A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul 6 százalékon hagyta az alapkamatot – közölte a jegybank.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint a kockázatok továbbra is megmaradtak, azonban a forint gyengülési üteme mérséklődött, a CDS felárak kicsit korrigáltak, és az állampapírhozamok is lejjebb ereszkedtek.
A legnagyobb veszélyforrás továbbra is az európai adósságválság kezelése, a német álláspont várható győzelme nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira – vélte Bebesy. Az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált. Magyarország ebből a szempontból különösen sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet.
A sérülékenységünket a portfolió menezdzser szerint fokozza, hogy esély van arra, hogy a közeljövőben a nemzetközi hitelminősítők leminősítik hazánkat, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne.
Bebesy arra is figyelmeztetett: jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat.
Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó infláció újabb kockázati tényező lehet, de a portfolió menedzser szerint jelenleg ez jelenti a kisebb problémát. Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad.
Suppán szerint a következő egy év során így nem számítunk kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve kockázati felárnövekedés esetén lehetséges.
