„Végül életben maradt az euró. Sőt, az elmúlt öt évben folyamatosan gyorsult a növekedés, míg az adósságállomány és a kamatköltségek folyamatosan estek. Bár nehéz volt mindezt 2012 sötét napjaiban elképzelni, az európai tőzsdék túlszárnyalták az összes többi jelentősebb piacot az elmúlt évtizedben” – írja sci-fiszerű tanulmányában Peter Berezin, a Bank Credit Analyst montreali elemzőcég egyik munkatársa.
Berezin májusban megjelent elemzésében abba a helyzetbe igyekezett képzelni magát, hogy 2022-t írunk, és sikerült az euróövezet válságát helyrehozni.
Hogy miként „történt” mindez Berezin képzeletében?
Először beütött a drachmakrach. A görögök beintettek az IMF-nek, majd bevezettek egy alternatív pénzt az euró mellé, az „új drachmát”. Az új valuta nem vált be valami nagyon: villámgyorsan 35 eurócentre esett az értéke a kibocsátáskori 1 euróról.
Erre a bankok pánikszerű menekülésbe kezdtek a perifériáról (idetartozik Magyarország is). A spanyol állampapír-piaci hozamok 7 százalék fölé kúsztak. A világ tőzsdéi lélegzetüket visszafojtva vártak.
Az Európai Központi Bank (EKB) lépéskényszerbe került. Bejelentette, hogy annyi eurókötvényt vásárol, amennyi csak kell ahhoz, hogy – Görögország kivételével – minden európai állampapír hozamát 6 százalék alatt tartsák. Végül sosem kellett azonban ezzel a durva beavatkozással élnie, hiszen a befektetőknek nem volt okuk szabadulni a papíroktól – elvégre a fizetésképtelenség az EKB bejelentése nyomán már nem is volt opció.
A lépés nyomán megugrott a német infláció, ami jó helyzetbe hozta a periféria államait (köztünk minket), hisz többet kaptak árujukért. Utólagos bölcsességgel úgy tűnik – írja a szerző a cikkben –, hogy a magas infláció az ár, amit Németország fizetett azért, hogy az euró megmenekült.
Nem hagymázas lázálom – talán
Május óta persze sok minden történt az eurózónában – szögezi le a cikket idéző Economist. Először is már most 7 százalék fölött van a spanyol állampapír hozama. Másrészt pedig az euróövezet vezetői már belátták, hogy ebben a formában nem működőképes a közös pénz, s elköteleződtek egy, a mostaninál szorosabb költségvetési és pénzügyi együttműködés mellett. Hogy ez miként nézhetne ki, az persze nagy kérdés. Hisz kiderült, hogy az EKB nagyon ellenzi az eladósodott államok megsegítését a kötvényeik megvásárlása révén, s az erre létrehozott alap (ESM) forrásai pedig elég korlátozottak. Ezért a kanadai elemzőcég szerint az a valószínű, hogy az ESM bankká válik, s így korlátlanul tud majd újabb tőkét bevonni.
Az Economist szerint vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy ez a szinte hihetetlenül rózsaszínű álom valóra válhat. Az ESM bankká alapításáról például már az osztrák jegybank elnöke, az EKB egyik vezetője is pozitívan nyilatkozott, bár az EKB és Németország korábban ellenezte ezt a verziót.
Emellett Mario Draghi, az EKB vezére múlt héten azt mondta: mindent bevetnek majd az euró megmentése érdekében. A forint azóta erősödik, s ma már a tavaly szeptemberi szintjéig kapaszkodott fel.
Londonban mindig esik az eső
Ám a londoni elemzők szerint várhatóan nem lesz tartós az elmúlt napok piaci eufóriája, amely az eurójegybank (EKB) elnöke és több vezető euróövezeti politikus által az euró megvédéséről tett legutóbbi nyilatkozatok nyomán alakult ki. A Draghi-nyilatkozatot követő kockázatvállalási hullám jót tett a magyar kockázati mutatóknak is. A magyar szuverén devizakötvény-kötelezettségek törlesztésbiztosítási tranzakciói (credit default swaps, CDS) 490 bázispont környékén mozogtak a múlt hét utolsó napjaiban, jóllehet a múlt hét közepén – a legnagyobb citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA kimutatása szerint – még 510 bázispont körüli magyar CDS-középárfolyamokat mértek a londoni piacon.
Az elmúlt kereskedési hét zárására kialakult magyar CDS-árazások azt jelentik, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre a múlt hét utolsó kereskedési napján 490 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínáltak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat Londonban, csaknem 20 ezer euróval olcsóbban, mint a hét közepén.
Meredeken csökkentek az euróövezeti periféria CDS-árazásai is.
