Az idén az első nyolc hónapban 34 ezerrel több munkavállaló dolgozott a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, míg a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,6 százalékkal haladták meg az előző évit január-augusztusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH
A nemzetgazdaságban – a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 688 ezer fő volt idén az első nyolc hónapban, ugyanannyi, mint tavaly ilyenkor – jelenti a KSH.
Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-augusztusban 1 millió 850 ezren dolgoztak, 34 ezer fővel (1,9 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban.
Csökkent a költségvetési szféra
A költségvetési szférában dolgozók 734 ezer fős létszáma 37 ezer fővel (4,8 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható – olvasható a közleményben.
A közfoglalkoztatás keretében augusztusban 71 ezren dolgoztak, így az időszak alatt átlagosan közel 57 ezren voltak, 73 százalékuk részmunkaidős. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 677 ezer fő volt a létszám, és 1,1 százalékkal csökkent 2010. január-augusztushoz viszonyítva.
A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma éves összehasonlításban 3,1 százalékkal, 105 ezer főre emelkedett az év első nyolc hónapjában.
210 ezer az átlagfizetés
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 600 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 100, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 900 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5, a költségvetés területén 1,6 százalékkal nőttek.
Pénzügy a legjobb
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (464 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (395.200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (370 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (146 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt fizetnek. Január-augusztusban a teljes munkaidősök mintegy 46 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első nyolc hónapjában átlagosan 5,1, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,9 százalékkal emelkedett.
Érdemes tanulni
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 181 500) forint volt, 5,6 százalékkal magasabb az előző évinél.
A 224 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,4 százalékkal haladta meg a 2010. január-augusztusit.
Elemzők: nem várható a foglalkoztatás bővülése
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője a keresetekről az MTI-nek elmondta: az általuk várt 4,5 százaléknál jobban, 6,8 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete augusztusban. Kifejtette: augusztusban, de júliusban is elsősorban a közszférában volt béremelkedés, és ez húzta fel az átlagot. Kiemelte, hogy a rendszeres keresetek tovább emelkedtek, és a versenyszférában a növekedés elérte a csaknem 5 százalékot év/év alapon. Árokszállási Zoltán szerint ebben annak lehetett szerepe, hogy augusztusban kettővel több munkanap volt, mint 2010 augusztusában. A béremelkedés üteme két hónapja viszonylag magasabb, mint amit a gazdaság teljesítőképessége indokolna, de ez egyedi hatásoknak is betudható, az adatok nem utalnak béroldali inflációs nyomásra – vélekedett a szakértő.
A foglalkoztatással kapcsolatban kifejtette: a költségvetési szektorban jóval alacsonyabb volt az alkalmazásban állók létszáma, mint tavaly, ami a közfoglalkoztatás alacsonyabb volumenére vezethető vissza. A versenyszférában – bár csökkenő mértékben – de emelkedett a foglalkoztatás – mondta Árokszállási Zoltán, hozzáfűzve, hogy év elején még közel 3 százalékos volt a bővülés. A munkaerőpiac továbbra is laza, a munkaerő-bővülés a versenyszférában viszonylag visszafogott, a költségvetési szférában pedig a közfoglalkoztatás gyengébb alakulása fogja vissza a bővülést. A következő hónapokban komoly béremelkedési ütemre nem lehet számítani a gazdasági kilátások érdemi romlása miatt, és a munkaadók visszajelzései is a foglalkoztatás enyhe bővülését, stagnálását vetítik előre – vélekedett. Összességében mind a bérnövekedés üteme, mind a foglalkoztatás bővülése visszafogott maradhat 2011-ben – mondta Árokszállási Zoltán. Jövőre “komoly” minimálbéremelés látszik, ez valószínűleg nagyobb béremelkedési ütemet hozhat, azonban a foglalkoztatási hatásai valószínűleg negatívak lesznek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt hangsúlyozta MTI-hez eljuttatott elemzésében, hogy a várakozásokat meghaladóan, 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek augusztusban az előző évihez képest, gyorsabban az előző hónapban mért 4,2 százalékos növekedésnél, amit részben a közszféra béreinek 8 százalékos növekedése, részben a versenyszféra gyorsuló bérnövekedése okozott. A személyi jövedelemadó változásoknak köszönhetően a nettó bérek 6,8 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 3,1 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett – jelezte.
A versenyszférában 5,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés üteme az előző havi 3,4 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,8 százalékra gyorsult az előző havi 4,1 százalékról. Mivel augusztusban két munkanappal több volt, mint egy éve, így feltehetően a naptárhatás is hozzájárulhatott a magasabb bérnövekedéshez, ezért a gyorsulás csak átmenetinek tekinthető, így nem utal béroldali inflációs nyomásra – vélekedett Suppan Gergely. Az elemző szerint kedvező, hogy a versenyszférában 1,1 százalékra gyorsult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző havi 0,8 százalékos növekedésről, azonban így is jóval lassabb az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedésnél.
A munkaerőpiac Suppan Gergely szerint is változatlanul lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése. Az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérdinamikára lehet számítani, ami 2,5 százalék körüli reálbér növekedést eredményezhet az elemző szerint. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt – fűzte hozzá.
