Elég volt egyetlen mondat az Európai Központi Bank elnökétől az euró jövőjével kapcsolatban, és a forint nagyobbat ugrott, mint bármilyen nagy horderejű magyarországi belpolitikai bejelentés hatására. Mario Draghi csütörtökön azt mondta: „minden eszközzel megvédik az eurót, (…) s higgyék el, ez elég lesz.”
Péntekre az euró már csak 283 forintba került, holott tegnap reggel még 287 forintért jegyezték. Tehát 4 forintot nyert azon, ami az euróval történt. (Ezt vessük össze azzal, hogy szerdán Orbán Viktor miniszterelnök kommentárja, miszerint az IMF-tárgyalások egyik fontos nézetkülönbsége a tranzakciós illeték, „csak” egyforintos gyengülést hozott.)
Ám könnyen lehet, hogy az euróval kapcsolatos aggodalmak enyhülése – és ennek forintemelő hatása – átmenetinek bizonyul. Erre utal az is, hogy amikor a német jegybank, a Bundesbank jelezte, az Európai Központi Bank (ECB) által „meglebegtetett” kötvényvásárlási program nem a legjobb módja az eurózóna válságkezelésének, rögtön megszeppentek a befektetők. Meg is állt az euró árfolyamának emelkedése.
Fotó: AFP
Ám ez csak a legutóbbi aprócska felhő az euró egén. Van ott még jó pár (például a görög gazdaságnál jóval nagyobb és nehezebben kimenthető spanyol gazdaság gondjai).
Egyre több az euró hosszabb távú életképességével kapcsolatos kétely Magyarországon is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének csütörtöki kibővített elnökségi ülésén Demján Sándor, a szövetség ügyvezető elnöke egyenesen azt mondta: az eurócsatlakozás kérdése nem aktuális. „Nem azért, mert mi távolodunk Európától, hanem azért, mert az euró távolodik” – fogalmazott. Szerinte 15-20 év múlva nem fog már létezni az euró.
Az ülésen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök szintén nem volt optimista. „Azt a töredelmes vallomást kell tennem, Sándor, hogy neked volt igazad 2010-ben – mondta. – Eltelt két év, és a VOSZ elemzése bizonyult helytállónak: amíg nem éri el a GDP a zóna átlagának 80 százalékát, nem szabad csatlakozni.”
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány hete a Heti Válaszban megjelent véleménycikkben fejtette ki: egyelőre nem érdekünk a tagság. Az euró ellen valutaháború folyik, amelyből Magyarországnak ki kell maradnia. Vagyis nem szabad belépnünk az eurózónába, még akkor sem, ha közben az Európai Unióból (EU) „Európai Birodalom” alakul, amely rákényszerítene bennünket a belépésre – magyarázta.
A „majd” megtörténő csatlakozásra egyébként Magyarország az EU-ba való belépésekor ígéretet tett, de egyelőre nincs hivatalos céldátum.
A hvg.hu-nak nyilatkozó elemzők többsége mégis azon a párton volt, hogy Magyarország számára a válság után, néhány év múlva már lehetségessé válhat a csatlakozás, s hogy ez előnyös is lenne számunkra.
