A svájci frank és az euró erősödése egyre súlyosabb helyzetbe hozta a devizában eladósodott egymilliónál is több magyart. A törlesztőrészletüket fizetni nem tudó családok akár több százezren is lehetnek.
Érezték a bankok, de nincs pánik
A nehéz gazdasági körülmények miatt a hitelállomány minősége tovább romlott – közölte az fn.hu-val a Kereskedelmi és Hitelbank sajtóosztálya, hozzátéve, hogy a nem teljesítő hitelek aránya az elmúlt negyedévben 6,5 ről 7,3 százalékra nőtt, de még így is a bankszektori átlagnál kedvezőbb.
A konkrét számok helyett a trendek érdekesek – mondta az fn.hu-nak Toman Róbert, a Raiffeisen Bank lakossági hitelezési vezetője. Természetesen a mostani frank árfolyamemelkedés is hatással volt az ügyfelekre, de az a feltételezés, hogy egy-egy ilyen csúcs pánikhangulatot hozva rohamot indít, az elmúlt évek tapasztalatai után már nélkülözi a valóságot. Az elmúlt napokban csupán enyhén növekedett a törlesztési nehézségekkel küzdő ügyfelek száma – tette hozzá. A bankhoz forduló, egyeztetést és konzultációt igénylőknek is csak egy része kerül olyan helyzetbe, amely közvetlenül veszélyezteti a törlesztési képességeiket. A mi esetünkben a napokban bejelentett 12 százalékos kamatvisszatérítéses ajálnat iránti érdeklődés volt jellemzőbb – mondta a bankszakember.
Vesztett értékéből a forint a dollárral, a japán jennel és a lakossági devizaadósok szempontjából leginkább meghatározó svájci frankkal szemben. Mindez – elsősorban a magasabb törlesztőrészletek miatt – a devizahitel portfolió minőségében érezteti negatív hatását – közölte az fn.hu-val az OTP Bank Kommunikációs Osztálya. A második negyedévben jelentős, 50,9 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a bank, így a késedelmes hitelek fedezettsége 3 százalékponttal javult, és elérte a 78 százalékot. A 90 napon túli nem teljesítő hitelek aránya 2010 első félévének végén elérte a 6,5 százalékot, az első negyedév végi 5,5 százalékról.
Az OTP Bank adósvédelmi programja a törlesztési nehézségek enyhítésére többféle lehetőséget – például futamidő-hosszabbítást, törlesztéscsökkentést, illetve e két eszköz kombinációját – kínál az ügyfelek számára. Ez 2010. első félévének végén a lakossági portfolió 5,8 százalékát érintette. A meglévő hitelállományt érinti az OTP Bank újabb hitelkamat-csökkentése, amelynek hatását a törlesztőrészletekben október 1-jétől érzékelhetik az ügyfelek.
Állami beavatkozást sürgetnek
Az ellenzéki pártok azt javasolják a kormánynak, hogy tegye lehetővé a devizahitelek forintra történő átváltását. A Jobbik például azt szeretné elérni, hogy a hitel felvételekor érvényes árfolyamon váltsák forintra a devizát, és hozzanak létre a problémás hitelek kezelésére egy új alapot, amelyet a kereskedelmi bankok is finanszíroznak.
A hitelezés újraélesztése, és a bajba jutott lakosság terheinek enyhítése fontos előfeltétele lehet a gazdasági növekedés felgyorsításának – , a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Míg az előbbi (a banki hitelezés beindítása) elképzelhető a lakossági adósok megtámogatása nélkül is, az utóbbit támogatja egy olyan érthető politikai motiváció is, amely nagyon nem érdekelt egy csődbe rohanó széles társadalmi réteg hangulatromlásában.
Az állami beavatkozás az elemző szerint azt jelenti, hogy az állam átvállalja a devizakockázatot a lakossági devizahitelesek egy részétől. Ezt teheti több formában, legegyszerűbb módja ennek az lenne, ha kötelezettséget vállal a bankok felé, hogy a kijelölt devizahitelek törlesztőrészletében történő olyan változásért, amely az árfolyam változása miatt következik be, és kárpótolja a bankokat. Ez azonban állami, azaz az adófizetők pénzéből történhetne meg. Az elemző szerint ehhez még a banki kamatok csökkentése is szükséges lenne.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke egy interjúban elmondta: a reménytelen helyzetbe sodródott adósok sorsának rendezéséről szóló javaslatukat a jelek szerint a kormány elfogadta. Így a követeléskezelő felállításával az állam tulajdonába mehetnek át a bedőlt lakáshitelekhez tartozó ingatlanok, amelyekből feltehetőleg szociális bérlakásokat alakítanak ki. Az elnök szerint ez komoly mérlegelést igénylő szociálpolitikai kérdés: nem lehet abba a hibába esni, hogy az állam gondolkodás nélkül átvállalja a kötelezettségeket, hiszen előfordulhat, hogy azok sem fizetik vissza a hiteleiket, akik egyébként megtehetnék – mondta a HVG-nek.
A 90 napon túli hitelt a legnehezebb behajtani
Aki például a nehézzé vált anyagi helyzete miatt arra kényszerül, hogy átstrukturálja a devizahitelét, egy ideig levegőt kap, csökkentett törlesztést kell csak fizetnie. Ám amikor újra emelkedni kezdenek a terhek, kevesen tudnak úgy megerősödni pénzügyileg, hogy visszatérjenek a normál törlesztésekhez – írta korábban az fn.hu. E körben kimagasló a késedelembe esők aránya. Eközben látszólag még minden rendben van a pénzvilágban, a magyar bankrendszer még nyereséges.
Mint arról már
Kevesebb hitel lesz
Simon András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője az MTI-nek szerdán azt mondta: az árfolyam leértékelődése a jellemzően svájci frankban eladósodott hitelesek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. Legalább ennyire fontos hatás, hogy az árfolyam gyengülése a bankok devizahitel-portfolióján hitelezési veszteséget okoz, ami csökkenti a tőkemegfelelésüket. Az alacsony tőkemegfelelés korlátozza a bankok hitelezési aktivitását, így azon gazdasági szereplők finanszírozási lehetőségei is beszűkülnek, akik amúgy nem rendelkeznek devizahitellel.
A közüzemi tartozásokat is segítséggel rendeznék
2008-ban hozott a kormány egy olyan határozatot, hogy három hónapig nem szabad kikapcsolni a villanyt azoknál az embereknél, akik nem fizették be a számlát. Téli időszakban pedig szintén haladékot kapnak, hiszen nem tehetik meg, hogy ne tudjanak fűteni – mondta Boross Norbert, az ELMŰ kommunikációs igazgatója az fn.hu-nak. Ekkortól került bele sok-sok fogyasztójuk az adósságspirálba, felhalmozva akár több százezer forintos hátralékot. Hozzátette, hogy már húsz éve dolgozik a cégnél, ám régebben ez egyáltalán nem volt jellemző, alig volt olyan lakás, ahol ki kellett kapcsolniuk az áramot. Most milliárdokra rúg a kinnlevőség – közölte lapunkkal.
Az adósság törlesztésére általában a gyorskölcsönt kínáló cégekhez fordulnak azok, akik mindenképp fizetni szeretnének, ám ettől még mélyebbre süllyednek. A szóvivő szerint az lenne a megoldás, ha a nem fizető ügyfeleknél „feltöltő kártyás” villanyórákat szerelnének fel. „Az államnak végre el kell határolnia egymástól a szociális és az energiapolitikát” – mondta. Emellett azt javasolja, hogy ahogy a banki hitelt fizetni nem tudó embereket megsegítik, a közüzemi számlákkal tartozókkal is tegyék meg valamiképp.
->
