. A magánszemély ezután szabadon rendelkezhet a pénzével, mivel a kijelölt hitelintézettől kap egy igazolást, amely alapján az adóhatóságnak el kell fogadnia, hogy a pénz legális forrásból származik. Ezzel a lehetőséggel 2012. december 31-ig lehet élni.

Az adóamnesztia keretében tavaly novemberig még csak 15 milliárd, idén július végéig azonban már 55 milliárd forint érkezett haza. De az NGM szerint az utolsó hónapokban ez az összeg még tovább növekedhet.

Győzködnek

A minisztérium válaszában több érvet is összegyűjtött annak bizonyítására, hogy az amnesztia megéri. Így például azt emelték ki, hogy ha valaki nem él a lehetőséggel, akkor az eltitkolt jövedelme után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, nem beszélve az adóbírságról és a késedelmi kamatról. Ezen túl a jövedelmet külföldi bankszámlák segítségével eltitkoló, az adóamnesztiával nem élő vállalkozóknak büntetőeljárással is szembe kell nézniük. Mindemellett az érintettek a jövedelmüket Magyarországon el se költhetik, hiszen a vagyonosodási vizsgálat veszélye folyamatosan ott lebeg a fejük felett.

A kérdés a minisztérium szerint most az, hogy a külföldön tartott jövedelem 10 százaléka fejében megéri-e a magánszemélyeknek megvásárolniuk azt a nyugalmat, amelyet csak az adóamnesztiától remélhetnek.

Tovább keresik a megoldást

Érvek ide vagy oda, úgy tűnik, az adóamnesztia mégsem éri meg annyira azoknak, akik külföldre menekítették a pénzüket. Vagyis nem hozott olyan eredményt, amit a kormány várt. Hiszen a pénteki közlönyben megjelent, hogy a külföldön lappangó pénzek ügyét immár hivatalosan is a nemzetgazdasági tárcára szignálta a kormány.

Az adó- és pénzügyekért felelve november 15-ig kell felmérni, mennyi is lehet a külföldre menekített vagyon, s hogy azt hogyan lehetne bevonni a közteherviselésbe. S annak is utána kell nézniük, máshol hogyan csinálják ezt. Íme, következzen egy példa erre.

Amerikában lesz megoldás

Mint a Deloitte hírt adott róla, az amerikai kongresszus még 2010 tavaszán döntött úgy, hogy a nem Egyesült Államok-beli számlákra jelentéstételi kötelezettséget ír elő. Az erre vonatkozó törvénytervezet (FATCA) célja ugyanaz, amit Orbán Viktor is szeretne. Vagyis hogy az amerikai adózók külföldön tartott – adott esetben eltitkolt – jövedelmeit feltérképezzék, és bevonják a közteherviselés alá.

A gyakorlatban ezt úgy valósítják meg, hogy előírják a külföldi (nem amerikai) pénzügyi intézmények számára: azonosítsák az amerikai adózókat, és a számláikról rendszeresen tegyenek jelentést az amerikai adóhatóságnak. Ehhez egy negatív ösztönző is társul: 30 százalékos forrásadót kell levonni a FATCA-t nem teljesítő pénzintézet (illetve az adatszolgáltatást megtagadó ügyfelek) amerikai forrású kifizetéseiből. Ezt a külföldi bankok úgy kerülhetik el, ha 2013. június 30-áig szerződést kötnek az amerikai adóhatósággal. A szabály érinti a magyar bankokat is, ha amerikai adózók pénzét kezelik.

A szerződéssel rendelkező pénzügyi intézményeknek 2014. szeptember 30-ig kell az első – 2013. évre vonatkozó – korlátozott adattartalmú jelentést megtenniük. Az, hogy mit kell jelenteniük, illetve hogy mi után kell forrásadót levonniuk, később még bővülhet – írta a Deloitte elemzésében.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.