Szoros szavazással döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat tartása mellett. Két javaslatot tárgyaltak, a tartást és az 50 bázispontos emelést – mondta az MNB elnöke keddi sajtótájékoztatóján. Simor András szerint a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2013 első felében érhető el, 2012-ben még felette lesz. Az idén még stagnálni fog a gazdaság, a növekedés jövőre indulhat meg.
Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy nem az alapkamat szintje miatt alacsony a bankok hitelezési aktivitása, hanem a banki kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt. Megítélése szerint az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós javulására lenne szükség az alapkamat csökkenéséhez.
Az elemzők többsége egyébként 25-50 bázispont közötti monetáris szigorítást várt a monetáris tanács mai ülése előtt. 2011. január-november között 6 százalék volt a jegybanki alapkamat, majd – novemberben és decemberben egyaránt 0,5 százalékpontos emeléssel – 7 százalékra emelte azt a monetáris tanács.
Elemzők: indokolt lett volna a kamatemelés
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése ugyan javult, a forint erősödött, ám a piac ennek ellenére is érdemi monetáris szigorítást tartott volna szükségesnek a következő hónapokban. Úgy látja, hogy a 7 százalékos alapkamat mellett a forint eszközök kevésbé vonzóak, ezért – ha lehet – az eddiginél is fontosabb egy EU/IMF-megállapodás a sikeres állampapír-értékesítésekhez.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője megjegyezte: nem lehetett egyöntetű a döntés, vélhetően a monetáris tanács négy külsős tagja szavazta le a szigorítást. Hozzátette: legalább 50 bázispontos emelést árazott be a piac, annak ellenére, hogy az ország kockázati megítélése javult. Szerinte kérdéses, hogy a mostani döntéssel le tudja-e horgonyozni a jegybank a kamatvárakozásokat.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere úgy vélte, hogy az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy nem emelte tovább az alapkamatot. Az ország kockázati megítélését tükröző mutatók a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be.
